Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-03-01 / 8. szám

62

MAGYAR FÖLDMIVELO

koztak s a többiek jelesül az aggok és gyermekek még reggeli álomban szunnyadozának, ezen szabad királyi város a mindenható Isten akaratából földrengést szenvedett, még pedig oly mértékben, hogy a városi egyházak (kettőt kivéve, melyek az Isten ólalmában voltak) számra hét, tornyaikkal és falaikkal Összedőltek; 279 nagyobb fajta polgári ház ledőlt, s 785 erős romlást szenvedett, ezen iszonyatos idő közben 63 személyt a romok temettek el, mások szerint 102-en különböző tagjaikban zúzódtak, sérültek és sebesültek meg; sőt a Vág partján maga a föld is meghasadt, s vörös lángok lobogása közben nehézszagu kénköves viz lövelt a magasba. Ezen iszonyatos földrengés szörnyű robogással és jajgatással egész e szeptember hó 26 ig tartott és a föld még mostanáig sem csendesedett le egészen.

1763 szeptember 30.-án.

Keglevich József gróf.

Balogh János.

KIS GAZBA.

A gyümölcsfák helyes ültetése és nyesése.

A gyümölcsfák ültetése előtt nem árt, ha a gödröket egy pár hónappal előbb kiásatjuk, hogy a gödrök jól kiszellőzhessenek és az oldala, valamint a feneke jól megporhanyodjék. A tavaszi ültetéshez célszerű a gödröket még ősszel kiásatni. A gödrök 70—80 cm. mély és 120- 140 cm. szélesek legyenek, hogy a gyökerek könnyebben haladhassanak a puha talajban. A gödrök ásásánál a kiásott földel két részre osztjuk. És pedig: a felső jobb talajt jobbra, az alsót pedig balra helyezzük el s a faültetésnél a földet úgy huzzuk be a gödörbe, hogy a jobb talaj a fa gyökeréhez jusson, a legalulról kikerült föld pedig legfelülre. A fát azonban nem szabad a gödör fenekére tenni, hanem azt csak olyan mélyen szabad beültetni, mint ahogy a faiskolában, vagy ahogy azelőtt a földben volt (8—11 cm. mélyen.) Mert ha mélyebbre tesszük, igaz, hogy megfogamzik, sőt nagyon is buján hajt, de gyümölcsöt kevesebbet fog hozni. A fát mielőtt elültetnénk, a gyökereit vissza kell éles késsel vágni, különösen a vastag gyökereket, a vékonyaknak pedig a hegyeit kell levágni. Ha valamely gyökér el van törve, vagy meg vau sérülve, azt a sérülésen felül kell elvágni úgy, hogy a megsebzett rész ne kerüljön a földbe. A fát ültetéskor meg kell többször rázogatni, hogy a töve közé is bemenjen a föld, mert ha hézag marad, akkor a gyökér penészgombát kap és a fa elpusztul. Vigyázni kell arra is, hogy a fát ültetés közben ne nagyon tapossuk meg; legfeljebb egy lábbal nyomkodjuk meg, mert ha erősen megtapossuk, a hajszálgyökerek mind leszakadoznak, nélkül pedig a fa nem bir megfogamzani és élni. Ezután meg kell tavasszal öntözni is. Öntözés után nem szabad taposni. Elültetés után a fa körül ne felejtsünk el tányérforma mélyedést csinálni mely az esővíznek a felfogására szolgál.' A fa elültetése ,után következik a koronájának a levágása, a vezérrészt 4-6, az oldalakat 3—4 szemre kell visszavágni. Nem szabad sajnálni akár milyen szép koronája van is, mert ha ezt nem vágjuk vissza, ezzel csak a fának a fejlődését akadályozzuk meg. Ilyen nyeséssel a fát oda kényszerítjük, hogy a gyökerekbe szorítjuk az erőt, s ez áltf.1 gyorsabban szívja fel a tápanyagot és sokkal jobban megerősödik s fejlődik, mint hogyha nyesellenül. vagy éppen csak a hegyét vágtuk volna vissza.

Vannak azonban olyan fák is, a melyeket ültetéskor nem szabad visszavágni, sem pedig később, legteljebb csak akkor, ha az ágai rendetlenül fejlődnének, vagy elfagynának.

Ilyenek : a dió, cseresznye vagy gesztenye.

Ezeket magukra kell hagyni. A meggvet sem jó mindig vágni.

A tavaszi ültetésnél igen ajánlatos, amint a fák megérkeznek, ültetés előtt 3—4 napig a vízbe állítani, úgy hogy a viz a gyökerén jóval felül érjen- Ezen eljárás a fa megfogamzását igen elősegíti.

A kókuszpálma legendája. A tahitii nép vénei a kókuszpálmáról a következő legendát keszélték el Veszler- nek. i euhu folyó melleit élt Tahiti király. Ennek volt egy igen gyönyörű lánya. Estefelé a királyleány fürödni ment. A kristályvizü folyóban megjelent egy kis szalonka, mely barátságosan úszkált a szép lány mellett. Ez annyira tetszett a fürdőzó leánykának, hogy naponként elment a folyóba fürödni és kezdte szalonkáját etetni. A szalonka rövid idó alatt hatalmas állattá növekedett meg, ugyannyira, hogy a lány megijedi tőle és a vízből elmenekült. Tahiti faluban az a hir terjedt el, hogy Teuhu folyóban szörnyeteg él, azért a falu népe kivonult oda. A folyó mellett a Tahitibeliek két magas kőfalat emeltek, mely közé a szörnyeteget a királylány becsalogatta. Ott aztán agyonverték. Aznap éjjel a szörnyeteg a királyleánynák álmában megjelent és kérte, hogy ne hagyja teljesen elpusztulni a falak között, hanem vágja le a Fjét és a folyó partján ássa el, hadd nőjjön belőle olyan fa, melynek akkora termése lesz, mint maga a fej. A lány úgy lett és néhány hétre kókuszpálma nótt ki a földből, melynek gyümölcse olyan lett, mint a szörnyeteg feje. Ezt is csak baltaütéssel lehet szétfejteni, miként a szörnyeteg fejét.

HÁZI-ASSZONY.

A selyemkendök tisztítása. A fehérnép szép selyemkendőjére olyan büszke, mint a férfinép tulipános szűrére ; rojtos kendőjét oda nem adná a félvilágért. Ünneplőre ezt teríti nyakába s úgy megy templomba. Szép viselet is az nagyon, de csak addig, amig kenyérre is jut bőven. De ha a selyemkendő árát megsínyli a gazda, ha abból is több van, mint mint amennyi kellene, az már baj s inkább egy egyszerű babos kendőt, mint a selyemkendő ára nyomában: egy könnyüt. Elég a selyemkendőből egy is s nem kell mindjárt eldobni, ha piszkos lesz, mert lehet rajta segíteni. íme itt van a recipéje: Nyers burgonyát hámozunk, azt megreszeljük, kevés vízzel meghigitjuk és két órai ülepedés után kendőn átszűrjük a burgonyapép vizét. Az átszűrt vízzel a kendőt kimossuk, mely után a vízbe egy kevés spirituszt öntünk és a kendőt ebben öblítjük ki, máj végül kendők vagy törülközők között a selyemkendőt forró vassal kivasaljuk. A selyemkendő megint olyan szép lesz, mintha most hoztuk volna a a boltból, pedig kevés fáradságba került a megtisztítása s a hozzá való szót sem érdemel.

A tej megkeseredése. Ha a tehén takarmányában hunyor, üröm vagy sáfrány van, a tej meg-