Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-04-17 / 15. szám
2 MAGYAR FŐLDMIVELO letes munkával akar háládatos lenni a gazda jósága iránt. — Nem telik a mai szűk időkben — mondják a munkaadók. Sőt kiközösítéssel fenyegetik azt a „bolondot-1, aki dédelgeté- sével „elrontja“ a napszámost. Jól van. A tápláló eledel pénzbe kerül; tehát megmagyarázhatónak tartom, ha gazdatársaim a bevett szokás törvényerejével mentegetik fösvénységöket. De a jó szó és emberséges bánásmód nem tenne szegényebbé senkit sem és még is hiányzik. A magyar paraszt munkaadó egyenesen örökölte a jobbágykorbeli urasági hajdú modorát. Bár őmaga is „földmivelő“ volna, a világért sem nyúl, mikor napszámosa van, kapához-kaszához. Makra pipáját fogai közé szorítva s kevélyen pöfékelve ballag munkásai nyomában. Éktelen Isten-káromlás között lépten-nyomon szidalmazza őket. Azok pedig hallgatnak és tűrnek. Még sohasem tapasztaltam, hogy az oláh napszámos visszafeleselt goromba munkaadójának, de azt már láttam, hogy otthagyva több órai munkabérét, szótlanul eloldalgott, mert nem bírta tűrni a folytonos ócsárlást. Mi magyarok tegyük a szivünkre kezünket s valljuk meg, hogy itt van a nemzetiségi gyűlölködés gyökere. Ha az a tót és oláh télére visszamegy falujába s rágondol az elszenvedett méltatlanságokra, keserűséggel telik el a lelke bántalmazói iránt. Ne csodálkozzunk tehát, ha az izgatok szavai akárhányszor lángra lobbantják az alvó parazsat, az elfojtott gyűlöletet. Bezzeg másképpen bánik a magyar paraszt gazda a falujabeli magyar aratóval. Főzet neki kaszáslevest sódarral, tepertős tejfeles galuskát, süttet túrós rétest. Versenyeznek a háziasszonyok az ételek Ízletes elkészítésében, nehogy a falujokban vagy az utcájokban elhercehurcálják. A gazda pedig módosán mondogatja : — Kerüljön közelebb az asztalhoz Nagy János uram 1 — Szeresse az ételt Kovács Péter komám uram 1 A házasság befolyása a halandóságra. Velich, prágai egyetemi tanár statisztikailag kimutatta, hogy az agglegény halandósága kétszer akkora, mint a hasonkoru nős férfiaké. A nőknél mások a viszonyok. Ezer hajadon közül 21 éves korában elhalt 5, ugyanannyi férjesasszony közül 6; 30—40 év között a halandóság mindkettőnél egyenlő; a 45 évben a hajadonok közül elhalt 10, a férjes asszonyok 8; 50 éves korban 12 — 9; 55 éves korban 17-21; 60 éves korban 24 — 17; 65 éves korban 34—27; a 70 év után 49—42. Az agglegények nagyobb halandósága elsősorban azon körülménynek tudható be, hogy az agglegények nagyrésze épen betegség, különösen alkati bántalmak miatt nem nősül, tehát általánosságban egészség dolgában silányabb emberanyag. A házasságnak a halandóságra gyakorolt kedvező hatása a nőknél csak a beálló klimakteriummal kezdődik. A szülés veszélyei, úgy látszik, kiegyenlítik a házasság egészséges előnyeit. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! a m a Az országos szövetkezeti kongresszus. Április 7-én vette kezdetét Magyarország különböző célú szövetkezeteinek első országos kongresszusa. A kongresszus elnökévé egyhangú lelkesedéssel gróf Maiiáth Józsefet, társelnökké Darányi Ignácot, gróf Károlyi Mihályt, Seidl Ambrust, Bernát Istvánt. Alelnökökké Balogh Elemért, Poroszkay Bélát, Perczel Ferencet, dr. Pajor Ignácot, dr. Wolff Károlyt, Rubinek Gyulát. Főjegyzővé dr. Schandl Károlyt választották meg. A kongresszust gróf Mailáth József nagyszabású elnöki beszéddel nyitotta meg. A magyarországi szövetkezetek életében — úgymond — két nagyobb korszakot különböztethetünk meg: a szövetkezetek nyomorúságának korszakát, midőn társadalom, kormány, hatóság, a sajtó nagy része ellenséges indulattal kisérte a szövetkezeti mozgalmat és a szövetkezetek szalonképességének korszakát, midőn boldog, boldogtalan szövetkezeti ember lett széles e hazában és gomba módra keletkeztek a szövetkezetek. A szalonképesség korszakát már csak azért sem tartom szerencsésnek, mert nálunk Magyarországon minden népszerűvé lett intézmény szalmatüz természetünk folyamányaként gyorsan szaporodik, de azután épp oly gyorsan el lesz hanyagolva, visszaélések gócpontjává válik, az élelmesek által saját önző céljaikra ki lesz használva és kizsákmányolva. (Helyeslés.) Már ebből önként folyik, hogy a Szövetkezetek Szövetségének egyik főfeladata szerintem a jó szövetkezetek megvédése, a rosszindulatú sajtó támadásaival’ szemben, a jó szövetkezeteknek erkölcsi támogatása, azok mellett való állásfoglalása és a rossz szövetkezetek megbélyegezése és elitélése. (Helyeslés.) A Szövetkezetek Szövetségének helyességét gróf Károlyi Sándornak a gyakorlati élet által igazolt szavaival bizonyilja. Kiemeli továbbá, hogy a szövetkezeti központok egymást támogássák, ne egy központ dolgozzék, hanem tartson össze valamennyi. Köztudomású, hogy gróf Károlyi Sándor a magyar szövetkezeti ügy vezérférfia szobrának leleplezése alkalmával létesítettük az uj intézményt, megalakítottuk a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségét. Ez intézmény körül kell a magyarországi szövetkezeteknek most csoportosulniok. A Szövetség célja, hogy az összes magyarországi szövetkezeteket egy egységes testületbe hozzuk egybe és hogy igy a magyarországi szövetkezetek, mint egy test és egy lélek jelenjenek meg s lépjenek fel ugv a hazában, mint a külföldön és mindenütt, ahol szövetkezetek
