Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 38. szám
298 MAGYAR FÖLDMIVELŐ E két mélységes nyilatkozatban benne van a magyar föld-politika alapja, iránya és gyakorlati célzata. A magyar föld szent, a magyar földet könnyelműen, csak azért megingatni, hogy a Csáky szalmájává legyen, hogy az a legcini- kusabb üzérkedés, nyereséghajhászat tárgya legyen : bűn. A hazaárulás bűne. A magyar földet megtartani a maga fön- séges hivatásában, szolgálatában, a magyar földet magyar kézbe, kisebb kezekbe juttatni úgy, hogy az magyar kézben maradjon és ott erősödjön és a magyar népet boldogitsa; hazafias kötelesség.' Részletezve ezt a két mélységes nyilatkozatot, melyről köteteket lehetne Írni: még tovább mehelünk. A magyar földet, a magyar tulajdont tehát, tékozolni lehet máskép is, mint eladással, elidegenítéssel. Tékozol, pusztít az is, ki azt meg nem becsüli. Aki jövedelmét külföldön szórja el. Aki nem gondol földjeinek okos, célszerű kihasználásával, javításával, dolgozó népének érdekeivel. Aki könnyelműen bérbe dobja. Olyan bérletbe, melynek tágtere nyílik a rabló gazdálkodásra. Fájdalom, a közel múltban s talán ma is: a rabló gazdálkodás tette és teszi tönkre nem csak a magyar föld egy részét, de a népet is. Bűnt követnek el azok is, akik alkalmat szolgáltatnak és hidat építenek a nyerészkedéseken és népnyuzáson alapuló parcellázáson. A hallatlanul mesés albérletekre és más efféle spekulációra Széchényi mondásában, valamint Mailáth József gróf nyilatkozatában, benne van ám Károlyi Sándor gróf hires szózata: — A magyar föld legyen és maradjon a magyaroké. De még mennyire! Mondották és mondják erre sokan, tudjuk kik, hogy iszen itt Magyarországon: mindenki magyar. Bár úgy lenne! Úgy kellene lenni 1 Csakhogy aki jól tud különböztetni, az jól fogja és helyesen ítéli meg a dolgokat. Itt Magyarországon a magyar fajnak életkérdése az, hogy fajának erősségét, túlsúlyát uralmát értelmileg és anyagilag biztosítsa^ fokozza. Ez a nemzetek életösztöne. Joga, múltja, jelene és jövendője. Életösztöne, tehát élete és fennmaradásának feltétele. És erre sehol a világon, egyetlen egy nemzetnek sincs nagyobb szüksége, mint a magyarnak. Széchényi is hirdeti, vallja és gyakorolja. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! Hitelszövetkezetek közgyűlése Perbenyiken. Az Országos Központi Hitelszövetkezetek kötelékébe tartozó felsőtiszai vármegyék hitelszövetkezeti szövetsége, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet képviselősége 1909. szeptember hó 30-án, Perbenyiken (Zemplénmegj e) délelőtt 1/i 12 órakor a vasúti állomás tőszomszédságában levő »Nyesés« nevű mulatóhelyen tartja X. évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitóbeszéd. 2. A »földbérlő szövetkezetekről« dr. Szesztay Zoltán, Szabolcs vármegye tb. főügyészétől. 3. »Metamorphosis« And- rássy Kálmán ref. lelkész, a buji hitelszövetkezet elnökétől. 4. Esetleges inditványok. Gróf Mailáth József a szövetség elnöke, fölkéri a t. hitelszövetkezeteket, hogy ezen közgyűlésen az alapszabályok 4. §-a értelmében elnöke vágy alelnöke avagy igazgatóságának egy e célból választott tagja által lehetőleg megjelenni sziveskedjenek. Szövetkezetek kongresszusa. A magyar Gazdaszövetség »Hangya« fogyasztási és értékesítő szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezetek folyó évi kongresszusa október hó második felében fog megtartatni. Miután ez alkalommal megbeszélés tárgya lesz, egy a gazdaköri és falusi olvasóköri tagok részére kiadandó 2 fdléres gazdasági és szövetkezeti újság kérdése is, kívánatos, hogy a Magyar Gazdaszövetséghez tartozó összes gazdakörök, olvasókörök és hitelszövetkezetek is küldjenek ki képviselőket, kik hivatva lesznek ezen fontos ügyben véleményt mondani és jó tanácsokat adni. Kedvezményes vasútjegy váltására jogosító igazolványt minden testület annyit kap, ahány képviselőt küld a kongresszusra. Jó lesz ezen igazolványokat már most kérelmezni, mig el nem fogynak. Tövisek és virágok. — A kinek az Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá. Ez régi közmondás. Csodálatos, hogy mégis annyi szamár ül hivatalban ! * — Mikor az ember magyarokat békiteni akar jól teszi ha seborvost visz magával. — Veszedelmes az olyan szeretet, mely utunkon a verem fölé virágokat rak, hogy annál gyanutlanabbul beleessünk a verembe. * — A mig valamit alkotni kell, a rövidlátók Írásba teszik, hogy tanult ember, pap iró meg efféle, nem vehet részt a munkában. De a mikor a tanulatlanok mindent elrontottak, ezekhez futnak segítségért. * — A napot akkor is érezhetjük, ha nem látjuk. De a sötétben botorkáló addig semmit sem érez, a mig — falnak nem ment a fejével.
