Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 29. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 229 tói utóiért emberek rendesen valamelyik fa alá menekülnek, pedig éppen a sik vidékből kimagasló tárgyak, amilyenek a fák is, vannak leginkább kitéve a villámcsapásnak. Hasonlőképen aránytalanul nagyobb a veszedelem, ha az ember lóra vagy kocsira ül, mert igy a környezetből kimagaslik. Embercsoportok, vonuló csapatok úgy látszik sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a villámcsapás veszedelmének, mint a magányosan haladó ember. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a tömeges lélegzés következtében az embercsoport fölé egy meleg, nedyes levegőréteg rakódik, amely a villamosságot igen jól vezeti. A villámcsapástól ért embereken ritkán látni súlyosabb külső sérüléseket, a legtöbb esetben az idegrendszer hirtelen megbénulása rögtöni halált okoz. Sokan, akikre lecsapott a villám és azután újból eszméletre tértek, nem igen tudtak számot adni a végzetes pillanatról. A legtöbben észre sem vették a villámot, csak egyszerűen elvesztették eszméletüket, mások ismét tüzesgolyókról beszélnek, a melyek beléjük csaptak. TANÁCSADÓ Kegyelem a katonaszökevényeknek. Kikre vonatkozik a király bünbocsánata ? Minthogy az 1907. évben kibocsátott kegyelmi rendelet intézkedéseinek alkalmazása körül még mindig kételyek forognak fenn és azokat ismételten félreértik, hivatalos helyről a következő magyarázatokat hozzák nyilvánosságra: 1. Azon bünabcsánatot igénylőkre nézve, kiket 1907. december 2-ika előtt elkövetett, a katonaállitás elől való szökés miatt üldöznek, vagy e miatt üldözésnek lehetnek kitéve, elengedik a vizsgálati büntetést, valamint az azzal egybekötött vagy egyedül alkalmazandó meghosszabbítását a szolgálati kötelezettségnek, ha utólagosan alávetik magukat hátralevő állitáskötelezettségüknek, valamint törvényszerinti szolgálati kötelezettségüknek és e célból legkésőbb 1909. dec. 1-éig személyesen jelentkeznek az illetékes politikai hatóságnál. Visszavándorlók, a kiket a harmadik korosztály elmúltának ideje előtt besoroznak, rendes szolgálati kötelezettséggel tartoznak, ha azonban visszavándorlásuk, illetve besoroztatásuk a harmadik korosztályból való kilépés után (bosznia- hercegovinai alattvalóknál a negyedik korosztályból való kilépés után) történik, azon év debember 31-ig kötelesek a szolgálatra, a melyben 33-ik életévüket betöltik. Ez időszakon belül kötelesek az elmulasztott sorhadiszolgálatot és a hátralevő szolgálati időre eső fegyvergyakorlatot teljesíteni, illetve pótolni. 2. A hadsereg és haditengerészet minden hozzátartozójának, kit 1907. december 2-ika előtt katonai behívóparancs nem teljesítése, illetve első Ízben elkövetett dezertálás miatt büntető utón üldöznek, vagy üldözhetnek, elengedik a vizsgálatot és büntetést azon feltétel alatt, ha legkésőbb 1909. december 1-ig valamely belföldi politikai, vagy katonai hatóságnál személyesen jelentkeznek és a bünbocsá- natot kérik. A szökésben töltött ideje beszámítandó a szolgálati időbe, az elmulasztott sorszolgálat és a 8 heti katonai kiképzés a teljes szolgálati időn belül pótolandó, ellenben elmulasztott fegyvergyakorlatokat nem kell pótolni. Tényleges sorhadiszolgálatból vagy kivételes tényleges szolgálatból elszökött egyének nem kérhetik, hogy a bünbocsánatban részesittessenek. Az ilyen katonaszökevényt fenyegető vizsgálat és büntetés elengedését — első szökés esetében és méltánylást érdemlő indokok mellett — csak felségfolyamodvány utján lehet kérelmezni. Ez esetben a közös hadügyminisztérium fel van hatalmazva, hogy felségfolyamodványok vagy hatósági indítványok tárgyában külön kegyelmi indítványt tehessen. Fölvétel a vincellér-iskolákba. A földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet a bihar-diószegi, egri és pozsonyi magyar királyi vincellériskolákba az 1909—1910. tanévre való fölvétel dolgában. Ezekbe az intézetekbe olyan ifjakat vesznek föl, akik 16-ik évüket már elérték, legalább a népiskolát sikeresen elvégezték és a gyakorlati munkák végzésére alkalmas testalkatuak. A fölvett tanulók az iskolában évi 280 korona dij ellenében lakást és teljes ellátást kapnak. Szegénysorsu pályázóknak az egész vagy a fél ellátási dijat elengedik. Kedvezésben részesítik a fölvételnél azokat, a kik katonai kötelezettségüknek már eleget tettek, vagy a katonai szolgálattól fölmentettek, továbbá szőlőművelőket, pincekezelőket, kertészeket, kádárokat, illetőleg azoknak a fiait. A tanfolyam október 1-én kezdődik és a bihar-diószegi, egri és pozsonyi vincellériskoláknál két évig, a nagyenyedi iskolánál három évig tart. A pályázatokat ez évi augusztus hó 15-ig kell az illető iskola igazgatóságánál benyújtani. Az esöosepp gyorsasága. Egy Schmidt nevű német tudós kísérleteket végzett, hogy pontosan megállapítsa az esőcseppek esési gyorsaságát. Körülbelül háromezer esőcseppen konstatálta, hogy a tudomány által már régebben elfogadott másodpercenként való nyolc méternyi maximális esési sebesség megfelel a valóságnak. Apró esőcseppek persze eltérnek ettől a normától. GAZDA A bolgárrendszerii kertészet. A bolgár nemzetnek egyik különlegessége a konyhakertészet. Ez a konyhakertészkedés a bolgárok egyik fajnépének ősrégi foglalkozása, melyhez évszázados hagyományok fűződnek. Ennek a fajnépnek külön neve is van s a história szerint ezt a foglalkozást a bizánci császárok idejéig viszik vissza. Ezek a bolgár kertészek a főzelék növény termesztését oly nagy tökélyre vitték, hogy más nemzetek nem képesek vele versenyezni. Budapest környéke tele van ilyen bolgár kertésztelepesekkel és a budapesti piacot zöldséggel és főzelékkel ezek a bolgár kertészek látják el. De már a nagyobb vidéki városok környékén is szaporodnak a bolgár kertészek és a legutóbbi években közel 10.000 bolgár kertész működött Magyarországon. A konyhakertészet szorgalmas és főként türelmes munkát követel. A bolgárok ügyessége főként abban nyilvánul, hogy a földterületet az utolsó kapavágásig ki tudják használni. Annak dacára, hogy főként a főváros területén drágák ezek a földbérletek, mégis 2 -3 holdnyi területen egész évre valót bir keresni egy 8—10 tagból álló kertészcsalád. A
