Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-10 / 40. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 317 rendeletekkel. A kormány éber figyelme kifogástalan. De öreg hibánk, hogy a rendeleteket nem hajtjuk végre. Elfeledjük, nem működünk közre, hogy annak foganatja legyen. Csak akkor ébredünk, mikor a szerencsétlenség felébreszt hosszú, zsibasztó álmunkból. 1908-ban Franciaországnak rendkívül bó almatermése volt, annyira, hogy a francia vasutak nem kevesebb, mint 50 ezer vagon almát szállítottak. Az almaszezon alatt ezek a szállítmányok a személyszállítást is erősen hátráltatták. * Párisban van egy üzlet, melyben nagy emberek hajfürtje 5 font sterling, mig a mostani német császár és a cár fürtje 5 frankért kapható. Hogyan kell szüretelni ? A szüretelésnek is meg van a maga praktikája. Csak jól érett, úgyszólván túlérett szőlő ad jó édes. sok cukortartalmú mustot. Azért a szüreteléssel nem szabad sietni. De miért kelljen várnunk? Mert minél érettebb a szőlő,, annál több benne a szőlőcukor. A szőlőcukornak egy része az erjedés alatt szesszé változik. És ez adja a bor erejét! Világos tehát, hogy mennél több a mustban a szőlőcukor, annál erősebb leszen a bor. Sok esetben nem lehet a szüreteléssel várni. Ha korai, erős derek, vagy tartós esőzések vannak, akkor bizony a szükség törvényt bont. És ilyenkor is legyünk óvatosak. A rothadó és éretlen fürtöket külön kell választani, mert ezek elrontják a bort. A szüretelés szabályai ezek: 1. Szüretelni csak a reggeli harmat felszáradása, vagy esetleg az éjjeli dér felengedése után lehet. 2. A szüretelők állandóak legyenek. Szüretelés közben ne egyenek. Élelmiszereket a szőlők sorába ne vigyék, se ott ne étkezzenek, se ne pihenjenek. 3. A szedést tőkénként kell megkezdeni. A kés éles, az edény tiszta legyen. Késsel vágjuk fel a felkötött szőlőt s e közben vigyázzunk, hogy a fürtök a földet ne érintsék és igy meg ne sérüljenek. 4. Az érettebb szőlőt külön kell szedni. 5. A sort megbontani nem szabad, előtörni nem helyes. Inkább pontosság mint gyorsaság. 6. A kóstolgatás nem válik a szüretelés javára. Inkább egy-egy fürtöt meg kell enni. 7. A szedőedényekben a szőlő tartását nem kell megengedni. 8. Szüretelésnél áljon rendelkezésre elég kád, faedény, szőlőbogyozó-rosta, taposó zsák. 9. A hordókat és főleg az újakat, szódaöldat és diófalevélfőzettel kell kiforrázni, hideg vízzel többször kiöblíteni. 10. Rendes és elegendő szerszám nélkül a szüreteléskor mindig hátramaradás és hiba esik. A hordókra pedig különös gond essék. Az uj hordókat először több Ízben ki kell forrázni, hogy a belőlük kifolyt viz egészen színtelen legyen. A régi hordókat is kitisztítjuk. Ki kell venni az egyik fenekét a használt hordónak, belsejét nedvesítsük meg szeszszel. Azután gyújtsuk meg a szeszt. A kitisztítás után a hordókat kénnel kell megfüstölni. Két hektoliteres hordóra kilenc négyszögcentiméter kénszalag elégetése elégséges. A hordók tisztítására kiváló gond essék, mert amely esetben hordószagu, dohos a gazda bora, biztosra vehető, hogy a hordó tisztításánál nem járt el kellő gonddal. $ A termés. A magyar királyi földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerint szeptember második felében az ország nagyobb részében helyi esőzés által megszakított, többnyire száraz enyhe időjárás uralkodott. Az enyhe, sőt néhol meleg nappalokat sokfelé tetemesebb éjjeli lehűlés és reggeli köd kisérte, mely azonban a kintlévő veteményekben nem okozott kárt. A túlnyomóan kedvező időjárás a gazdasági munka végzését elősegítette. Az őszi szántó-vető munka serényen folyik és szép előhaladás volt elérhető. Mivel pedig az eső a talaj kívánatos nedvességét is megadta, a talajmivelő munkálat többnyire kedvező körülmények közt volt teljesíthető. Mind az őszi rozs, mind az őszi búza és őszi árpa vetésénél szépen előhaladtak, sőt azt többfelé el is végezték. Az elvetett mag néhány szárazságban szenvedő vidéktől eltekintve, szépen kelt, sőt a korai rozsvetés többnyire már szépen bokrosodik. A még folyamatban lévő szántó-vető munkára sokfelé ismét eső kívánatos. » Nagy bolgárrendszerü zöldségtelep Csöng rád megyében. Darányi földmivelésügyi miniszter leiratot intézett Lázár György, Szeged város polgár- mesteréhez, melyben kijelenti, hogy a földmivelésügyi minisztérium bolgárrendszerü zöldségtelep létesítése céljából átveszi a város tulajdonát képező harmincholdnyi telepet s azért két esztendőre a mostani haszonbért fizeti. Államköltségen felállítja és fenntartja a vizemelő telepet. Ugyancsak államköltségen szaktanerőt ad, a telepet berendezi s azokon szegedi munkáscsaládokat termelőkul alkalmaz és a konyhakertészet modern üzemére kitanittatja. A két év letelte után Szeged városával uj tárgyalások fognak történni és a nyert tapasztalatokhoz képest a telpp vagy állami, vagy városi kezelésben marad. A miniszter csupán azt köti ki, hogy e terület másra, mint bolgárrendszerü zöldségtermelésre fel nem használható. Szeged város tanácsa a miniszter leirata alapján a mostani bérlőknek fel is mondta a bérletet. A szegedi gazdasszonyok köréből nagy örömet keltett a miniszter intézkedése, mert joggal remélik, hogy a szegedi piac olcsóbb lesz. A földmivelésügyi kormány 50.000 korona berendezési munkálatokkal mutat példát arra, hogy hazánkban a zöldségtermelés magánkézben is milyen rentábilis volna. * Hogy lehet a friss szilváit sokáig eltartani? Friss szilva eltartásában egy gyümölcsész a a következőképp jár el: A teljesen érett és ép szilvát szárával együtt óvatosan leszedvén, részint úgy mint van, részint selyempapirba csavarva behelyezzük befőttes üvegekbe, vagy belül mázos, uj cserépfazekakba, pergamentpapirral vagy hólyaggal az edények száját beköti, a kertben 3 lábnyi mély gödrökbe helyezi, beföldeli s a hant tetejébe — hogy télen fagy ne érhesse — lomb és levélréteget tesz. így, mint mondja, husvétig is eláll a szilva.
