Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-20 / 24. szám
188 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Europa minden országából verődnek össze és akik már annyit tettek a francia dicsőség érdekében. Ők segítették meghódítani Algírt és Madagaszkárt. Egyáltalán őket küldi oda a francia kormány, ahol éghajlat, egészségtelen tájék, vadállatok, félvad bennszülöttek miatt biztos halál a sorsa a hódításra kivezényelt katonának. Dodds generális egy Ízben azt sürgönyözte a francia hadügyminiszternek: »Még soha sem volt alkalmam bátrabb és derekabb katonáknak parancsolni, mint ezeknek itt, akikkel most harcolok!« De ezek között a katonák között annyi a derék és kiváló, annyi, aki csak feledést és pusztulást keres itt, hogy akaratlanul is, de mindig feléjük fordul az érdeklődés. A regényesség aranyos fátyola hírrel és dicsőséggel vonja be őket. Az idegenek légiója 1831-ben létesült Francia- országban és rögtön annyi volt a világ minden tájékáról összeverődött katona, hogy első megalakulásakor hét századra oszlott. Akkor még nemzetiségek szerint csoportosították őket. Három német és svájci, spanyol egy, olasz, belga és lengyel'szintén egy-egy került ki belőlük. De ez a felosztás nem volt helyes. A nemzetiségi harc itt is áldatlan állapotokat termett és jobbnak látták másképpen elosztani a katonaságot. Már akkor franciákat is fogadtak a csapatba mindenesetre azért, hogy a nemzethez való tartozásuk élénkebb legyen. Sőt ma, ami meglepő, francia katonaság a zöme. A legkevesebb közöttük az angol és az orosz, amerikai meg egyáltalán nem akad köztük. Minden nemzet, minden nyelv és minden kor képviselve van itt. A tizennyolctól nyegyvenig terjedő kor minden változását itt leljük. Ma már két ezrede van a légiónak és mindenikben hatezer katona. A főállomásuk Órán, a honnan természetesen a legmesszebb francia gyarmatokra küldözik őket. Bámulatos, hogy ez a lelkes és vitéz csapat mindenütt mennyire helyt áll és milyen remek módon tud magán segíteni. Egyik tábornokuk azt írja, hogy képes volna ezzel a katonasággal modern várost teremteni a pusztaságban. Van közöttük építész, mérnök, ács, asztalos, kőmives, lakatos. De mégis, miért és honnan verődik össze ez a sereg, amely hitvány, csekély zso'l- dért annyiszor néz szembe a halállal ? Csak néhány példa... Az egyik kirohanáskor a sereg orvosa meghalt. Sok sebesült marad a csata- sikon s már már azt hiszik, nincsen, aki segíteni tudna rajtuk, mikor a tábornok megkérdezi, hogy nincs-e a katonák között orvosnövendék ? Rögtön előáll öt is egyszerre... És teljesitik bámulatos ügyességgel az orvos munkáját. Mi kergethette őket ide, milyen kényszerítő körülmények sodorták őket erre? Greyvilleben nincsen ivóvíz. A tisztek nyugtalankodnak, a legénység is türelmetlen. Az egyik altiszt nem szól, csak figyel és szemlélődik... És másnap pontosan megmutatja számítások alapján, hogy hol kell vizet keresni és kutat fúrni. Ez az altiszt régen elsőrangú német egyetemet végzett és kapitányi ranggal lépett ki a hadsereg kötelékéből... Őszbecsavarodott fejű katona estenként a modern technika vívmányairól tart előadást és lebilincseli hallgatói figyelmét... A tábornok vallatására elmondja, hogy egyetemi tanár volt és a kis ujjábán van a tudomány... Egy katonai szemle alkalmából az ezredes végig jár a sorok között és megáll egy altiszt előtt. Ránéz. — Én ismerlek téged! — Nem ezredes ur, tévedni méltóztatik! Az ezredes ránéz merően, megjegyzi magának az arcot és meg van róla győződve, hogy biztosan tudja, hogy nem tévedett. Két hónappal utóbb ugyanezt a katonát haldokolva hozzák haza. A generális elébe áll és már most követelő hangon szól: — Beszélj, tudom, hogy nem csalódtam a múltkor sem, mi van veled és ki vagy? És beszél... — Igen, ezredes ur, mikor meglátta felséges uramat, a császárt, én voltam ön mellé beosztva, hogy vezessem... És én ide azért jöttem, hogy feledést keressek és hogy ne ismerjen senki többé ... Megtévedtem ... Bűnbe estem ... és most vezeklek érte ... A tábornok leveszi melléről a kis keresztet szó nélkül és meghatottan rátűzi mellére a haldoklónak ... Frigyes Albert, aki magát Nordemann Frigyesnek nevezte, 1897-ben beállott a légionisták közé..- Föllépése és minden mozdulata elárulta előkelő származását, de zárkózottan élt és alig váltott szót valakivel. Látszott rajta, hogy rettenetes lelki szenvedést áll ki. És mikor nem bírta ki az öldöklá éghajlatot és a grévillei kórházban elhunyt, akkor tudták meg, hogy uralkodó herceg, egy császári háznak közeli rokona. Hadihajó, amelyen félárbocra húzott gyászlobogót lengetett a szél, vitte a koporsót Orántól Hamburg felé. Sokan vannak ott olyanok, akik ifjúkoruknak egy keserves botlását akarják ezzel jóvátenni. Sok fiatal hadnagy, sok egyetemi polgár menekül ide, hogy talán egy golyónál jobb sorsot válasszon magának ... Saidában a kaszárnya udvarán két fiatal katona beszélget egymással. — Hát nem ismersz már ? — Nem! — De én meg ismerlek, ha idegen nevet is vettél föl! Sok kedves órát töltöttünk fni már együtt B... ben. — Téved az ur! Katonásan üdvözlik egymást és viszi a végzet mindeniket másfelé, az egyiket Tokingba, a másikat még távolibb gyarmatra ... A hosszú életű emberek Ismertető jelel. Minthogy eddig a hosszú élet titkát hiába kutatta az emberi véges ész, olyan ismertető jeleket iparkodik megfigyelni, amelynek állitólag hosszú életre átkötött embereket a többiektől megkülönböztetik. Egy francia tudós megfigyelése szerint ezek a jelek a következők: Rövid végtagok : magas homlok. Hosszú, de nem nagyon vastag tenyér. Rövid ujjak, kicsiny fül. Kék vagy fekete szem ; mozgékony és széles, tágas orrlyuk. (Ez különben erős és tág tüdőre is mutat.) Imhol, ezek a külsó jelek, ámde mindezek mellett elengedhetetlenül szükséges a tökéletesen működő gyomor-
