Magyar Földmivelö, 1909 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-02 / 17. szám
136 MAGYAR FÖLDMIVELÓ gal díszítsék. Maga a főváros is előmozdítani akarja ezen tervet oly módon, hogy dijat tűzött ki a legszebben díszített ablakra. Különösen a fővárosi nők karolják fel ezen mozgalmat és a nőegyesületek gyűléseket tartanak annak megállapítása végett, hogy mily módon vegyék ki részüket ezen mozgalomból. — Jó volna ezen eszmét a vidéken is felkarolni. Szép kifejezése volt az valamikor a nép eszményi gondolkodásának, mikor a legkisebb gunyhó ablakán is ott lehetett látni a virágot. — Malária Somogymegyében. A Dráva folyó mentén egyre jobban terjed a malária. Ez a lázas betegség különösen a somogymegyei Lakócsa községben és környékén gyötri a népet. Dr. Szaplonczay Manó tiszti főorvos bejárta a malária-fertőzött vidékeket és azt a tapasztalást szerezte, hogy a betegség oka a sok pocsolya. — Szerencsétlenség az erdőn. Mátészalkáról írják : Zeisberger Leopold szinérváraljai fakereskedő fát szállított az erdőről. A fával rakott szekeren ült 13 éves fia ki egy zökkenőnél oly szerencsétlenül esett le a szekérről, hogy a kerekek alá került és testét teljesen kettészelték. — Szétrobbant fegyver. Berbenyica János kistoni (Hunyadmegye) fiatal legény egy kóbor kutyát akart lelőni kertjükben, fegyvere azonban szétrobbant. A szertehulló fegyverdarabok Berbenyica koponyáját bezúzták, a kezefejét pedig leszakították. A halálosan megsérült legényt beszállították a dévai kórházba. — Megölte a villám. Annak a hatalmas viharnak, mely Temesvárfalu környékén dühöngött, emberáldozata is esett. Sztanku Juon urasági kocsis az istállóban nyitott ablak mellett aludt. A villám lecsapott az istállóba és Sztankut agyonsujtotta. Az istálló lángbaborult, de a tüzet sikerült eloltani. A marhaállományban nem esett kár. — Tanyaiak babonája. A bácskai tanyai nép között, de még Szabadkán is sok helyen el van terjedve az a szokás, hogy az elhullott baromfiakat és háziállatokat nem földelik el, hanem kiakasztják a fára és ott hagyják napokig, sőt hetekig. Ugyanis az a téves és babonás hit van elterjedve a nép között, hogy ezáltal elmúlik a vész. Vuko- vics Fülöp nagyfényi gazda ellen folyik most az eljárás ilyen kihágás miatt. A csendőrök egész sereg kutya, macska és tyuk hulláját találtak háza körül a fákra kifüggesztve. Megállapították, hogy már jó ideje voltak az állatok a fákon Vu- kovics csupa gondatlanságból és babonából hagyta ott a hullákat, nem gondolta meg, hogy ezáltal terjeszti a dögvészt. Most szigorú eljárást indítanak a babonás gazda ellen közegészség elleni kihágás vétségéért. — A dunnába varrt olgány. Sátoraljaújhelyről Írják: Az abaujkencshegyi csendőrség elfogta az évek óta keresett Horváth-Lakatos Péter cigányvajdát, a ki a fegy- házból már többször megszökött és a ki több gyilkosságot követett el. Lakatos egész karavánjával már két hónap óta a szabad mezőn sátrak alatt tanyázott. Nem is sejtették, hogy a sátrak alatt a veszedelmes rabló tartózkodik. A minap tizenöt csendőr éjjel körülzárta a cigánytanyát és hatalmába kerítette Lakatos Pétert, a ki női ruhában egy dunnába be volt varrva. Letartóztatták az egész karavánt is, melynél nagyon sok lopott holmit találtak. — A gólyák útja. Páter Schmitz Ernő, a jeruzsálemi német katholikus hoszpicium igazgatója és kiváló ornitho- logus a következő értesítést küldte a m. kir. Ornithologia Középpontnak: »1909. április 5-én több mint 2000 darabból álló gólyacsapat pihent meg egy jeruzsálemi tó mellett, amelyek közül 5 darabot élve elfogtak. Az egyiknek a lábán gyűrűt találtak a következő felirattal: »Ornit. Központ Budapest Hungária 293.