Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 3. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 21 Hát lássuk most, milyen felfogásuk van a mai tudósoknak ezekről az erőkről, melyek a föld merevségét megbontják. A földrengést — előidézik. 2. Háromféle ingás. A tudomány ma azt tartja, hogy a földnek háromféle ingása van. Vagy ha úgy tetszik — rengése. Első: az úgynevezett tektonikus rengés. így nevezték el a tudósok műnyelven. Azaz olyan nyelven, melyet a tudósok használnak. Ez a tektonikus rengés, megállapít egy feltevést. És ebből a feltevésből indul el. Azt tartja, hogy földünk még most is hül. Azaz izzó állapotából még mindig a kihűlés folyamatában van. Még pedig előrehaladó kihűlés állapotában. Hát ez állapotban össze- huződik. Mikor igy összehuzódik, a föld rétegei egymásra torlódnak. Rendeződnek. Ez az egymásra való torlódás, alakulás vagy mondjuk rendezés aztán nem megy simán, hanem zuhanással, omlással. Azaz a föld ilyen benső forrongása a földrengésben nyilvánul. Hát hogy a föld réteges, azt a legegyszerűbb ember is tapasztalja. Bányászok, kútásók, még a házépítők is. És azt is tudjuk, hogy földomlások vannak, melyek egy-egy földterületet megráznak, hogy házak dőlnek össze. Mi rétegek lehetnek aztán a föld gyomrában, mélységes mélységben, azt elgondolni is nehéz. És mi rázkódást idézhetnek elő? Egész országokra, nagy földterületekre nézve: azt is elképzelhetjük. De hogy ez bizonyos, hogy minden földrengést ez a föltevés okoz, azt bizony csak a jó Isten tudja, de ember nem. Lehet, hogy ez is. De ime, a tudósok más okot is kisütöttek. Ezt a föld második féle ingásának — a beomlásból eredő ingásnak nevezik. Erről közelebb. A fülbemászók, ha nagyon elszaporodnak, óriási károkat tesznek úgy a konyhakerti terményekben, mint a gyümölcsösökben és a szőlőkben is. Pusztításukra igen egyszerű és hatásos szer az, hogy gyümölcsfákon, növények alá széles szájú üvegeket vagy agyagbögréket helyezzünk el megtömve gályákkal, mohával s úgy állítsuk fel, hogy azok szája fekmentes legyen, hogy tehát a férgek belemászhassanak. Ezen edényekbe délfelé és este belemásznak, miután pusztításaikat a reggeli és késő délutáni órákban szokták végezni. Naponkint kétszer kirázzuk forró vízbe őket s a gallyal telt edényeket helyükre visszarakjuk. Ily utón igen sok fülbemászót lehet elpusztítani. A táplálék rendeltetése. Egy hires angol orvos szerint a táplálék akkor a megfelelő, ha három célt egyformán szolgál, Szükséges mindenekelőtt, hogy a test elhasznált szövete helyébe újat képezzen, másodszor kell, hogy a testnek a bőr felületén és a lélegzés által elpárolgó melegét pótolja, harmadszor erőt kell teremtenie a test minden részében, hogy mindenféle munkára alkalmasak legyünk. A legtöbb meleget a zsíros ételek szolgáltatják s ez különösen télen fontos, mert a ruha nem melegít, ha még olyan vastag is, csupán a már keletkezett meleget őrzi. Adjátok kézről-kézre a mi újságunkat I MI ÚJSÁG? Nagy bányaszerencsétlenségek. — Reaica és Ajka. — A föld ... a föld, bizony sokszor olyan, mint egy rakoncátlan oroszlán. Megrázza sörényét, bődül — és nyeli áldozatait. Olaszországnak siralmas napjaitól alig választ el némi idő és ime, most már mi is sirathatunk. Ha nem is a 140 ezer halottat, ha nem is elpusztult városokat ... de a mieinket, a mi szerencsétlenül járt munkásainkat... a szén birodalmának, a magyar kőszénbányáknak, Resicának és Ajkának áldozatait. Részletes és naponként való tudósítások ezek voltak: * * * A dománi szerencsétlenség lent Krassó-Szö- rényben, a resicai bányavidéken, csak ismétlése az alig egy hónappal ezelőtt lefolyt hasonló kaliberű bányaszerencsétlenségnek. Az ajkai bányarobbanás Veszprém vármegyében, az úgynevezett csingervöl- gyi barnaszén-telepen, szomorú újdonság a maga csöndes vidékén, amelynek nyugalmát most uszonyok zokogása s gyermekek sírása veri fel. A dománi bányából kimenekült 112 munkás, de benne halt 10 bányász, kettőt pedig hosszas keresgélés után sebesülten hozlak ki a föld felszínére. Az ajkai bányából estig negyven holttest került elő. Ha ezeket az arányokat a földrengés borzalmas statisztikájával összemérjük, persze eltörpülnek azok mellett. Mi ez a négyszáz egy nehány ember, aki hozzá még nem is veszett oda mind, annyi sok-sok ezerhez képest! De nekünk mégis jobban fáj ez a vesateség, mert közelebbről éri a szivünket s jobban beléje nyilallik, mint amaz a világrengető gyász. Piros, meleg magyar vér folyt el itt, az édes hazai földön, amelyet a legújabb időben úgyis annyi vér- veszteség s oly fájdalmasan sújtó sorscsapások érnek. Mondják, hogy a dománi katasztrófának voltaképpen a földrengés a szülőanyja. Az ajkaié ezzel szemben bűnös gondatlanság. * * * Most már minden részletével, egész borzalmasságában tárul föl az a megdöbbentő szerencsétlenség a mely a veszprémmegyei Ajka község közelében, a csingervötgiji szénbánya-telepen történt. A halottak száma megközelíti, vagy tán meg is haladja a hatvanat. Már ötvenhat halottat húztak ki a kigyuladt bánya mélyéből. Csaknem valameny- nyien nem annyira a fékevesztett elem, mint inkább a veszedelem pillanatában keletkezett borzasztó félem áldozatai. A kik elsőknek akartak menekülni az égő bányából, holttestükkel maguk zárták el társaik előtt a menekülés útját. Iszonyú rémülettől elfogva, vad dulakodással mindegyik az első akart lenni a felvonón, a melyen a szabad levegőre juthatott volna. Egymást taszigálták le a felvonóról s ekként történt, hogy három munkás a felvonó és a bánya oldalfala közé került. A megindult gép szétroncsolta a munkásokat, de holttestük megakasztotta a liftet és lehetetlenné tette a bányában rekedt munkások menekülését, a kik valamennyien megfuladtak a fojtó füstben. A kitóduló szénfüst szinte lehetetlenné tette a bányába való behatolást, bár a mentők mindent megtettek s valósággal életük kockáztatásával kísérelték meg bányában marad társaik megmentését. Maguk a mentők is eszméletüket vesztették a rettenetes füstben, de akadtak újabb bátor kővetőik, a kik legalább azokat megmentették, a kik társaikért az életüket kockáztatták. Megdöbbentő és rettenetes a katasztrófa áldozatainak borzalmas listája s mérhetetlen a család-
