Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-24 / 16. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ dig a kinai-boxer lázadás alkalmával megakadályozza, hogy az európai nagyhatalmak Kínát felosszák és egy óriási világbonyodalmat csináljanak. Amerika rendet is csinált Kínában. Másik nagy politikai tette: az oroszjapán békekötés létrehozása. Mit mondjunk arról, hogy az ő acél keze fékezte meg a tőkepénzesek zsarnokságát, a tőzsde elviselhetlen uralmát? Szembeszállt az élelem hamisítókkal, a kar telek kalózaival. Munkás jóléti intézményeket alkotott, hazájának birtokait jövedelmezővé tette és rendezte. Az emberek méltán kérdezték: honnan veszi idejét és emberi erejétj? Mondják, hogy egyszer elcsalták rengeteg munkái közt vadászatra. És a rövid pihenést élvező elnököt édes álomban találták a havon. Persze az ilyen testi erőt és képességet nem fogja megérteni Európa kényelmes embere. ★ ■* ★ A nagy embert hű neje őrző angyalként kisérte és segítette minden munkájában. E nő is polgárnő a szó legteljesebb értelmében. Aki nem avatkozott férjének nagy, világra szóló munkásságába, de megosztotta | gondjait. És ami fő, megértette és hűségének odaadó önfeláldozásának, nőeisségének csudás. titkos hatalmával törölte a munka verejtékeit és éreztette a tiszta öntudat nagy édességét. A nagy ember mielőtt az ország szivébe tette lábát: felkereste régi ismerősét Eber- hardon, az ősi kastélyban Apponyi Albertet. Igen örülünk, hogy Apponyi fogadta magyar földön a nagy amerikai polgárt. A magyar nemzet büszkesége, akit Európa bámult és megtapsolt. És látta Amerika nagy polgára ami ezer éves földünket. Hazánkat, nemzetünket. A magyar fajt erényeivel és gyengeségeivel egyaránt. Látta, hogy itt van föld. Van kenyér, van reményt nyújtó vetés. Van kultúra, vannak intézmények, melyekre minden más nemzet is büszke lehet. És lássa saját szemeivel, ítélje meg saját agyával, hogy itt nemcsak vándorbotot adnak a nép kezébe és sötétséget leikébe. Van itt munka. Van itt szellem, művelődés. Csak egy hiányzik még. A vas akarat. A sziklákat döntő kitartás. A tett. Ezt látta meg az akarat és tett nagy polgára. asszony 1 vízbe fűlt. ------Sá toralja-Ujhelyről írják: Az újhelyi hetivásárra igyekezett Felsőberecki és Karos községből húsz asszony, akiknek a Bodrogon kellett átmenni. Végső János révész maga helyett fiát bízta meg az asszonyok csónakon való átszállításával. A fiú át is evezett a partra, a csónak azonban fölborult. A segítségére siető embereknek sikerült 3 asszonyt kimenteni, a többi azonban a folyóba lelte halálát. A halál falujának nagy tanulságai. Irta : Bodnár Gáspár. A halál falujának, bús temetőjü Ököritónak sorsa hosszú időre való tanulságot rejt magában. Imhol a gyászos húsvéti vasárnapot követi nemsokára rózsás-piros pünkösd napja. És a megrendült ország, leszámítva a még mindig folyó adakozásokat... mintha napirendre tért volna a századok során is ritka, megrázó eseményen. Legfeljebb egyik-másik vármegye vezető tisztviselője vesz annyi fáradságot, hogy szabályrendeletet dolgozott ki... Hogy és hol kell ezután mulatni, táncolni. És minő előleges intézkedéseket kell majd ezután tenni. Hát legalább ennyi, legalább a forma. A megnyugtató, a feddő intézkedések sovány szava. Hogy még egy vagy több ilyen esetnél hivatkozhatni lehessen rája. Ám, bátran mondhatjuk, hogy ezek a szabályrendeletek lényegükben — semmik. Nullák. Hiszen Magyarországon ma már annyi a szabályrendelet, annyi papiros és tinta fogyott el az intézkedések és fiók törvények gyártásában, hogy a papirosból gyári raktárokat lehetne berendezni A tinta pedig elhajtaná összes vízi malmainkat. Nálunk a szabályrendeletet senki se veszi olyan komolysággal, mint hinni kellene. Egy-két évig, legfeljebb egy-két kihágási eljárás tanúskodik róla, hogy ilyen szabályrendelet is van. Aztán bebukik oda a többihez, a feledés, nyugalom raktárába. Nem igy uraim! A halál falujának tanulságai sokkal erősebbek, megrázóbbak, mintsem annak eredménye egy szabályrendeletbe kimerülhetne. A szabályrendeletek, a magyar közigazgatás összes eszközei sem elegendők arra, hogy a községek azon bajain segítsen, melyek a nagy, megdöbbentő katasztrófának forrásai ez országban. Itt be kell menni, hatolni a dolgok mélyébe. Itt a kést a seb mélyéig kell ereszteni, ha azt akarjuk, hogy gyógyulás következzék. Be kell oltani, nevelni magába a községekbe, a népbe az elővigyázatot, az óvatosságot, a lélekjelenlét hatalmát és erejét. Igen, rá kell szoktatni már a gyermekeket, hogy féltsék életüket. És hogy vigyázzanak mások életére is. A népet művelni, rá nevelni kell a prevencióra, azaz a bajnak elébe való kerülésére. Nem csak az iskolákban. Ne csak a gyermekeket oktassuk, győzzük meg, hanem szoktassuk rá a felnőtteket is.