« Ez a példány hozzám került és a most létesülő Palestina-Muzeumot fogja díszíteni.« A m. kir. Ornithologiai Központ madárjelölési törzskönyve szerint ez a gólya 1908-ban született Egriben — Szatmárnémeti közelében — és 1908. julius 8-án jelölte meg a Központ kiküldöttje, Jeruzsálem kétségkívül már egyik pihenőállomása volt hazafelé vezető útjában. A telet valószínűleg Délafriká- ban töltötte, ahol az idén már kézre került egy magyar gólya. Ez az adat azért igen fontos, mert amellett szól, hogy a gólyák nem repülnek át a Földközi-tengeren, hanem a hosszabb, de biztosabb szárazföldi utat választják. A m. kir. Ornithologiai Központ az idei nyár folyamán folytatja majd a gólyafiókák megjelölését, hogy az ilyen véletlenül kézrekerüló példányok révén minél tüzetesebben megismerhesse a gólya rendkívül érdekes vonulási viszonyait. XEV KSSO.X Kü! A tanyai menyecske csókja. A Szegedi Naplóban olvassuk: A szegedi rendőrség egyik tisztviselójéhez jóképű tanyai menyecske állított be egy délután. Föltekint a tisztviselő az asszonyra és kérdi : — No, mi a baj, lelkem ? — Kézit csókolom, nagyságos ur, erőszakossági járatban gyüttem. — Milyen járatban ? — Erőszakosságiba. Gyanúsan néz a tisztviselő az asszonyra és úgy mondja : — Talán csak nem ? — De biz úgy a’. — Férjes asszony maga ? — Két év óta. — Hát mondja el a panaszát. — Úgy történt, nagyságos ur, hogy a tanyárul befelé igyeköztem Szögedébe. Már a temetőnél tartottam, mikor szömbe gyött velem a Paplógóék Andrisa. Mögszólit, hogy hát mondjam, hová mék. Mondok : be a városba. Hogy hát minek? Dógom van. Erre oszt csettint egyet és aszondja: De szép vagy te Rozi. Löhetök is felelöm. De ha szép vagyok, az uramnak vagyok szép. Ezzel haladni akarok, de mögfog és illetlenkedik. Hagyjon el kend, ripakodok rá. Csaljuk mög az uradat, hé Rozi, mondja 5. Hogy mer ilyen szömtelenségöt gondolni, felelöm. De csak nem hagyott nyugton ... — És bántotta magát? — Bántani nem bántott, de megölelt, oszt mögcsókölt. — Lelkem, ez a járásbírósághoz tartozik, jelentse fel ott. — Kézit csókolom, nem akarok én olyan tekintetös törvényszéki pörösködést csinálni ebbül. — Hát mit akar ? — Békésen elintézni a dógot. Szépen mögkérném a nagyságos urat, tessék behivatni és ráparancsolni... — Mit parancsoljak rá ? — Hogy fizessön a csókért neköm öt pengőt a szöm- telen . . . A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. A selyemhernyók kiköltésének ideje közelget. Ebből az alkalomból a földmivelésügyi minisztérium szigorúan intézkedik, hogy a selyemhernyók tenyésztői a község eperfáinak a leveleit szabadon használhassák. Szigorú büntetést szab az 1894. évi 12. törvénycikk 92. szakasza azokra, akik az utón levő eperfákat a selyemhernyók tenyésztőinek használni nem engedik. Még olyan is engedni kénytelen másnak az eperfája levelének a szedését, akinek magának is vannak selyemhernyói. Aki pedig megrongálja vagy használhatatlanná teszi az eperlevelet szigorúan megbüntetik. De a miniszter ezzel szemben tiltja, hogy a fiatal (10 centiméternél kisebb átmérőjű) fák leveleit szedjék. Hogy ezeket ne pusztíthassák, a miniszter elrendelte, hogy az ilyen fák leveleit mésszel vagy rézgáliccal fecskendezzék be. Nálunk nincsenek ilyen komolybajok e téren, de azért nem céltalan ennek a rendeletnek közlése. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ■ ményezői forduljanak útbaigazításért a ... ---- --------— „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, BXJÜA.FEST. —........ ' - — Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek MORVÁI JÁKOB KÖNYVNYOMDÁJA, 8SATMÁRON.
