Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-29 / 12. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 93 meredez és a bádogcső alatt bábok módjára körtáncot kezdenek. Kedves, tréfás látványosság volt ez. Közel egy negyed óráig tartó, a mi a társaságot kellemesen mulattatta. Erre, miután egy-két esőcsepp esett, a pókhálót újra érzi arcán. De ugyanakkor folytonos zajt is hall. Olyan féle zajt, a milyen egy kis kovács- fujtató zajához hasonlítható. Jele, uj jele volt ez tehát annak, hogy a villamosság növekszik. Attól a pillanattól kezdve, a melyben De Romas a szalmaszálat fölmeredezni látta . . . többé nem mert szikrát hozni még a legnagyobb óvatossággal sem. Sőt a nézőket is újból kérte, hogy még távolabb vonuljanak. Közvetlenül erre az utolsó jelenet játszódik le. És De Romas megvallja, hogy ez a jelenet nem volt ám minden félelem nélkül való jelenet. A bádogcső a leghosszabb szalmaszálat magához húzta, mire három oly kisülés következett, mely a mennydörgés zajához hasonlított. A tűz, melyet a robbanás pillanatában megpillantottak, 21 centiméter hosszú és másfél centiméter átmérőjű volt. Megjegyzendő, hogy a kisülés pillanatától kezdve — a kísérletek végéig villámlást egyáltalán nem lehetett látni és mennydörgés is alig volt hallható. Kénszagot lehetett érezni. Ez a szag pedig na- gyon-nagyon emlékeztetett a villamos gépek szagára. A zsinór körül mintegy 13 centiméter átmérőjű világitó henger volt látható. S mert ez nappal történt, De Romas nem kételkedett, hogy ez a villamos légkör éjjel másfél centiméter átmérőjű volt s melyeket valószínűleg a robbanásokat kisérő nagy leütések hoztak létre. Minthogy a szél hirtelen keletnek fordult és jégesővel vegyes szapora eső keletkezett ... a leirt nevezetes kísérletek a sárkány leesésével értek véget. A sárkány esése közben a zsinór egy ereszben megakadt s a ki ezt a sárkányt kiszabadította, kezeire oly ütést kapott, testében oly rázkódást érzett, hogy kénytelen volt elereszteni. A zsinór többeknek lábára esvén, ezeknek is adott ütést. Ez azonban az előbbinél inkább elviselhető volt. Ilyen ütésfélet én is tapasztaltam gyermekkoromban, mikor egy alkalommal az eső megáztatta a sárkány zsinórját s a nagy szél következtében a sárkány lecsapott a földre. Ámde távolról sem gondoltam villamos ütésre. Legfeljebb azt hittem, hogy a mesebeli garabonciás diák surrant végig láthatatlanul a zsinóron. * * * íme atyámfia, ilyen sárkány kisérletből tűnt az ki egész világosan, hogy a viharos felhők nagy mennyiségű villamossággal vannak telve. És — hogy a villám és mennydörgés ugyanazok a tünemények, melyeket a fizikusok (a természet tüneményeit vizsgáló tudósok) villamos gépeikkel előidéznek, csakhogy sokkal nagyobb fokban. A ki pedig ezen igen világos dolgokat megértette, könnyen, belátóan megfelelhet arra a kérdésre is — Mi a menny kő 9 Nem más, mint felhalmozódott villamosság. — És mi az égi háború9 Két különnemü villamosságnak ünnepélyes — és nem polgári egyesülése egymással. Xiótlaztltó gép. A rendes tisztogatás sok bőrbetegségtől óvja meg a lovat, de a hot sok 16 van, nagyon sok időt vesz igénybe. Nagy vállalatnál vagy társaságnál, a hol nagy a lőáilomány és kevés a lóápoló, a lovat csak felületesen vagy sokszor egyáltalán nem is tisztítják. A tisztogatás megkönnyebbítésére egy amerikai mechanikus villámos lótiszlitó gépet szerkesztett. Az istálló tetejére erősített gépet két lóerős villámos motor hajtja. Az istállóba lógó hosz- szu rúdon tányéralaku lap forog s a hengeralaku lótiszlitó kefét — kardácsot — a tányérra erősitik. A lóápoló a tányér oldalán levő fogóval a kefét a ló hátára teszi, megindítja a villámos gépet és a gyorsan forgó kefét erőkifejtés nélkül a 16 testén végig vezeti. A géppel kitűnő eredményt értek el. A kézzel tisztán megkefélt lóról a géppel még rengeteg piszkot keféltek le. A géppel való tisztogatás megkezdésekor egy-két hétig tart, a mig a 16 bőrére évek óta rá tapadt port és piszkot eltávolítják, de azután egy lovat minden erőkifejtés nélkül két perc alatt bírnak megtisztítani. Ily módon egy géppel egy ember óránkint minden fáradság nélkül harminc lovat tisztogathat. A legtöbb ló any- nyira szereti a géppel való tisztogatást, hogyha szabadon eresztik, önként a gép alá fut. A villámos gépet a fuvaros és társaskocsi vállalatoknál már alkalmazták s a föltaláló a katonalovak tisztogatására is ajánlotta. De mivel a kato- ságnál elég ember van és egy ápolónak legföljebb egy-két lovat kell tisztitnia, a hadseregben nem igen használják, s továbbra is csak kézzel tisztítják a lovat. TANÁCSADÓ. Gümökóros tehenek kiirtása. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a gümő- kóros teheneket fokról-fokra kiirtatja, mert ezeknek a teje nagyban veszélyezteti a közegészséget. A miniszter azonban számol azokkal a nehézségekkel, amelyek az egész országra kiterjedő ilyen művelettel járnak, egyelőre csak egyes vidékeken és városokban rendelte el az irtást. Ezek közé tartoznak : Abauj-Torna, Hajdú, Kolozs, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Temes és Vas vármegyék, továbbá: Budapest székesfőváros, Kecskemét, Kassa, Debreczen, Pozsony, Kolozsvár, Versecz, és Temesvár városok. Megemlíti a miniszter, hogy a kiirtott állat tulajdonosa az állat teljes értékének megfelelő kárpótlást fog kapni. Legeltetési tilalom az állatvásártereken. A földmivelésügyi miniszter elvi jelentőségű határozatban kimondotta, hogy az állatvásárterek legeltetése egyáltalában tilos és más célra is csupán fertőtlenítés után használhatók. E rendelkezés megszegése kihágás, mely kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Faültetés árokba. Franciaországban a szélesebb utak mentén egy méter fenéknyilásu árkokat húznak és ezekbe ültetik a gyümölcsfákat. Ezáltal a napnak kiszárító sugarait távol tartják a tövétől, tehát nyirkosabban marad a talaja. Másrészt az útról lefutó viz trágyaanyagot visz magával az árkokba s jól táplálja a fát. Végül az ilyen fa erősebben kapaszkodik a talajba és nincs úgy kitéve zivataroknak. Azonkívül a gyümölcsét is könnyebb leszedni s a koronáját tisztogatni. Ezen eljárásnak egyetlen hátránya, hogy kevés a gyökérnél a légjárás. Ez ellen azonban az árkok talpának sürü felkapálásával védekezhetünk. Az eljárás módot nyújt arra, hogy száraz vidékeken is ültethessünk gyümölcsfát.
