Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 415 — Hány levelet kapnak az uralkodók ? A Malin- nek egy statisztikája szerint a legnagyobb levelezése a pápának van. Minden napra átlag huszonkétezerhétszáz levél, csomag és újság esik. Nagyon jelentékenyek hát azok a hivatalok, a melyek a postát elintézik és nem kevesebb mint negyven titkára van e hivataloknak. Átlag ötszáz levél esik minden titkárra, a mi még elég munkát ád. A második a sorban VII. Edvárd király, a ki vagy háromezer újságot és ezer levelet kap naponkint. A cár s a német császár csak vagy hatszáz levelet kap egy nap, Vilmos császár, nemkülönben VII. Edvárd, a levelek túlnyomó részét mind maga olvassa el, elolvassa a válaszokat is mind. Az olasz király ötszáz levelet kap naponkit, a mi királyunk háromszázat és Vilma királyné ötvenet. — Megható kettős temetés. Csanádpalotáról Írják hogy amikor a minapában dr. Nagy Sándor képviselő beszámoló beszédét tartotta, szomorú menet akasztotta meg néhány pillanatra az érdeklődést. Egy öreg házaspárt vittek a temetőbe, Halasi Gábor és nejét, akik a véletlen folytán egy napon haltak meg és mind a ketten 78—78 évesek voltak. Utolsó Útjukra nagy részvét kisérte őket. — Tragédia a slrdombon. Lőcséről Írják, hogy Lán- dok szepesmegyei községben, a maga nemében páratlan szerencsétlenség történt. Gallik Jánosné kedden a temetőbe ment. hogy elhalt férje sírjára koszorút helyezzen el. Bán- kódásába elmélyedve, észre sem vette, hogy időközben óriási szélvihar keletkezett, amely egy jegenyefát derékban tör.t ketté. A letört rész éppen az asszonyra zuhant és agyonütötte. — Halott, a ki vitát dönt el. Tavasszal történt, hogy Luzsán községben egy napon Astori János fiatal gazda felesége és Lupcsó Istvánná meghaltak. Mindkét halottat eltemették és jeltelen sirhalom domborult föléjük. _ Elérkezett az idő, hogy Astori emléket akart állitani felesége sírja fölé. Ki Írhatja le azonban meglepetését, mikor azon a sir- dombon, a mely alatt felesége pihent, Lupcsó Istvánná sir• ' ” Ur\rt\r T.npP.SÓ — Vizbefult gyaiogposia. Ziianiui „JU,, István levélhordó, a ki az egregyvölgyj kőszénbánya társaságnál volt alkalmazásban, Karikáról elment Farkasmezőre, a postára. Már estére járt az idő, mikor a postával hazafelé ballagott, a rővidebb utat választotta, mely az Egregy-pa- takon át vezetett. Amint a patakon átvezető keskeny padiját akart haladni, egyensúlyt vesztve, megcsúszott, fejje felé a vízbe bukott és belefuladt. Másnap az arra járó berek találtak rá. — Lelketlen juhászok. Temesvárról írják, he gyarittebe község határában borzalmas eset történt. István negyvenöt éves napszámos ugyanis átment Magyarittebére munkát ker«»r;' Egész rt" iérf -rí ban munkát nem tudott t zafelé. Már sötétedni ke fekvő legelőre ért. Itt bandukoló embert a kö támadták. Ökrösnél m dekezhetelt volna. A j' szerencsétlen ember k tották volna a kutyá azokat Ökrösre. A k Ökröst a szó szoros ét szerencsétlen ernte szállították Mas tóság megindítót — Biró a fa, sága terjedeln Roxin Tógyer e részeges termés; tartani a bírói t, már rá eset, hogy a lakodalmas ház más nép közé ment zavarta a lakodalma haza, amikor épen i sem volt, aro gy mulatságul zetében s nemhogy eiszoi ti még inkább ráuszította illetlen juhászok uszitásár . félholtra marcangolták s éti állapotban, haldokolv elketlen juhászok ellen a ha ; 'Sgái-.jt. * bikája. Biharillye község lakos t adott be a község másodbirája osság a panaszban Roxint izgága ; ; rnek mondja, aki nem képes fen- i .Valóságos réme a falunak. Volt t töltött fegyverrel jelent meg lövöldözött, majd a lakodal- sel fenyegetve mindenkit, kiült hónapban estefelé ment orda is ment. A biró a "A \ V csorda közé ment és kiválasztva a bikát, azt bosszantani kezdte, mire a különben szelid állat a bírót szarvai közé vette és egyideig a levegőbe vive, a földre teperte s meptaposta. A biró kihevervén a fájdalmakat, a bikát, mely őt mint bírót a község lakossága és a tehenek láttára oly csúfosan megszégyenítette, a piacra hajtatta és eladta. Azóta a község apaállat nélkül van, ami nagy veszteséget jelent a gazdakőzönségre. A följelentők kérik az alispánt, hogy szabadítsa meg őket a bírótól. Ki az okosabb? — Az ut közepén összeütközik két szekér. Az egyiken ülő öreg kocsis rárivall fiatal kollégájára: — Te akasztófára való, hát miért nem tértél ki? — Mert azt hittem, hogy kend lesz az okosabb. bibb HÁZIASSZONY, ma bb IBI Bográcsos ürühus. Egy egészen elzárható edényt béleljünk ki káposztalevéllel, utána egy réteg hámozott nyers burgonyát szeletekre metélve rakjunk rája, erre a jól kivert és megsózott, borsolt ürühust, reája ismét káposzta leveleket, erre meg burgonya karikákat s ismét egy réteg hússzeletet s igy tovább. Hogy a káposzta levél le ne égjen, az oldalfal közzé öntsünk pár kanál vizet s kevés zsírt, aztán két órán át pároljuk benne, mire készen van s tálalhatjuk. ♦ “ --->ov. föKÁa. 5 kiló zsiradékhoz íl/3 kiló ly ' ' . * ovi jr akkor bele keli termi d LCUl uují hagyni lassan főni. Két és fél órai főzés után a sót is bele kell tenni. Mikor már 3 óra hosszat az igy összetett anyag °őtt, akkor egy hosszúkás ládába ki kell szedni, 'kséges, hogy a láda a feneke ki legyen több en fúrva (lyukasztva) és vizes rongy legyen téve. Ha fele zsiradékot használunk a főzéshez, ak- természetesen a többi anyagnak is csak felét venni. * A fűpecsét eltávolítása a ruhából. A fűcsétet úgy kell eltávolítani, hogy amoniák pecsét- ztitó vízben a foltos ruha részét kimossuk. Ha a Wetet nem lehet dörzsölni, akkor többrétű itatós- jirost mártunk az amóniákba s ráhelyezzük a csétes helyre, mely nedves itatóspapiros fölé pedig ráz itatóspapirost borítunk, amit valami nehéz igyál le kell préselni. Ha ilyen nehéz préselő .cs kéznél, megteszi a vasaló is. A vasalóra jól kell nehezedni s egy-kétszer ide-oda húzogatni az itatóspapiroson, mire a folt is hamar eltűnik. Városi asszony falun. Falusi asszony: Haza kell mennem, sok ;om van, mert ma disznót öltünk. Városi asszony: Mit? egy egész disznót egyszerre!?
