Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-04 / 26. szám
L MAGYAR FÖLDMIVELŐ '207 — A villámcsapás áldozatai. Nagy zivatar vonult el Nádudvar fölött. A Forgács-féle tanyán a szénagyüjtók futásnak eredtek, hogy födél alá jussanak. E közben a villám közéjük csapott s Fekete András, meg Vég János gazdasági cselédeket agyonsujtotta. Varsányi István, Novák Károly és Hunka László cselédeket félholtra égette. Novák megbénult, egy Róza nevű leány pedig elvesztette szeme- világát. — Ujlublón nagy zivatar dühöngött. A villám többször lecsapott s a réten Ruza Mihály és Telmak Tamás pásztorokat agyonütötte. A két pásztor közelében öt gyermek volt, azoknak az ijedségen kívül nem történt semmi bajok. — Pusztító jégeső. Nagyváradról Írják, hogy ott a minap jégeső volt, a mely Félixfürdötől Harangmezőig több község határát elpusztította. — Szekszárdról írják, itt és a környéken félóráig tartó erős jégverés volt, mely a gabo- nanemüben és a szőlőben nagy kárt okozott. — Tüzek a vidéken. Kisvárdáról Írják, hogy ott minap este fél 9 órakor a fő-utcán Kálmánczi Péter háza kigyuladt és teljesen leégett. A ház utcai részén öt üzlet volt. A tűz gyors terjedése következtében az üzletekből semmit sem lehetett kimenteni és azok a hozzájuk tartozó udvari raktárakkal együtt porrá égtek. A kivonult önkéntes tűzoltóság öt órai erős munka után tudta csak a tüzet lokalizálni és a szomszédos házakat, melyek már szintén tüzet fogtak megmenteni. A kár körülbelül 200,000 korona, mi biztosítás utján egészen megtérül. — Tűz pusztított a hontmegyei Szent-Antal községben is. A gyorsan erőre kapó lángnyelveket a nagy szél egyik házról a másikra hordta és csakhamar 12 ház és a hozzá tartozó gazdasági épület lángban állott. Selmecbányáról azonnal kivonult a tűz színhelyére az önkéntes tűzoltóság, valamint az istvánházai tűzoltók tiz fecskendővel és megfeszített munkával sikerült lokalizáltok a tüzet. A kár körülbelül 100,000 korona. A veszedelem színhelyén megjelent a Koháry-kastélyban nyaraló Ferdinánd bolgár király is fiával, Boris trónörökössel és udvartartásának tagjaival. A király személyesen intézkedett az oltás és mentés körül, ott maradt mindvégig, amig a vészt elhárították és kijelentette, hogy maga is hozzá fog járulni a károsultak fölsegitéséhez. — Szerencsétlenség a kompon. Déváról Írják, Nyelega Lázár hondoli lakos a haroi révnél a Maroson komppal akart átkelni. A folyó közepén az ökrök nyugtalankodni kezdtek és Nyelega az ostorral közéjük vágott, mire azok a kompról a szekérrel együtt a folyóba ugrottak. Az állatok kiúsztak, de Nyelega odaveszett. — Rabló cigányok. Ruttkáról Írják. Az itteni csendőrség egy cigánykaravánt tartóztatott le, mely Ruttkára jött és temérdek pénzt költött itt. A csendőrségnek feltűnt, hogy a cigányok mindenütt húsz koronás papírpénzzel fizettek és egyik-másik üzletben 3—400 korona értékű árut vásároltak. A nyomozás kiderítette, hogy a cigányok Liptó- szentmiklóson betörést követtek el és ott 2000 koronát raboltak. — A telién és a léggömb. Laboda István felhajtotta tehenét a minap lezajlott várpalotai vásárra s annak rendje módja szerint sikerült túladnia a jámbor jószágon. Hites feleségével vigan tartott hazafelé az országúton, amidőn egy szerencsétlen véletlen kapcsán oda lett a tehén ára. A dolog úgy történt, hogy a hazafelé ballagó házaspár találkozott az utón egy a vásár izgalmát szintén kiállott tót atyafival, aki felajánlotta neki a léggömbjeit, az asszony szívesen kapott utánna s megreszkirozta egyre a szokásos hatost. Aztán, hogy a léggömb sorsát biztosítsa, oda kötötte a zsebkendőjéhez, hogy jobb és biztosabb fogása essék. