Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 3. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 23 GAZBA. Gazdasági olvasmányok. I. Egykor, nem is olyan régen, feltűnő volt, ha valamelyik fővárosi napilap gazdasági rovatot nyitott. Gazdasági olvasmányokat vagy egyáltalán nem lehetett találni legtöbb lap, újságban, vagy csak elvétve. ügy tartották, hogy a gazdasági dolgok csupán gazda, illetőleg^szakembernek valók. Tehát gazdasági szaklapban van annak helye. Az ország nagy tömegét, az újságolvasó közönséget a gazdasági dolgok nem érdeklik. Ez az idő nem éppen teljesen, de nagyban megváltozott. Ma már minden komolyabb, a gazdasági érdekeket mérlegelő újságnak van gazdasági rovata, S találhatók bennük gazdasági olvasmányok is. A heti népújságok is nyitnak nekik rovatot, bár nem tisztán gazdasági lapok. A pletyka újságok, a szenzációkat és rémhíreket hajhászó, spekulációkon utazó lapok ma se ügyelnek a nép, az ország gazdasági érdekeire. Ő nekik az — hekuba! Bár mennyire örülünk is azonban, hogy lapjainkban találunk elég bőven gazdasági olvasmányokat, mégis vannak reperálni, javítani való dolgok. Elannyira vannak, hogyha ezeket a gazdasági olvasmányokat nem irányítja egy illetékes központ, a kellő eredményt, sikert, hasznot, tehát öntudatos népgazdaságunk fellendülését, az egész periférián való céltudatos voltát alig érjük el. Miért ? Mert sok magánvéleményen, egyoldalú tapasztalatokon, elavult, sikertelennek bizonyult módszeren alapuló cikkek kerülnek a nép kezébe. Mi úgy tudjuk, hogy a főldmivelésügyi minisztérium lapjában teljesen megbizható szakemberek írják a gazdasági olvasmányokat. Az egységes haladás, a biztonság, az alaposság és sok-sok más okból milyen jó és hasznos gondolat, illetőleg cselekedet lenne, ha a magas minisztérium nem csak kihirdetné, hogy ezeket az olvasmányokat más lapok, népújságok is átvehetik. De nem csak . . . Annyi sok szép és hasznos kiadványai közt a főldmivelésügyi migiszterium elhelyezhetne egy, lapoknak megküldendő olyan kőnyomatos-féle Értesítőt. Ez az Értesítő ellátná a néplapokat — jó előre — oly gazdasági olvasmányokkal, melyeknek közlésével egységes irányt, biztos irányt adhatnánk a mi vidéki lapjaink gazdasági olvasmányainak. Itt és a hivatalos néplapban is gondos körültekintéssel arra kell törekedni, hogy azok az olvas- • mányok valóban a nép nyelvén, átlátszó egyszerűséggel, mintegy valóban módszeresen legyenek Írva, illetőleg feldolgozva. Szakembereink bizony a népies előadással, zamatos, tiszta, könnyed stílussal hadi lábon állanak. Még van mondani valónk ezen kívül is e tárgyban. Mester. A burgonya takarmányértéke. A burgonyának mint takarmánynak értékét minden gazda eléggé ismeri. De nem mindenki tudja, hogy nem célszerű a burgonyát vízben megfőzni. A vízben való főzés által a tápanyagok tetemes része eltávolodik, az egészségtelen gyümölcsnedv pedig bent marad. Ennek folytán sok helyen ma már a burgonyát csak párolják és e célra igen egyszerű, de amellett nagyon célszerű készülékek állnak rerdelkezésre. Be van bizonyítva, hogy a párolt burgonya táplálóértéke sokkal nagyobb, mint a főzötté, hogy könnyebben emészthető és mindenekfölött, hogy a párolt burgonyával való takarmányozás a marhánál számos oly betegség elhárítására szolgál, amely az előbbi eljárás, tudniillik a burgonya főzése mellett keletkezhetett. Mily sokszor fordul pl. elő, hogy a burgonya éretlen avagy beteg állapotban szedődik. Mindkét esetben az eddigi főzési eljárás mellett az egészségtelen anyag részint a vízben, részint magában a terményben bent marad. Ha azonban a terményt pároljuk, a kivonat egészségtelen anyag a burgonyából elillan és a párolt termény minden veszély nélkül feltakar- mányozható. A párolás haszna még abban is nyilvánul, hogy a beteg avagy kicsirázott terményt a párolókészülékkel állandóan használhatóvá tehetjük, mert párolás után bevermeljük s ily módon hosszabb időre a romlástól megóvjuk. Jellemző, hogy tehenek és sertések a rothadt burgonyából készült takarmányt nem eszik ha főtt, ellenben jó étvágygyal fogyasztják el, ha a burgonya párolva kerül eléjük. Egyébként a párolási eljárás mellett tüzelőanyagban is tetemes megtakarítást érhetünk el, mert a jó párolókészülékben előbb elkészül a burgonya, mint a főzőüstben. Ily párolókészülék beszerzését minden gazdának ajánljuk. A vetőburgonya téli kezelése. A vetőburgonyát nem kell magasan egymásra rakni, hogy az önfelmelegitést megakadályozzuk. Jobb ha világos, mintha sötét helyen tartjuk el, mert a sötétség inkább készteteti időelőtti csírázásra. Ha már tél elején képződnek csirák, ami bekövetkezik, ha a helyiség tulmeleg, akkor hozzuk ki a burgonyát a levegőre. Különösen becses vetőburgonyát, pl. korai burgonyát, legjobb szellős sövényen hüs helyiségben egymás mellé rakni; február végén vagy márciusban inkább a világosság felé huzzuk. A csírázást már nem tarthatjuk vissza, ha azonban arról gondoskodunk, hogy a csira rövid, tömött és erős maradjon, akkor az nem jelent veszteséget. A burgonyát azután csirrájával együtt ültetjük, ami a korai burgonya szempontjából különösen előnyös, mert ez esetben a szüretelés ideje hamarabb áll be. Az olyan burgonya amely többször lecsirázott vagy méterhosszu csirákat hajtott, nem teljes értékű vetőburgonya; mert erejének egyrészét elveszítette és a hiányos burgonyamezők tavasszal világosan mutatják, mint boszulja meg magát a vetőburgonya elhanyagolása. Ismertessétek meg jó embereitekkel a „Magyar Földmivelő“-t! Kisgazdák és kisiparosok szándékát boldog Isten birja!
