Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-01-19 / 2. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

15

nagy veszedelme, hanem hát most kell ez ellen tenni, mert a legeltetés a mag súlyának, minőségének, értékének rovására történik.

A gabona megdőlhet korábban és későbben. Minél korábban dől meg, annál nagyobb baj, mert a korán megdőlt gabonában a magképződés visszamarad és vagy semmi, vagy csak szorultszemü gabona terem. A megdőlt gabonán a gombabetegségek, főleg a rozsda is könnyebben elhatalmaskodik.

A megdőlést, vagy a nagy szél okozza, vagy pedig az, hogy a gabona szára gyönge. A szélokozta megdőlés is lehet ugyan káros, de nem annyira, mint amelyik a gyönge szár miatt történt, Mert ha a szél dönti le a gabonát, még felállhat, vagy ha nem is áll egészen fel, a mag kifejlődhetik. Ellenben a gyenge szár miatt megdőlt gabonán már az imádság sem segít.

Nézzük, mi okozza a gabona gyengeszárusá- gát ? Okozza ezt a túlságosan buja föld, a sűrű vetés. A buja, főleg nitrogénben gazdag földben a gabonaszárak felnyurgulnak anélkül, hogy kellőképpen megerősödnének. Ugyanez történik a sűrű vetésben, ahol a sűrűség miatt a levegő és világosság nem hatolhat szabadon a gabona szálak közé.

A megdőlés okait tudván, módunkban van azt megelőzni. Friss trágyába sohase szabad gabonát vetni, mert a ganajban sok a nitrogén, ez pedig megdülést okoz.

Buja földön mérsékelhetjük a megdőlésre való hajlandóságot a helyes vetésforgóval és a ritkább vetéssel. Az alföldi tájakra például, ahol gyakori ez a veszedelem, igen célszerű volna a következő forgó: első évben ugar, (a jobb földeken zöldtakarmány), utánna a második évben őszi gabona, a harmadik évben kapás, a negyedik évben tavaszi. Ezt a vetőforgót nemcsak ebből a szempontból, de általában merem ajánlani, mert a földet kíméli, elég változatos és a föld minden termény alá jól és idejében megmunkálható.

A megdőlés ellen igen ajánlható a vetőgép is. A géppel vetett gabona szép sorjában nő és a sorok közé a nap jótékony sugara könnyen behatol és a sorok irányában a levegő is szabadon járja a vetést. A géppel vetett gabona ezért sokkal ritkábban dől meg, a rozsda kevésbé hatalmasodik el rajta. Hogy a gépvetésnek ezenkívül még más előnyös oldala is van, az köztudomású dolog.

Sokan sikerrel védekeznek a megdőlés ellen ugjvhogy a gabonát keresztben vetik. Ez igy megy: A gép minden második saruját elzárják, vagyis a helyett, hogy 11—15 cméteres sorokba vetnének, 22—30 cméteres sorokba vetnek és ha ez kész, reá keresztben ugyanilyen sorokban. Ez a vetési mód ugyan kétszeres munka, de ha a megdőlés ellen segít, megéri a fáradságot.

Sokszor, dacára minden törekvésünknek, nem tudjuk a megdőlést megakadályozni. Ilyenkor a legeltetés és sarlózás járja.

A legeltetésről már ezelőtt ötszáz esztendővel elmondta véleményét a budai pasa. Én teljesen osztom véleményét. A gabonát sohasem szabad legeltetni. Ugyanezt tartom a sarlózásról.

Mit tegyünk hát?

Ha a gabona tavasszal megdől, vagy olyan

buja, hogy kilátás van a megdőlésre, hengerezzük meg. Ez biztos és ártatlan orvosság. A hengerezés a gabonát lefekteti, szárát megtöri, a megtörés helyén rövid idő alatt könyök formán felfelé hajlik és nő, gyarapodik vígan tovább, szemét rendesen kifejleszti.

Én már huszonöt esztendeje praklikálom ezt és sohase bántam meg. István gazda.

mi újság?

Száz magyar pusztulása.

Rettenetes bányarobbanás Amerikában.

