Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-03-15 / 10. szám
MAfiYAR FÖLDMIVELŐ 77 A favágó amint kiér az udvarra, megfordul s mélyen megsértődve morogja fogai közt: — Még azt hiszi, hogy loptam. Aztán elballag a házhoz, hol megtagadta a favágást, útközben igy okoskodva: — Muszáj elfogadni az ajánlatot. De csak addig vágok, mig egy uj ujjast vehetek. Mert ezzel a cundra régi ujjassal nem lehet sztrájkolni: Ha uj ujjasom lesz, a zálogos majd ki segít, hogy bírjam is — a sztrájkot. * * * Sokszor vagyunk abban a helyzetben, hogy kérni kell ezt vagy amazt a nálunknál sokkal hatalmasabb emberektől. Érdekes, miként jellemzi egyik emberismerő az adott válaszok természete szerint a nagy urak feleleteit. — Udvariasan fogadott? Ez jól esik abban a pillanatban, de mikor kérésed nem teljesedik, te iszonyuabban csalódsz és annál gorombább leszesz, valahányszor az udvariasságra visszaemlékezel. — Rövid, kurta választ kapsz. Ez vagy igazságot mond, vagy van valami az ő füle mögött. Hátsó gondolata. — Hallgatag valaki. Ez nem akarja megmondani a valót és sajnál téged. Úgy van az — ilyen esetekben naponta gyarapodunk tapasztalatainkban és fogyunk csalódásainkban. * * * A beteg embert gyöngédséggel lehet meghódítani, legyőzni. Sőt csudákat lehet csinálni e hősiességgel. Egy kórházban feküdt bizonyos beteg, aki káromolta a jó Istent és elutasított minden vallási vigaszt, pedig dúlt lelkének éppen erre volt legnagyobb szüksége. — Kérek egy főtt tojást, — szólott egyszer e beteg az irgalmas nővérnek, az apácának. Az apáca azonnal hozta a kívánt tojást. De mikor átnyújtotta neki, igy szólott a beteg meglehetős darabosan: — Nagyon kemény, nem tud tojást főzni. Az apáca, mintha megdicsérték volna, ismét sietett a konyhára és néhány perc múlva egy másik tojással tér vissza a beteghez. — Nagyon lágy! — mordult reá még durvábban a beteg. Az apácának egy arcizma sem mozdult meg, ismét elsietett a tojással, de nyomban visszajött egy edény forrón bugyogó vízzel, tojással és — órával. — Itt van minden, amire szüksége van, — szólott szeretetteljes édes anyai hangon, — főzze meg a tojást úgy, amint óhajtja. A beteg ránézett az apácára, szemében — köny rezzent meg ... — Hivassa el a papot, — mondotta aztán megszelídült hangon. — Most már hiszem, hogy van Isten az égben, mikor ilyen angyalai vannak — a földön. * * * Egy hires francia tudósról Írják, Rousseau (olv. Russzó) a neve, hogy nagy beteg lett. Fájdalmában inasára nézett — és igy beszélt neki: — Zsán, meghalok. — És aztán ? — válaszolt a türelméből már teljesen kiesett inas. — Pokolba kerülök. — Pokolba? — kérdezte megdöbbenve az inas — Hiszen egész életében azt hirdette, azt irta, hogy nincs Isten és nincs pokol. — De hátha van! — nyögte a tudós nagy fájdalommal. — Persze, — válaszolt az inas, — ez a hátha ? ez a hátha? — ez fojtogatja már életükben az istentagadókat. * * * Egy fiatalember nő társaságban nagyon kiakart magáért tenni. így szellemeskedett tehát... — Ma már minden leánynak egy táblácskát kellene hordania mellén, akár az érmet, melyen ez a felírás lenne: — Hozományom ennyi és ennyi korona. — Igaza van, — vágott vissza a szellemes Irén, — de az ifjú uraknak is kellene akkor ezt az érmet hordaniok, de a hátukon. Még pedig ilyen felírással: — Adósságom ennyi és ennyi korona. Mester. Böjti gondolatok. Egyre-másra hozzák az újságok a böjti mulatságokról szóló híreket. Milyen jó, hogy mellettük nyomban olvashatjuk: »hivatalnokok mozgalma a fizetés emelés érdekében«; »drágasági pótlék a tisztviselőknek«; »mozgalom a fizetés rendezés ügyében«. E két féle hir úgy illik egymáshoz, mint az ok és okozat. Mert hát nagyon nehéz ma megélni. Nagy a drágaság. Még a mulatság is drágább, mint máskor volt. Speklálor. KÖZEGÉSZSÉG. Hogyan gyógyítsuk a — fejgörcsöt? Kínzó, kellemetlen betegség a fejgörcs. És hányán szenvednek benne. Egy bécsi orvos azt mondja, hogy a fejgörcs (migrén) megszűnik, ha a gyomorra, az alsó mellcsont és köldök között nyomásokat gyakorolunk. Nevezett orvos több betegnél alkalmazta ezt a gyógymódot teljes sikerrel. A gyomorra alkalmazott nyomás gyógyító hatása szerinte onnan ered, hogy a nyomás következtében uj véreloszlás származik. Oh az a tyúkszem! Bizony sokszor kiáltanak fel igy azok, kiknek tyúkszemhez van — szerencséjük, ha ugyan egyáltalán annak lehet nevezni. Pedig igen egyszerű ellenszere van annak, hogy ne legyen okunk a panaszra. Vegyünk jó meleg láh- vizet, tegyünk bele fél kiló sót. Aztán kenjünk meg egy finom szarvasbőr darabot fehérszurokkal, tegyük a tyúkszemre, mig magától le nem esik. A sikerről egészen bizonyosak lehetünk. Gyümölcs-e vagy burgonya ? Sokan azt hiszik, hogy a gyümölcs nem tápláló. Nagy on tévednek. A főtt gyümölcsnek több tápláló ereje van, (anyagot tartalmaz) mint a burgonyának. És a gyomrot kevésbbé terheli meg, mert könnyebben emészt-