Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-28 / 8. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

63

gük tulajdonképpen a gyomruk érdeme. «Az időjárás* címen Berlinben egy könyv jelent meg, melyben Kassauer Károly dr. sok oly növényt és állatot mutat be, melyeket a különböző vidékeken időjóslásra használnak. Első helyen áll a leveli béka, az állati időjósok eme hírneves példánya. Megtudjuk, hogy ez a zöld apróság azért mászik szép időben kis létráján fölfelé, mert ott fönn több a rovar, mig csúnya időben üveghá/ának fenekén lebzsel, mert akkor a rovarok is lejebb szállnak. A fecskék ugyanazon okból napfényes időben messze a magasban repülnek, mig borongós, esős időben majdnem a földet érik repülés közben. A halak nedves időben a viz felszínén úsznak s az ott tartózkodó rovarok után kapkodnak. Ugyancsak rossz időben sokkal több vakondtúrásra találunk, mert a vakondnak már ösztöne is megsúgja, hogy ekkor a rovarok, melyek neki kellenek, a föld felületéről annak belsejébe akarnak hatolni.

Ilyen példákat még nagy számban lehetne felhozni, bizonyítva ezzel azt, hogy tulajdonképpen nem is a béka, fecske, hal stb. az időjós, hanem a rovarok, melyek szép időben a messze magas régiókat keresik fel, s csúnya időben a földhöz közel tartózkodnak. A rovaroknál valószínűleg bizonyos kárból meg haszonból származott az az ösztön, hogy tartózkodási helyüket az időjárás szerint változtatják. Mert ha pl. valamely esőcsepp nagy magasságban éri azt a katicabogarat vagy házilegyet, úgy sokkal könnyebben eshetik baja, mintha a földhöz közel, vagy éppen valamely levél védelme alatt tartózkodik esős időben.

A növények világából különösen az úgynevezett «paternosterborsó* (abrus precatvrius) volt soká időjóslási képességgel felruházott növényként ismeretes. Novack J. F., az érdekes növény felfedezője, leveleinek állásából esőre, ködre, szélre, zivatarra, sőt földrengésre és vulkánkitörésre is következtetett. Pedig a növény, mint időjós teljesen értéktelen. Kimutatták, hogy leveleinek állása mindig a pillanatnyi napfénytől és az uralkodó nedvességtől függ, s hogy napjában százszor is változtathatja leveleinek állását, ha a felhő és napfény eléggé változik.

Ugyancsak a nedvesség felszívása által nyer időjóslási képességet a szalmafonál, az árpa s a zab pelyvalevele, a jerichói rózsa, a fenyő toboz stb. A felszívott víztől ugyanis a felsorolt növényrészek feldagadnak s ezzel a rendestől eltérő alakot mutatnak. A nedvesség felszívását tapasztaljuk még alkalmas szerkezettel ezeket is használhatjuk időjelzőknek, mint ezt némely polgári család ablakában ama kis házikónál láthatjuk, hol egy bélhurra erősített faemberke szép időben kisétál s csúnya időben a házikóba rejtőzik.

— De mán az igaz ... A járásbíróság elótt áll János, egy megyei község legdelibb, de egyúttal legverekedóbb legénye is. Ez esetben azonban kivételesen ő a felperes. Azzal vádolja Pistát, hogy őt a sötétben pofonvégla.

— Hát igaz-e, hogy magát a Pista pofonvágta? — kérdezi a járásbiró.

— János körülnéz. A faluból egy seregen voltak beidézve tanúnak és felébredt benne a virtus. Megfeledkezik magáról is, hogy ö a vádló.

— Kérem nagyságos birő ur, ez már nem igaz. De az mán igaz, hogy úgy visszavágtam, hogy csak úgy szikrázott a szeme belé.

mi hj sAg?

Gazdák csalói.

A gazdákat sok-sok természeti csapás sújtja.

Szeri-száma nincs azoknak a viszontagságoknak, amiknek a gazda-nép ki van téve, mig verej- tékes munkájuknak gyümölcsét élvezheti.

De még ha csak a természeti csapások lennének az ő ellenségei! Eső, fagy, viz, jég, forróság, bogár, egér, patkány, zsizsik, tűz és a többi.

Ám az emberek is ellenségei. Talán legnagyobb ellenségei.

A gazdák csalói — ma valóságos kenyérforrások.

Életkereset, mesterség.

Még pedig sokszor igen jó mesterség.

Időről-időre száll a hir, hogy itt is, ott is, amott is mesterkedtek. Űzik a mesterségüket ezek a csalók hihetetlen furfanggal, simasággal, dugóhúzó ésszel... ravasz fondorkodással.

És hiába való minden figyelmeztetés. A jóhiszeműség? No az ami gazdáinkkal születik. Azt mondja egy szálló ige, hogy a cseh trombitával, a magyar ember dohányzacskóval születik.

Hát a magyar gazda pedig ... jóhiszeműséggel.

A magyar gazda hisz mindenkinek.

Hisz a vigécnek, aki géppel vagy más holmival kinálgatja. Amint a tavasz első sugarai a földre érkeznek, amint száll a falvak felé a gólyamadár,., úgy szállanak a vigécek is a községek felé a magyar gazdákhoz...

Mert ők jól tudják, hogy a magyar gazdák végtelenül hiszékenyek.

Jönnek a földparcellázók. a földkupecek, szen- zálok ... mind mind a gazdákra utaznak.

Most is a kővetkező kis hirt olvassuk :

— Csantavéren egy Kozár István nevű zentai ember furfangos csalással szedett rá száz és száz zentai és csanta- véri gazdát. Eihiresztelé, hogy megbízása van 75,000 holdas puszta betelepítésére és a gazdáktól foglalót kért. Volt gazda, aki száz korona foglalót is adott a szélhámosnak, akit Csantavéren letartóztattakíme, nem Írunk mi olyat, amit csak a képzelet formál. A való életből, az eseményekből vesszük mindig irni valónkat. Azokat kapjuk üstökénél fogva, melyek előttünk vannak. Látva-látjuk, kézzel foghatjuk.

h.s hány és hány ily esetet sorolunk, terítünk ki rendre, hogy gazdáinkat ébren tarthassuk. Segítségükre lehessünk.

Mégis napról-napra jönnek a panaszok, hogy ezt is, azt is becsapták, szörnyen rászedték.

Azért állítjuk, hogy a hiszékenység, a könnyelmű felülés már veleszületett a magyar gazdával.

Itt az ideje tehát, hogy fordítson sorsán a magyar gazda. Álljon talpára és használja fel józan eszét, világos látását, amivel a jó Isten bőven megajándékozta.

Punktum.

— A debreceni törvényszék uj elnöke. A király Kulin Imre ítélőtáblái címmel és jelleggel fölruházott erzsébetvárosi törvényszéki bírót, a debreceni törvényszék elnökévé nevezte ki.

— A kivándorló halála. Miszler F. kivándorlási irodája arról értesítette a jablonkai plébániai hivatalt, hogy Bebinszky János 17 éves kivándorló, aki Pich Károly és Libosilh Károly jablonkai földmivesek társaságában Amerikába készült kivándorolni, Magdeburg állomáson oly szerencsétlenül került a vonat alá, hogy az agyongázolta.

— A földomlás áldozata. A tokaj-hegyaljai vasút most folyó építkezésénél csütörtökön Hidasnémeti határában földomlás történt, amely egy munkást maga alá temetett. A mentési kísérletek eredménytelenek maradtak, mert mire kiásták, a szerencsétlen már nem élt.