Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 413 ISIKEERETEK-TARA. BS BBS ESB Mit dolgozik a szív ? A szív valamikor pünkösdi királya volt az emberi szervezetnek. Azt hitték: legfontosabb, legszebb minden szervünk között s belőle sugárzanak a jó és rossz gondolatok. A tudomány most erre a trónra az agyvelőt ültette. Egy kecskeszakállu, mosolygós arcú öreg olasz tudós egyik könyvében valósággal verseket ir a koponya dicsőítésére. Hát a szívvel mi lesz ? Az lesz, hogy azért megmarad egyik legdolgosabb és legféltettebb szervünknek. Megmarad egy csomó izomnak, üregnek, billyentyünek, amik mind nagyon, de nagyon fontosak az emberi test működésében. Ha a béka szivecskéjét kivesszük és sós vízzel leöntött tányérra tesszük, a szivecske lassan tovább ver. Ha a tányért lebontjuk üvegharanggal — hogy a viz el ne párologják — akkor a béke szive igy tovább ver órák hosszat. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a szívnek bizonyos függetlensége van és a többi szervek segítsége nélkül is dolgozhatik. Dolgozik is, még pedig nem szociáldemokrata módra. Egész életünkben körülbelül ezerötszázhetven- hatszor milliót s még körülbelül nyolczszor százezret ver. Mire való ez a rettenetes munka ? Arra, hogy körülbelül háromszázszor millió kilogramm vért lökjön az erekbe. Az emberi szív, amilyen dolgos eleven voltakor, olyan tehetetlen a szervezet halála után és nem ver a halál után is, mint például a békáé. A kutyának, lónak, oroszlánnak a szivével is csak legutóbb sikerült olyan kísérleteket tenni, aminőt fentebb jeleztünk a béka szivével. Az emberi szív tehát azok közül a szervek közül való, amelyek legelőbb halnak el a szervezetben. Vannak azonban olyan testrészecskék, amelyek még akkor is élnek, mikor a holttestet már »kiteszik az udvarra«, vagy a boncolóasztalra. Ezek a sej fecskék még a halál beállta után is küzködnek az életért és ha egy másik élő szervezetbe juthatnak, ott tovább élnek. Az emberi szívnek, a maga helyén, nagy az ellenállási képessége. Egy bolondról Írták annak idején az orvosi lapok, hogy a boncoláskor tűt találtak a szivében. Az a tű pár esztendeig volt már benne (egy öngyilkossági kísérlete alkalmával szúrta bele az őrült) s a szív mégis tovább dolgozott. A mi szivünk, még az élő szervezetben sem dolgozik függetlenül, hanem összeköttetésben van az idegrendszerrel. Még egy érdekes dolgot a szívről. A szív szerkezete nagyon hasonlít az úgynevezett akarati izmokhoz — amelyeket csak akaratunkból hozhatunk működésbe, például az arcizmok — s mégis független a mi akaratunktól. Rá sem gondolunk, hogy ver. Akárhány kis fiú észre sem veszi; hogy az ő balmellén belül ilyen piros hus- darab lüktet, mig egyszer csak nagy ijedtsége, vagy fölindulása után kíváncsian szalad a nagyokhoz: — Mim van nekem itt belül? Úgy mozog.,.. Az orvosi szakújságok ugyan említenek példát arra, hogy némely embernek sikerült pár percre megállítania a szívverését, de ez csak közvetett utón sikerült. Tudniillik a kilégzés következtében fölemelkedő rekeszizom megakadályozta a szivet rendes működésében. Teljesen a magunk akaratából szabályozni a szív működését nem lehet. Sokkal fontosabb dolog lenne, ha az orvostudomány megbirná indítani a szivet, ha az egyszer megállt. De a szív, fájdalom, éppen nem olyan óra, amelyet tetszésünk szerint el lehetne indítani. Hozzá kell azonban tennünk: ha hosszabb ideig megállt. Mert például a részeg ember szivét, amelyet az alkohol megmérgezett, mozgásba tudják hozni. Úgyszintén azokét is, akik kloroformmal mérgezték meg. Az emberi szív működésébe természetesen beleszólhat az ember maga is. Még pedig nagyon veszedelmes módon. A részeges ember úgyszólván megfojthatja. A folyton rohanó, táncoló ember halálra hajszolja, gyöngíti. Ezeket jó lesz meggondolni a farsangi hegedü- szó mellett. A szivet nem annyira kegyetlen lányszemek törik, zúzzák agyon, mint inkább maguk a vigyázatlan emberek. Pedig az élet többet ér egy farsangnál! * A csók alkonya. Arait az orvosok kötetekre terjedő értekezésekkel nem tudtak elérni, kivívja a nők hiúsága: a minden ok, értelem és érzelem nélküli csók», az étet színpadáról. Erre a kezdeményező lépés meg, akik eddig ugyancsak diva most már ott megelégesznek azzal, ha iaiaíkozasKOi unni a férfiak — csupán kezet fognak egymással; a csók teljesen elmarad. Az orvosok persze örömmel üdvözlik azt az egészségi szempontból örvendetes változást, s azt hiszik, hogy ez az ő érdemük, pedig csalódnak, mert a csók elmaradása tisztán a női hiúságra vezethető vissza. Az angol hölgyek nem csókolják meg egymást: 1. mert a csók miatt gyakran hátratolódik a nagy, széles kalap, s esetleg ledönti a frizurát, 2. a fátyol megrongálódik, 3. a csók miatt letörlődik az arcról a finom rizspor, 4 heves összeölelkezés után a gyönyörű uj blúz egészen összegyűrődik s elveszti uj formáját Talán ami hölgyeink is követhetnék azt a jó szokást, ha nem is annyira hiúságból, mint inkább egészségi szempontból. * Az amerikai elnök íróasztala. A washingtoni Fehér Házban, az elnök dolgozószobájában gyönyörűen faragott Íróasztal áll, amelynek igen érdekes a története. Az Íróasztal a »Resolute« nevű hajó fájából készült, amely annak idején elindult a Északi jegestengerre Sir John Franklin keresésére és a jéghegyek között ott fagyott. A személyzet kénytelen volt otthagyni a hajót, amely igy több évig volt befagyya, mig végül canadai cethalászok akadtak rá, kiszabadították és magukkal vitték Newyorkba. Az Unió elnöke a cethalászoktól megvette a hajót és barátsága jeléül odaajándékozta Viktória angol királynőnek. Amikor azután a hajó idővel hasznavehetetlenné vált, a királynő a fájából gyönyöró Íróasztalt készíttetett, amelyet az elnöknek ajándékozott, mint egy az Íróasztalba vésett felírás mondja: »ama szeretetreméltóság és jóságos udvariasság emlékére, amely a »Resolute« ajándékozására alkalmat szolgáltatott.«