Az amerikai magyarság történetének gyászlapján Van-Meter szomorú betűkkel lesz beírva. Pusztulnak testvéreink, életükkel fizetnek azokért a keserves centekért, melyeket a pennsylvaniai bánya- tulajdonosai a rabszolga munkáért fizetnek. A van- meteri bányaszerencsétlenség áldozatainak nagyobb része szin magyar! Vér a mi vérünkből! Mélyen megindulva, könytelt szemmel állunk a nyitott sir előtt, mely szeretteink földi maradványait fogadja be, mindmegannyi fiatal élet, a magyar nemzet fájának nyíló virágai, melyeket a kérlelhetlen sors kegyetlen kezekkel szakasztott le.

Eddig küldött értesítések szerint a van-meteri bányaszerencsétlenség több mint száz magyar testvérünk életét oltotta ki. A bányában volt magyarok közül csak ketten menekültek meg: Jávorszky Mihály és Béres Bertalan. A magyar áldozatok számának megállapításánál Kalassay ref., Bleisz róm. kath. lelkész és Dzubay gör. kath. lelkész is közreműködtek. A gör. kath. bányászok a robbanás napján Miklós napját tartották és nem mentek munkára. Ennek köszönhetik, hogy életben maradtak.

Elpusztult véreink legtöbbjét, mikor felkerül a föld mélyéből, még csak fel sem lehet ismerni s mikor a megszenesedett hullák fölött kezeiket tördelve jajveszékelnek a magyar özvegyek és árvák, még azt sem tudják, hogy melyik alaktalan holttest az ő szeretteik porhüvelye. Azt sem tudják, hogy melyik holttestben sirassák övéiket.

A rettenetes bányarobbanásnak névszerint a következők áldozatai:

Árva János, vizsolyi, r. k. nős, 4 gyermek atyja. Mihály András, halmaji r. k. legény. Béres Gyula somodi rk. legény. Simkó József, Felső-Telkes, r. k. nős, 5 gyermek atyja. Szladics József, abauj-szentandrási, rk. nős, 1 gyermek atyja. Pisák János, Bekecsre való, rk. nős, neje itthon. Völgyi János, Szent-András, Abauj. legény. Majkó József, Bekecs, Zemplénin, rk. legény. Regina György, Matony, Borsodul. gk. nős, 1 gyermek atyja. Krajnvák Imre torna-horváti, Abaujm. rk. nős, 1 gyermeke itthon. Bodnár István, halmaji, Abaujm. rk. nős 1 gyermek atyja. Tőzsér János, halmaji, ref. legény. Berács Dániel, rk. halmaji. Lakatos Péter, dobó-ruszkai Ungm. rk. nős, 3 gyermek atyja. Héder András, Orosz, Beregm. ref. legény. Koreny János, szendrői, ref. nős. Barakonyi Ferenc, Debréte, Borsodm., rk. nós, 4 gyermek atyja. Berzsi András, Torna. rk. nős. Tóth József, somodi, rk. legény. Varga József. Pétervásár, legény, rk. Barakonyi János, debrétei, legény, rk. Balog András, Szalonna, ref. Borsodm. legény. Eperjesi István, halmaji, reform, nős. Simkó Péter, Szirénfalva, gk., nős, 3 gyermek atyja. Kole- szár Janos, Szirénfalva, gk., özvegy. Tokár Gyula, Szirénfalva, gk. legény. Molnár Péter, Szirénfalva, gk. legény. Szanyi János, Szirénfalva, ref. neje, egy gyermeke itthon. Pásztor István, Szirénfalva, gk. felesége, gyermeke itihon. Pásztor Lajos, Szirénfalva, legény, gk. Nagy György, Kele- csény, Borsodm. rk. nős, 1 gyermek atyja. Kiss István, Tornyos-Németi, rk., nős, gyermeke itthon. Kovács Sándor, Mocsári, Ungm. ref. legény. Szajkó Gábor, Mocsári, ref. legény. Váradi Antal, oroszi, ref. legény. Hiába János oroszi, rk. legény. Lénárt Ferenc, Kápolna, Hevesm. rk. legény. Doma Béla, oroszi ref. legény. Homoja Mihály, kelecsényi, gk. nős, 2 gyermeke. Mihály József, Görgő, rk. nős. Mihály Sándor rk. legény, görgői. Mihály István, rk. nős, görgői. Tohó János, Szent-Jakab, rk. nős, 2 gyermeke Amerikában.