Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-21 / 46. szám
1 MAGYAR FÖLDMIYELŐ 365 azon részeit, pl. az ászokfák alját és közeit, továbbá a fák tövét stb., hol a penész állandóan fészkelni szokott, tenyérnyi vastagon behintjük közönséges hamuval. Ez a mint nyirkosodik, a belőle fejlődő lúg megöli a penészt, holott a pincében semmi másnak nem árt. TANÁCSADÓ Kit hijjunk komának ? Nagy örömünk volt. Fiunk született és az asszonynyal majd perbe mentünk azon, hogy hát kit hijjunk komának? Az asz- szony csak azt fújta, hogy hát szegények, tehetetlenek vagyunk, hát bizony jó lesz, ha az uraságot meginvitáljuk, legalább annak a kis ártatlannak lesz pártfogója, meg aztán... tetszik a többet tudni. Én meg bizony már kezdettől fogva azt forgattam, hogy bizony Szekeres gazda lesz az én komám, a ki mindig jó tanácscsal látott el és a ki majd az én fiamtól sem sajnálja a jó szót. ügy is lett! Vájjon helyesen cselekedtem-e ? Feleletet. Nagyon helyesen cselekedett. Bár tudjuk, hogy az uraság is keresztény kötelességének tartja, hogy felebarátjának kérését — ha csak lehetséges teljesítse. De bizony keresztkoma után soha se nézzünk a gondolattal, hogy hát... tudja a többit kigyelmed is. Mert a keresztapának az a kötelessége első sorban, hogy keresztgyermekének leikéről, becsületességéről gondoskodjék. Vagy ha arra módja van és a szülők eltalálnak halni, módja szerint az árvákon is segítsen. Hát persze igy kellene lenni! De a mai világban már itt is nagyot fordult a dolog sora. Azért mindig okosabban cselekszünk, ha a keresztkomaság választásában nem tekintgetünk nagyon felfelé, hanem maradunk magunk közt, vagy mint mondani szokás, magunk fajtájú embert választunk. Sokszor egy becsületes földmives ember jobban szivén viseli keresztgyermekének sorsát, mint a felebbvaló, kitől pedig oly sokat vártunk. * Mikor évül el az adó ? Számos ház, vagy földtulajdonosnak okozott már kellemetlenséget, hogy esetleges jogügylet tárgyává tett ingatlanaikon 30 -40 év előtti időkből keletkezett kincstári tartozások voltak bekebelezve. E terhek töröltetése hosszas irkálás után s mindig az ingatlan tulajdonos költségével járt, holott egy kis vigyázat mellett az ilyen terhektől könnyen és költség nélkül megszabadulhattak volna. Olyan adótörvényünk nincs, mely kimondaná, hogy a telekkönyvi bekebelezés a kincstári terhek elévülését kizárja. És éppen abban a téves hitben van sok községi elöljáró is, hogy a bekebelezett tartozás el nem évül. Tévednek s azért figyelmeztetjük a közönséget, hogy a bekebelezett adó vagy illeték is elévül 5 év alatt, ha annak behajtása nem szorgalmaztatok Az igy megterhelt ingatlan tulajdonosa tehát, ha a behajtásnak 5 éven át való nem szorgalmazást igazolni tudja: a tehertől megszabadul, mert azt a kir. adóhivatal vagy pénzügyigazgatóság hivatalból, költség nélkül törölheti. A bekebelezett adóterhek behajtása iránt pedig az elöljárók rendszerint elnézők, azt vélvén, hogy biztosítja azokat a telekkönyvi feljegyzés örökre. HÁZIASSZONY. A kotlókról. Sokszor történik a baromfiakkal olyasmi, amely sokféle tűnődésre ad okot, hogy ez vagy ama baj mitől származhatott. Ennek a kapcsán Írja egy tenyésztő a következőket: Nem szabad elfelednünk, hogy a tyúkfélék melyeket reggel a szabadba egész nap sokféle megfordulnak, mert Isten óvjon az olyan sokféle tyúktól, mely folyton az ajtóban leselkedik. Tegyük fel, hogy a szomszédasszony nem tart olyan rendet udvarában, mint mi magunk s szemétdombra kiöntött csirkebél vagy más baromfihulladék, avagy a tojásban megfult csirke, liba stb. Ilyesmit, ha a tyúkok megtalálnak, igen kedves falat ez nekik, szaladnak vele körül az udvaron; az ilyen tyúkok lesznek azután csirkeevőkké. Nézi a felpattant tojásban a pityegő csirkét, hozzávág elborítja a vér, miért még jobban kap rajta s igy egyenkint mind felfalja őket. Az ilyen csirkeevő tyúkokat legjobb kimustrálni. Husevésre rászokik a legjobb tyukunk is, ha alkalma van hozzá s erről aztán leszoktatni alig lehet. A rendetlenes Kodásnak is többféle okai vannak. Amely tyúkok bőségesen, jól élnek, télen nagyon meghíznak és akkor nem tojnak és nem kotolnak. Attól is igen sok függ, hogy mivel tartjuk télen tyúkjainkat. A takarmányozás beosztása olyan legyen, hogy jó erőben tartsa az állatot, de ne hizlalja; azért igen üdvös zöldséget is adni a szárnyasoknak, változatosan beosztva. Apróra vágott főt burgonyát valami őrlöttel meghintve, legalább napjában egyszer adjunk állatainknak és s konyhából mindig kerül nekik valami jó falat, például a káposzta vagy kelkáposzta fel nem használható levelei. Ezeket le kell forrázni, de a forró vizbe egy kanál zsir teendő, miáltal a levelek jobban összeesnek; olykor olykor egy kis zsir igen egészséges mindenféle szárnyasainknak és ugyanakkor egy kis paprikát is hintünk a már apróra vágott levelekre. Tengerit keveset etessünk tenyészállatainkkal, mert attól az állatok hájra híznak, főkép a tyúkok. Sokan azt hiszik, hogy a nehéz tele van tojással és hamar tojni fog és csak várják, de hiába várják, a hájból nem lesz tojás. Az ilyen bajokon úgy segítünk, hogy adunk nekik savanyu káposztát s répát megfőzve és soványabban tartjuk őket; ez igen sokat használ. Az olyan tyúkoknak, amelyek már sokat és nem kotolnak, savanyu kovászt, savanyu káposztát és répát kell adni és öt-hat fészektojást, hogy szívesebben üljön a fészken. Hogyan etetjük a már tojáson ülő tyúkjainkat, mikor és mit teszünk? — ez mind igen fontos arra nézve, hogy a tyuk békével üljön tojásain. A tyuk mire lerakja tojásait, rendesen lesoványodik, könnyű lesz és mellén a tolláit elveszti; ezek a jó kotlók s az ilyeneket táplálóbb eledellel tartjuk. Megjegyzendő a kotlókat szabadban kell etetni, ha nincsenek kint, hogy megadjuk nekik a szabad mozgást, futást, fürdést egyszóval, hogy felfrissítsék elzsibbadt testöket és a nekik nyújtott táplálékot szabadabban szedhessék fel és akkor békével ülnek. De megkotlósodnak
