Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-29 / 12. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 19G8 március 29. 12. szám. HÉTRŐLJIÉTRE. ITTHON. A múlt heteken agg királyunk gyöngélkedésé- ről írlak napról-napra az újságok. Kissé meghűlt «felsége, erősebb náthája támadt, de semmi komolyabb következménye nem volt. Pár napig szobájában tartózkodott a fejedelem, napi munkáját azonban kora hajnali óráktól végezte. Mert őfelsége nem néwr^hogy 6, vagy 8 órai munkaidő, hanem annyit dolgozik, hogy orvosai is sokszor nyugalomra, pihenésre intik. Hű alattvalói tudják is ezt és a királyban csudálják a kitartó munkást. * Gazdasági válság? Ily kérdést tesznek a nagy lapok — közgazdasági rovatukban. S bizony, e kérdésnek alig ha nincs alapja. Még nem hevertük ki az elmúlt hónapok nehéz napjait, súlyos gazdasági válságát, már újabb, aggasztó jelenségek mutatkoznának. Az amerikai nagy csőd most már éreztetni kezdi hatását az egész világon. Amerika bevitele óriási mértékben csökkent, már pedig a pénzpiacok egymásra vannak utalva. Azonfelül arról is suttognak, hogy Németország helyzete is súlyossá kezd válni, mert lulspekulált, rósz pénzügyi politikát csinált. Ha ez igaz, mi is félemleles időnek nézünk elébe. * Kossuth Lajos apánk halálának évfordulóját is kegyelettel ünnepelte meg az ország. Az ilyen kegyelet a valódi. Olyan virág a nemzet életének talajában, mely nem is évelő, hanem kiirthatlan, egy- életü — a nemzet életével. S ha Kossuth lánglelke ki-kiszáll sírjából közénk ... bizony megtaníthatná a magyart arra, hogy mikor a magyar összetart, a pokol kapuival is szembe tud szállani. De mikor széthull, egymást üti-falja, akkor megalázzák, kinevetik és az egész világ előtt — meghurcolják. KÜLFÖLDÖN. A magyar mezőgazdaság a londoni kiállításon. A művelt nemzetekkel együtt a magyar is készülődik a világra szóló londoni kiállításra. Külön önálló csarnokot kapott ott a magyar, melyet aztán angol praktikus felfogással rendezünk be. Nagy jelentősége van e kiállításnak, mert hivatva van az ázsiai magyar nemzet önállóságát, tiszteletreméltó szerepét a művelt népek közt — és haladását is bebizonyítani. Megegyeztünk Szerbiával! Két esztendei hosszas tanácskozás után végre létrejött a megegyezés a magyar-osztrák és a szerb kormány közt — a vám- és kereskedelmi szerződés ügyében. A magyar mezőgazdaságnak nem lehet valami nagy öröme e miatt, mert onnan kapták jószágaink a sok nyavalyát. És más okokból is. De hát az a vigasztaló, hogy az uj szerződésben gondoskodott a kormányzat kellő önvédelemről. A klevelandi szerencsétlenség magyar áldozatai. Kleveland külvárosában, Kollinwoodban történt tüzszerencsétlenség százhetvennégy áldozata közt, sajnos, magyar szülők gyermekei is vannak. A leégett iskola romjai közt a következő magyar gyermekeket találták meg holtan: a hat éves Apori Irénkét, a tizenegy éves Gerbics Emmát, a nyolc éves Szodoma Gyulát, a tiz éves Szodoma Irmát és a tizenkét éves Szodoma Erzsébetet, a tizenhárom éves Neibecker Rózát és a hét éves Neibecker Pált és a tiz éves Liebnitzer Nándort. A mentésben egy derék magyar ember, Krajnyák János is elpusztult. A tudósítók jelentést tettek a szerencsétlenségről. E szerint a tűznek áldozata lett Weiler Katalin tanítónő is. Valósággal hősi halált halt. A harmadik emeleten tanított, a mikor a tüzetjelző csengő megszólalt. Megőrizte a hidegvérét. A gyermekeket sorakoztatta és a legpéldásabb rendben vezette le őket a lépcsőre. Alig ért azonban velük a második emeletig, a mikor a gyermekek füstöt érezvén, szaladni kezdtek. A tanítónő visszaparancsolta őket és a tűzi létrához vezette valamennyit. Ott egyenként leeresztette a gyermekeket. Utoljára 5 maga maradt. Már-már félúton volt ő is, a mikor a harmadik emeletről éles, velőt- rázó sikoltást hallott. Pillanatig sem habozott. Megfordult és az ott maradt gyermekek segítségére sietett. A mikorra a harmadik emeletre fölért, a folyosó, ahol a gyermekek egymást tiporva, szorongtak, már megtelt fojtó füsttel. Segíteni sem magán, sem a gyermekeken nem tudott. Ott halt meg a gyermekek között. Weiler Katalinnál jobban
