Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-17 / 15. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ ca es a HÁZIASSZONY, ms tss ma ■ b e Nézd meg az anyját, vedd el a jányát... I. Régi tanács. Régi mondás. Hogy nézd meg az anyját vedd el — a jányát. Hogy az alma nem esik messze ... fájától. ügy is volt. Régen... talán már nagyon régen. Hogy jó anyának, jó leánya volt. Hogy a kitűnő házi asszony hasonlót nevelt a leányában. Hogy a hires gazdasszonynak amolyan volt a leánya is. Tudott főzni, sütni, ügy és akkép, hogy már el se lehetett találni anyja főzte vagy a leánya. Sőt az apjok nem egyszer kötekedett is az anyjukkal: — Bizony anyjuk, a jányod már túl tesz rajtad. A kenyere is olyan, hogy kiállításba lehetne vinni. A főztjét meg... no de ne folytassuk tovább, mert az anyjuk még megharagszik. Régen volt ez igy. Régen, mikor még más nap sütött — az égen. Ma is akad itt-ott, egy egy tűzhely, ahol még mindig igy van. Igv járja. De általában nincs igy. Megnézheted a jánynak anyját. A régi asszonyokat. Egyszerűek azok, mint az igazság. De jó házi asszonyok. Tiszták, gondosak. Jól főznek, jól sütnek. Nem cifrálkodnak, de megfogják a dolog végét. Bezzeg, hiába nézed az anyját. Mert nem mered elvenni a jányát. Messze esik most már az alma az ő fájától. De milyen messze! Az egyszerű mama, édes anya mellett ma már sok-sok tűzhelyen újkori (modern) kisasszonyok nőnek. Megszokják már a gyermekkorban a cifrál- kodást. A hiúság magvát korán elvetik fogékony kis szivükben. Felöltöztetik, mint a bábut. És almáriumban, pohár szekrénybe teszik, tartják. Hogy valahogyan a nap meg ne barnítsa az arcát. Még a dedók, az óvodák is sokat, nagyan sokat kényesztetik a leánygyermekeket. Mert a szülők valóságos verseny-öltöztetést csinálnak az óvoda »vizsgálataira«, ami pedig nem más, mint fesztelen gyermeknap, gyermek ünnepély. Pedig nincs szebb gyermekruha a világon, mint az egyszerű, de tiszta ruha. Drága ruhákat nem vehet minden szülő gyermekének. Ám tiszta ruhába minden szülő járathatja gyermekét. (Folytatom.) Az ibolya legendája. Az ibolyát a természet törvénye a tavasz hírnökévé avatta. De az emberi ravaszság ki akarja játszani a természet törvényét, mert üvegházakban, melegágyakban a leghidegebb tél idején is tenyészti az ibolyát. A természetet azonban rászedni nem lehet; a melegágyi virágok túlságos illatárja megcáfolja a virágok természetességét s az ibolya nevének nimbuszával csak azt vesszük körül, mely az erdők mélyén, a csergedező patakok mentén a langyos nap- • sugárral együtt bukkan eló és hirdeti a tavasz érkezését. Az ibolyával a népképzelet is sokat foglalkozott és innen magyarázhatók azok a mesék és legendás hagyományok, amelyek ehhez a kis virághoz fűződnek. Egy keleti monda szerint Ádám bűnbeesése után a Paradicsomban fölment Ceylon legmagasabb hegyére, ahol | bánatában keserves sírásra fakadt. Látva őszinte bünbána- tát, megbocsátott neki az Isten, mire ő örömkönyekkel áztatta a földet és megalázkodott. Ezekből az örömkönyekból fakadt a kis ibolya, az alázatosság virága • Szászországban egy másik monda kering, a mely szerint Czernebogh, a vendek istene, a kereszténység elterjedése után egy . magas hegyen épült várával és háznépével együtt kősziklává változott, mig páratlanul szeretetreméltó leányából kedves kis ibolya lett, amely minden száz évben egyszer virágzik. Aki akkor rátalál és leszakasztja, az ország legszebb leányát kapja feleségül. Az ibolya kedvenc virága volt a Bourbonoknak és Josephine császárnénak is, akit figyelmes férje, Napoleon, akárhányszor ibolyacsokorral lepett meg. III. Napoleon császár ravatala is pompás ibolyakoszorukkal volt borítva, mely virágot Frigyes német császár is annyira szeretett, hogy mikor San-Reuioban betegen feküdt, temérdek ibolyái hozatott a szobájába. Az ibolyát Olaszországban is nagyon kedvelik; előkelő római patríciusok boraik fűszerezésére használták. Tüzes szikra kova nélkül. Csorba beretvával beretválták a cigányt. More : Mester urám, ácsil az a bérétvá 1 Borbély: Hát mi volna más, More. Ugyáncsák irzem, mert még a semem is sikrát hány tüle. naa a TANÁCSADÓ, aa caa bb B S3 fl A hadmentességi dij elengedése. A keresetképtelen és vagyontalan egyének mentesek a hadmentességi dij befizetése alól, még abban az esetben is, hogy ha a szülők esetleg vagyonnal bírnak. Ezt mondotta ki a m. kir. közigazgatási bíróság az 1901. évi 16551, és az 1903. évi 4977. számú határozatokban. A járási vagy városi tisztiorvosi bizonyitvány- nyal kell a keresetképtelenséget igazolni. A kérvényt az orvosi és a vagyontalansági bizonyítvánnyal együtt az illetékes pénzügyigazgatósághoz kell benyújtani. Az összes iratok igazolt szegénység esetén bélyegmentesek. A pénzügyigazgatóságnak sérelmes határozata ellen a kézbesítéstől számítva 15 nap alatt a vármegyei vagy városi közigazgatási bizottsághoz lehet fellebezni. A közigazgatási bizottságnak sérelmes határozata ellen pedig a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt a magyar kir. közigazgatási bírósághoz fordulhatunk panasszal. A hadmentességi dij kivetésére vonatkozó lajstromokat a tavasz folyamán nyolc napig kifüggesztik a község és a városházán. Ezt a községi elöljáróság és a városi tanács a szokásos módon közhírré teszi. A kivetési lajstromokat azért annak idejében nézzük meg és ha kell, fellebezésünket terjesszük elő. A közigazgatási bíróságnak az 1889. évben 3520 szám alatt meghozott határozata szerint a férj hadmentességi dijának megállapításánál neje adója irányadó nem lehet. Tehát csak a férj adója alapján vethető ki a hadmentességi dij. A közösen fizetett adót szét kell választani és ha a szétválasztás