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a tehén árát előzőleg szintén belekötötte a zsebkendőbe. Most aztán egy nem remélt, de annál szomorúbb eset történt. Az asszonyka egyik könnyelmű pillanatában eleresztette a kezében tartott kendőt és utcu neki, a léggömb fölszállott a magasba. Hiába volt a jajgatás, a kapaszkodás, a léggömb beláthatatlan légi körútra indult. Oda a tehén, oda a 140 kor. — Nagy világból. Nagy bányaszerencsétlenség. Pitts-, burg környékén a lackavani köszénbányatársaság bányájában robbanás volt, amelynél kétszáznál több bányamunkás elpusztult. Settler művezető-igazgató és három mérnök szintén eltűnt. A robbanás következtében eltorlaszolódott a bánya főbejárata és a szellőztető is elromlott. A bányába körülbelül 200 munkás szorult, akik minden valószínűség szerint megfuladtak. Az égő tárnákba lehetetlen a bejutás. Félő, hogy az áldozatok közt magyarok is vannak, mert Pittsburg környékén sok magyar bányász dolgozik. — Emberölő hőség. New-yorkból Írják, három nap óta egész Észak-Amerikában tropikus meleg van. A rendőri jelentés szerint naponkint nagyon sok ember áldozatul esik a hőségnek. így csak New-yorkban tegnap negyvenen haltak meg napszurás következtében. A hőmérő már tegnap reggel 30 C. fokot mutatott árnyékban és délben sok helyen 40 C. fokot olvastak le a hőmérőről. Az üzleti élet teljesen megakadt s a lakosságnak igen nagy része az éjjelt a szabadban töltötte. — Messina újabb veszedelme. A szerencsétlen Messinának ismét rettenetes éjszakája volt: Este félnyolctól péntek reggel hat óráig szakadatlanul rengett a föld és nem kevesebb, mint tizenöt heves lökést éreztek, melyeket földalatti moraj kisért. Reggio di Calabriában is erős földrengés volt. Az emberek rémülten kimenkültek házaikból és az egész éjszakát a szabadban töltötték. — Kolera Péter- várott. Pétervárott dühöng a kolera s szerda óta hetvenhat újabb kolera eset történt. — Németországban olyan eljárást találtak ki, mely szerint lefölözött tejből — gallérokat lehet készíteni. — Minden ezer ember közül csak egy éri el a száz évet. — Caulfied egyik gazdálkodójának van egy lova, mely a hátára fekszik, mikor aludni készül, a feje alá huzza az almot és feltartja a lábát, mikor patkót vernek rá. EGY BOL-iUÁS RÓE. A gyermek és a zivatar. A félelem egyre jobban kivész az emberiségből, de azért a gyermekek még manapság is borzasztóan félnek zivatar idején. Ez a rettegés, mint általában az elemektól és természeti jelenségektől, víztől, tüztől, erdei magánytól és vadállatoktól való félelem, még azokból a régi időkből való, amikor egyszerűbbek voltak a létfeltételek. Ez a félelem még jelenleg is él bennünk, hisz átörököltük a korábbi nemzedékektől. Ha a gyermek valamitói megriad, akkor minél előbb fel kell világosítani. Abból az alkalombél mondjuk el mindezeket, hogy egy lipcsei tudós ily irányú esetek megvizsgálásánál érdekes következtetésre jutott s följegyzéseit közzé is tette. E följegyzésekből való a következő eset: Egy kétéves fiúcska, pár nappal ezelőtt, mikor Lipcse fölött hatalmas zivatar vonult el, nagyon megijedt és sírva fakadt. Az édesapja erre többször egymásután föl- és lecsavarta a villamos lámpát s a cikázó fényt összehasonlította a villámmal. Pár perc múlva a fiúcska, nemcsak, hogy megnyugodott, hanem örült is a villámlásnak. Miért veti ki a viz a hullát ? Annak, hogy a folyóvíz a hullát, vagy a víznél kevéssel kisebb súlyú más tárgyakat a partra veti, oka: a folyó mederalakulata és az ezzel összefüggő vízjárás. Minthogy a legtöbb folyómeder nem egynemű, hanem változó szerkezetű anyagból áll, a viz kezdetben ott mossa ki a medret és a partot, hol kevesebb ellenállásra talál, s mivel a viz mennyisége, esése és sebessége időszakonként változik, a folyó látszólag minden törvényszerűség nélkül kanyarulatokat alkot. A legnagyobb sebességgel haladó vezérér mindig a kanyarulat domború oldalán érinti és mossa a partot, mélyíti a medret, s minthogy a viz többi része kisebb sebességű, a a homorú oldalon zátony rakódik le. A legközelebbi kanyarulatnál a vezérér már a túlsó partot mossa, tehát a két kanyarulat között is keletkezik zátony, melynek átkolrása a hajózás föltétele. Ha tehát valamely test a víznél csak kevéssel kisebb súlyú, a kanyarulatban a vezérér sebességével úszik, de az első zátonynál a megcsökkent vizsebes- ség azt nem tudja továbbítani a következő sodrásba, hanem a zátony szélén leteszi, mire azt a sodrástól a zátony felé irányuló hullámok továbbítják a partra épp úgy, a mint magát a zátonyt létesítették. Magas vízálláskor, mikor a folyó egyazon keresztmetszetén a vizsebességek között nincs ily nagy különbség s mikor a zátonyok is viz alatt vannak, a tárgyak és tehát a hulla partra vetése is ritkán fordul elő. «
