Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-30 / 21. szám
164 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A rózsa és a tövis. Virágnézőben járt a tövis, de mindenütt kikosarazták. — Kiadtam az útját, — dicsekedett kacéran a szegfű — inkább pártában maradok, semhogy ily csúf hitestársam legyen. A tövis a trón elé ment és elpanaszolta sorsát a rózsának. — Felséges királynőm, — szólt a tövis — megbántottak országod virágai. Kikosaraztak. Gúnyolnak és megvetnek külsőm miatt, pedig csak hasznukra lehetnék, megvédném őket gonosz bántalma- zóktól. Az emberek szeretik a virágokat és leginkább érted lelkesednek. Utánad nyúl minden kéz, hogy csokorba kössön nászra, vagy koszorúba fűzzön temetésre. Te illatos, nemes, gyönyörűséges rózsa, a virágok királynője, mennyivel kívánatosabb lennél, ha bájaid nem volnának oly könnyen hozzáférhetők ! E szavak nem hiába hangzottak el. Annyira hízelegtek a rózsa hiúságának, hogy odaajándékozá kezét a tövisnek. A méhek megvitték a hirt a virágoknak, akik szirmaikat hullatták mérgükben. Azóta »nincsen rózsa tövis nélkül«. L. E. Fekete rózsák. A virágtenyésztők régi vágya — a fekete rózsa, úgy látszik most végre teljesedésbe ment. Puskorin Vladimis hires szentpétervári kertésznek sikerült néhány rózsatőn fekete rózsát elővarázsolni. Az újfajta rózsa alakra hasonlít a többi rózsához, csak illata valamivel áthatóbb és színe bársonyos fekete. A fekete sziromlevelek között a sárga porzószálak elragadó képet nyújtanak és Szentpétervár előkelő hölgyvilágának jelenleg a fekete rózsa a divatvirága. Egyelőre természetesen még roppant drága. Ennek oka, hogy egyrészt alig két-három rózsatön sikerült a keresztezés, másfelől pedig Puskorin még nem bízik sikere állandóságában. Egy-egy fekete rózsaszálért 50—60 rubelt fizetnek. Ha az uj rózsa beválik, akkor kitünó virágot kap a virágkedvelő emberiség. A fekete rózsa ugyanis nemcsak sokkal szebb, mint a többi rózsa, hanem az az előnye is van, hogy nem hervad el olyan gyorsan. Viz nélkül is három-négy napig friss marad és az illata meg a levelek élénk zöldje is megmarad ugyanannyi ideig. Puskorin még nem árulta el, hogy mi módon hozta létre a fekete rózsát. Az újfajta rózsának már nevet is adtak, elnevezték gyászrózsának, bár jelenleg inkább azok tűzik keblükre, akik legkevésbbé sem gyászolnak. CrAZDA Hogyan kezelendők a fagyott tőkék ? Ott, ahol gyenge fagy lévén, a zöldhajtásoknak csak a vége fagyott el, szükségtelen bármit is csinálni, mert a fagyott hajtás alatt lévő szem okvetlenül kihajt és átveszi a régi hajtás szerepét. Ha tehát ily fagykár érte a termővesszőket, úgy maga a termés, a szőlőfürtök épen maradtak és egész rendszeresen virágozhatnak, megérhetnek. Olt ahol a hajtásnak nagyobb része fagyott el, de mégis egykét szem épen megmaradt, a szőlőhajtást úgy kell megmenteni, hogy a zöldvesszőt ép része felett vágjuk el. A megfagyott rügyek kihajtanak és bár termést az idén nem is hoznak, azért még egészséges, jól beérő vesszőt szolgáltatnak. Ott, ahol egyes hajtások egészen, mások részben fagytak el, ott az elfagyott hajtásokat a megfelelő csaprészekkel együtt levágjuk, míg a részben ép hajtásokat a fentemlitett bánásmódban részesítjük. Oly csapok melyeknek összes hajtásai elfagytak, teljesen eltávolitandók és helyettük a régi fából kitörő fattyúhajtások közül hagyjuk meg a legalkalmasabbakat és fordítsunk gondot arra, hogy ezek kellő ápolás folytán jól kiérhessenek. Ha a fagy a szálvesszőket érte, úgy szintén attól függ a bánásmód, vájjon az összes hajtásai pusztultak-e el vagy sem. A megfagyott zöldhajtások a nekik megfelelő szárrészlettel együtt eltávolitandók és ha igy a szálvessző nagyobb része elpusztult, a meghagyható legszélső hajtás lesz hivatva jövőre a szálvessző szerepét átvenni. Ha az egész szálvessző hosszában található hajtások pusztultak el, úgy az egész tavalyi venyigét levágjuk és próbálunk egy a törzshöz közel álló hajtásból (esetleg fattyúhajtásból) oly vesszőt nyerni, mely a jövőben ily célra fel lesz használható. A rügyezést, válogatást, kurtítást a fagyott tőkéknél a legnagyobb gonddal kell végezni, hogy az uj hajtások a lehető legjobb állapotban kerüljenek őszszel a takaró alá, mert máskülönben igen könnyen megeshetik, hogy az idei kárból még a jövőre is igen sokat átvihetünk. A nagykőrösiek meg a saláta. Magyar ember szereti a földjét, de nem igen szedi meg rajta a vámját. Bezzeg a német meg a bolgár, meg a hollandus kihasználja a legtenyérnyi földet is okos gazdálkodással. Nem is panaszkodik olyan nagy sort üres ládafiáról, sovány délebédről! Jó lenne okulni ebből s hogy az okulást megköny- nyitsük, ideiktatjuk, hogy kedden 33 vaggon salátát szállítottak Budapestre, Bécsbé — Nagykőrösről. 16 nap alatt 379 kocsirakományt vittek ki, ez a szám pedig még növekedni fog, mert Nagykőrösön még mindig nagyban szedik a salátát s a szorgalmas nép igen szép jövedelmet szed a salátán. Hja szorgalommal salátán is meg lehet gazdagodni; légy- fogdosással, vállvonogatással fölkoptatja az ember a száját. A darázs irtása. Április végén és májusban feltűnő nagy darazsakat látunk az épületek, bokrok, utszélek, árkok stb. tájékán röpködni, ezek a darázskirálynék. Alkalmas helyet keresnek a tojás lerakására. Ezeket az állatokat kellene alaposan irtani, mert ha ezek egyikét elpusztítjuk, százak keletkezését akadályoztuk meg. A királynék összefogdosása egészen veszélytelen és hatéves gyerekekkel is végezhető ez a munka. Légyvagy lepkefogóval egy nap alatt sokat foghatunk meg. Ha nem rendelkezünk ilyen felett akkor egyszerűen kalapunkkal vagy zsebkendőnkkel a földre verjük le a darazsat és azután teljesen megöljük. Fa- és keritéskarókon, távirópóznákon, stb. látunk sok a déli oldalon mintegy fél méternyire a földtől apró sejteket; ha ezeket közelebbről vizsgáljuk, tojásokat, hernyót és bábot találunk bennök. Ha ezeket a sejteket ledörzsöljük és letapossuk, néhány tucat darázs keletkezését akadályoztuk meg. Őszszel, amikor ez a gonosz állat szinte hemzseg
