Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-01 / 30. szám

234 MAGYAR FÖLDMIVELŐ órákig a kutya farkáról is, hát én beszélhe­tek ám a magatok javáról. Mert a példaszó azt is mondja nagy figyelmeztetésül, hogy „esztendőben csak egyszer van aratás!“ Hát bizony legyen min­den embernek az esze helyén, hogy szorgos gonddal viraszszon, ne hogy aztán a másik aratásig felkopjék az álla. A holnap ugyanis senkinek sincs a homlokára Írva. Kár szokta az embereket okosabbá tenni. A mi újságunk szorgos figyelemmel megírta hétről-hétre azokat a borzasztó károkat, mi­ket — legtöbbször gondatlanság miatt — a tűzveszedelem a múlt évi betakarításkor és utánna is okozott. De azért az emberek még sem okulnak. Vagy egészen elhagyják az óvóintézkedése­ket, vagy elfelejtik a tűzbiztosítást, vagy ha­logatják, hogy hát ráérek, majd. Pedig atyámfia már régiek is azt tartot­ták, hogy három gazember van a világon! Kiváncsi vagy reá, hogy melyek azok? Hát megmondom magyarán: Az első: Ráérek. A második: Elfelejtettem. A harmadik: Majd! Hogy hazánkban a veres kakas olyap szabadon röpköd, pusztít, öldököl, abban en­nek a három gazembernek van legnagyobb része. Ugyanazért járjatok túl már egyszer ezeknek a jómadaraknak az eszén. Úgy szokott történni, hogy mikor a köz­ségben veszedelem üt ki, utána összeül a kupak-tanács, aztán óraszámra beszélik, hogy hát majd jövőre igy, meg úgy lesz. Ahol azonban sok a szó, ott kevés a tett. Igen tenni kell és pedig kellő időben. Meg kell vizsgálni a csűröket, meg kell fon­tolni, hol lehet szérűt vágni, hol lehet az életet összegyűjteni. A szomszéd vigyázzon szomszédjára és ha észreveszi, hogy vesze­delem fenyegeti az asztagok elhelyezése mián, kellő módon és helyen keressen orvoslást. Tűzi fecskendőkről, vízről idejében gondos­kodjatok. A községek, gazdák egyesületei vi­gyázzanak, hogy a gépekhez tanult és okle­veles embereket és ne kontárakat alkalmaz­zanak. A múlt esztendőben történt, hogy egy óriási tűzveázedelem támadt a miatt, mert a gépész nem értett mesterségéhez. Valami fa­lusi kovácsmesteremberből tette meg önma­gát gépésznek. Inkább áldozatot hozzanak, de szakértő józan életű gépészeket kell alkal­mazni. Hát a pipát, gyujtófát emlitsem-e? Egyszóval atyámfiai legyetek rajta, hogy okossággal, előrelátással és lelkiismeretesség­gel a bajt elkerülhessétek. Ezek ami őszinte szavaink. Hát vigyázzatok! Jó mondások. Amit adsz, jó szívvel add. Ki könnyen hisz, könnyen csalatkozik. Mit használ a vaknak, hogy az apja látott ? A szolga is szeret parancsolni. Szegénysorsu katonák támogatása. A minisztertanács folyó évi április hó 18-án tartott ülésében elhatározta, hogy a Bosznia-Hercego­vinában és Dalmáciában elhelyezett közös hadse­regbeli csapatokhoz és intézetekhez, valamint a haditengerészethez a külpolitikai viszonyok miatt behívott, illetőleg visszatartott tartalékosokat és pót- tartalékosokat, akiknek otthon gyámolitásra, szoruló hozzátartozóik vannak, megfelelő segélyben ré­szesítik. Kormányunknak ezt az intézkedését, mely nem­csak az alsóbb néprétegek anyagai támogatását cé­lozza, hanem a véderőt ezzel is közelebb hozza az élethez, nagy örömmel üdvözöljük. Teljesen méltá­nyosnak tartjuk azt, hogy az a katona, ki az egész ország és annak népének védelme érdekében hóna­pokon át fegyver alatt áll és ezalatt az idő alatt keresetétől elesik, ne a község szegény alapjából, hanem az állami pénztárból nyerjen segélyt. A segélyre igényt tartó tartalékosok és póttar­talékosok, valamint hozzátartozóik összeírását a főszolgabirók végzik. A községi elöljárók állapítják meg az igényjogosultságot és az államkincstárt ért károsodásért vagyoni felelősséggel tartoznak. A köz­ség népét pedig az összeírás céljáról és idejéről szokásos módon, hirdetmény vagy dobszó utján ér­tesítik. / A segélyezés idejét, az összeírást végző ható­ságok akként állapítják meg, hogy azok a katonák, akik Őfelségének 1908. évi november hó 3-ról kelt legfelsőbb elhatározása folytán vonultak be, folyó évi március hó 15-től, azok a katonák pedig, kik a folyó évi március hó 15-én kelt legfelsőbb elhatáro­zás következtében vonultak be, a bevonulás napjától a szabadságolás napjáig körülbelül folyó évi május hó 15. napjától, május hó 31. napjáig, nyernek se­gélyt. A tartalékosok és póttartalékosok egy része tehát, nem az összes, hanem csak ez év március hó 15-től teljesített szolgálata idejére igényelheti a támogatást. Bár a behívott katonák számításba nem vett idő alatt is elestek keresményüktől és nélkülözték a hozzátartozók a gyámolitást, mégis a sérelem nem oly nagy, amilyennek látszik. A behivottak nagy része póttartalékosokból állott, kik mert véletlenül magas sorsszámot húztak, illetve 2—3 év helyett amugyis csak nyolc hetet szolgáltak és eme többé-kevésbbé indoktalan ked-

Next

/
Thumbnails
Contents