Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-05 / 48. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 383 kongból, hogy Óceánia apró szigetei között cirkáljon. Gyanútlanul kikötöttek az Admiralitási-szigetek egyikén. Csakhamar körülfogták őket a benszülöttek, elvették fegyvereiket és bezárták őket egy földalatti helyiségbe. Másnap két társát s a három kinait leölték és felfalták őket rémes ünnepi szertartás közben. Őt is meg akarták ölni az emberevők, de miközben társaival végeztek, sikerült elmenekülnie. Felkapott egy törékeny kanoéra és kievezett rajta a nyilt tengerre. Inkább a tengeren akart odaveszni, semhogy az emberevók áldozata legyen. — Kétszer termő almafa. A főváros közelében, Rákosszentmihály községben Goger József kőművesmester gyümölcsösében másodszor hajtott gyümölcsöt egy alraafa, a melyen háromféle fajta alma terem; A ritka esetnek hire ment a környéken s az emberek seregestöl keresték föl a kőművesmester gyümölcsösét. (De most már bizonyosan elfagyott.) — Az amerikai magyar és az északi sark. Az északi sark fölfedezésének kérdése elvette az eszét egy szerencséttlen amerikai magyar embernek. Ondika Jánosnak hívják az illetőt, aki vasesztergályos volt Washingtonban. Mint egy ottani lap Írja. minap kiállt az egyik népes utca sarkára és minden járó-kelőt vállon ragadva, hangosan dörögte a fülükbe : — Cook is hazug, Peary is hazug! Egyik sem járt az északi sarkon, mert én magam vagyok az északi sark. A rendőrségre vitték a kézzel-lábbal kapálózó északi sarkot, ahol aztán vallatóra fogták. Eleinte azt hitték, hogy ittas emberrel van dolguk, de utóbb meggyőződtek róla, hogy a szerencsétlen ember örült. Amikor az egyik cellába kisérték, magából kikelve kezdett ordítani, hogy fűtsék be alaposan a rendőrségi épületet, mert belőle olyan hidegség árad ki, hogy egyszeribe meg fog fagyni az egész város. És addig csakugyan nem is csillapodott le, mig végre a ren- dórorvos tanácsára hatalmasan be nem fütötték celláját. Ekkor egy ideig nyugodtan maradt, kéjes gyönyörrel nyújtózkodott el az ágyon, mig végre megint csak dühön- geni kezdett. — Gyilkosok, barbárok! — kiabálta összevissza. — Mit cselekedtetek, hiszen rögtön elolvadok és elöntőm a világot. Végem van, végem van !... Elpusztul az északi sark, elpusztul a világ ... A szerencsétlen embert az őrültekházába szállították. — Páratlan emlékezőtehetség. A bécsi pszihiaterek egyesületének legutóbbi ülésén dr. Witzmann bemutatott egy gyöngeelméjü fiút, akinek páratlan emlékező tehetsége bámulatba ejtette a jelen volt orvosokat. A fiú, akit a gyöngeelméjü gyermekek biedermannsdorfi intézetében nevelnek, ezer esztendőre tudja a naptárt betéve, úgy, hogy a múlt, vagy a jövő időnek bármelyik dátumát képes megmondani. Már az első elemi osztályban észrevették, hogy a fiú gyöngeelméjü. Miután a pszihiaterek egyesületének elnöke kifejtette, hogy mint fejlődhetett a fiú emlékezőtehetsége, kérdéseket intézett a gyermekhez. — Milyen napra esett 1907. október harmadika? — Keddre. — És milyen nap volt akkor 7 — Kandidus. — Az 1917. évben mikor lesz hamvazószerda ? — Február 24-én. — Az 1924-ik esztendőben meddig fog a farsang tartani ? — Ötvennyolc napig. És igy tovább. Mindegyik kérdésre nyomban megadta a feleletet. Az ülésen résztvett orvosok soká elvitatkoztak ezen a csodálatos emlékezőtehetségen, de elfogadható magyarázatát nem sikerült adniok. Érdekes és szép bírálat a „Téli Esték"-ről. A »Religio«-ban, ebben a nagy, úgyszólván első tekintélyű (LXVIII. évfolyamú) szaklapban Dudek János egyetemi tanár, országos birü tudós. Bodnár Gáspárnak» Téli Esték«-jéröl és magáról Bodnárról igy ir: »Erről a jó lapocskáról szívesen emlékezünk meg és melegen ajánljuk a keresztény családoknak téli olvasmányul. Vagy tiz évig szünetelt, az idén újból megindította a mi páratlanul népies Írónk Bodnár Gáspár. Abból a fajtából való, mint egykor a Szent-István-Tár- sulat kiadásában megjelent s Ágoston által szeiiosztett »Katholikus Hetilap«, vagy Luga László »Egri Ujság«-ja. Ma a tömérdek laptermelés dacára ilyen lapunk többé nincs; a mi van, az egyik sem olyan. A »Hetilap« a műveltebb emberek igényeit szolgálta, ezeknek úgy Írni, mint ott Maszlaghy Ferenc irta elbeszéléseit, rajzait, novelláit, ma senki se tud. Pótolhatatlan veszteség volt tehát a kath. szépirodalomra, hogy Maszlaghyt kanonokká tették, azóta letette tollát. Luga László meghalt, él még a harmadik, Bodnár Gáspár; e kettőnél kedvesebben és olvashatóbban a népnek írni ma nem tud más, talán csak a Szent-István-Társulut füzeteibe iró Horváth Ev. János. Az egykor szépen művelt terület eszerint ma árva, a miért is azt valahogy újból művelés alá kellene fogni. Kár volt nem fejleszteni; ezek a lapok művelték igazán a nép érleimét, szivét és érzelmét: szinte észrevétlenül csepegtették bele a keresztény gondolkodást, a_ mihez oly kevés iró ért. Erre valósággal születni kell. És épen azért kár volt másodszor Bodnár Gáspárt Szatmári hagyni, annak számára itt a központban kellett volna tehetségének megfelelő teret teremteni, a mint a mi részünkről egyáltalán össze kellene gyűjteni minden ilyen tehetséget és foglalkoztatni az irodalom javára. így teszik ezt ott a túloldalon. Észrevették pl. Mikszáthot Szegeden s Budapestre hozták: ime milyen iró fejlődött ki belőle! Singer-Wolfner észrevette Her- czeg Ferencet, Pósa Lajost és egy-egy lapot alapított számukra, hogy dolgozzanak, hogy használjanak tollúkkal a közönségnek és persze talán legjobban magának a kiadó-cégnek. Bodnár Gáspár ellenben Szatmári maradt képezdei tanárnak, a mire száz más ember is alkalmas volna; Domokos István maradt plébánosnak, Kertész Kálmán karkáplánnak s igy tovább. Pedig nálunk főkép a szépirodalommal lehet lelkeket hódítani, nagy átlagban sokkal sikeresebben, mint a komoly, tudományos művekkel. De ehhez aztán különös tehetség is kell; mert prédikációkat Írni sokan tudnak, de szépiro- dalmilag ugyanazoknak az eszméknek megnyerni ja közönség lelkét, kevesen. Ezt a keveset tehát egyesíteni kellene, bárhol találjuk is fel Ezek a »szép lelkek« persze többnyire el szoktak zülleni, mint ahogy az a művészi pályán majdnem mindennapi jelenség. Ez nehezen egyeztethető össze a reverendával. De hát ennek okvetlenül igy kellene történnie "? Én azt hiszem erre nézve is volna: modus in rebus. Bármiként álljon is azonban a dolog, a szép- irodalmat erősen kellene felkarolnunk ; nem száraz, unalmas. mesterkélt lapokkal, hanem olyan termékekkel, a minőket az említett Írók tudnának teremteni. Ismétlem, a Szent-István-Társulat egykori »Kath. Hetilapját« eddig semmivel sem tudta pótolni. Ezek után újból visszatérve a »Téli Esték»-re, felhívom rá a magyar nép között működő lelkészek figyelmét mutassák azt be népüknek, meg fogja szeretni. És keresztényiesen művelődni fog még ebben a felfordult szociálista világban is. Bodnár nagyon jóízűen és szellemesen (nem parasztosan) tud Írni.« A törvény előtt. Bíró: Ön bizonyosan tudni fogja, hogy ül a vádlottak padján. Vádlott: Itt kopaszodjam meg tek. törvényszék, ha csak halvány sejtelmem van róla. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdeményezői forduljanak útbaigazításért a ■ -■■■ ■ „HANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő' Szövetkezetéhez, ..................—■ BTJ3DA.FEST. ■ Kötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek
