Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-23 / 7. szám
5 4 MAGYAR FÖLDMIVELO Már a tizenegyedik században a templomtornyokban kerék-órák voltak. Ezt is valószínűleg valamelyik szerzetes eszelte ki. Az óra lapján azonban a naptári nap óraszámai voltak fotirva, tehát 1—24-ig. A félnapi jelzést legelőször Olaszországban használták. Ezt a jelzést később más országban is követték és végre általános lett. Még a tizenhatodik századbeli olasz Írók 21 órát Írtak, igv Cellini azt irja egy helyen : Az óra tizennégyet ülőit, a midőn a vacsorát elvégezte. Ez a mostani óra szerint délután hat órát jelent. A tizenötödik század vége felé Németországban már tizenkét órát jelző órákat használtak. De voltak olyanok is, a melyek- huszonnégy órát mulatlak. Régi toronyórája van Augszburgnak (1364-ből), Straszburgnak (1370-ből) és Nürnberg városának 1462-ből. Ezeken kívül akkor már az i sztronómiai órát is kezdték használni. De nagyon divatban volt a zenélő-óra is. Hires volt a prágai városház 1490-ből való toronyórája, a mely még ma is jár. Valóságos remekmű ez a szerkezet. Hasonló a lübeki oltáréra a 12 apostollal, a kik minden órában megjelenek. A 12 órát jelző órák mindinkább elterjedtek, habár a toronyórák 24-et jeleztek. De ezek is később az esti hat órát, máshol nyáron hetet, télen nyolcat harangozással jelezték a hívőknek. T A N Á CSAPÓ. Az utcai fák tulajdonjoga Egy község képviselőtestülete azt a nevezetes és régi jogelvet, a melyet már a római jogászok is ismertek, hogy a tartozék a fődolgot követi, közigazgatási utón meg akarta változtatni. Kimondotta ugyanis, hogy az utcákon és köztereken a fák tulajdonjoga nem a községé, a melyhez a közterek és utcák tartoznak, hanem azé a ház- és telektulajdonosé, a ki a fát oda ültette. A megyéi képviselőtestület nem hagyta ugyan jóvá a községi képviselőtestület határozatát, a község azonban makacskodott s a belügyminisztériumnál kereste igazát, hivatkozván most már a sok helyen követett gyakorlatra, meg a célszerűségre is, a mely szintén a mellett szól, hogy a fákkal az ültető birtokosok rendelkezzenek, a kik jobban gondozzák, mit a hatóság. A belügyminiszter természetesen a megyének adott igazat, mert általános érvényességű jogszabály, hogy a fák és beültetett növények, mihelyt gyökeret vertek, az ingatlan tartozékaivá válnak és a föld tulajdonosának birtokába mennek át, tekintet nélkül arra, hogy ki ültette őket és hogy az ültető jóhiszeműen járt-e el vagy sem. Mivel pedig az utak és terek a községeké, az ott ültetett fák is a község vagyonához tartoznak, a melyen az ellenkező gyakorlat sem változhat, mert világos jogszabály rendelkezésével szemben a meghonosított téves gyakorlat tekintetbe nem jöhet. Miről lehet megismerni, hogy hány borjúja volt már a tehénnek? Arról, hogy minden hasassági időszak alatt egy kis gyűrűs vékonyodás képződik a szarvon, mig ellés után a szarv ismét vastagodik. Ha két ilyen vékonyodás közt a rendesnél hosszabb vastag szarvnövést veszünk észre, az annak a jele, hogy akkor a tehén egy évben meddő volt. Ugyancsak ezen jelekből nagyjából hozzá lehet vetni a tehén életkorára is. Állami ménesek: kisbéri állami ménes, bábolnai állami ménes, mezőhegyesi állami ménes, fogarasi állami ménes. Ménlelepek: székesfehérvári méntelep öt teleposztálylyal (ezek: 1. a székes- fehérvári, 2. a bábolnai, 3. a nyitrai, 4. a nagyatádi, 5. a palim'); nagykőrösi méntelep öt teleposztálylyal (ezek: 1. a nagykőrösi, 2. a versed, 3. békéscsabai, 4. a bajai, 5. a dorozsmai); debreceni méntelep hat teleposztálylyal (ezek: 1. az eperjesi, 2. a debreceni, 3. turiaremetei, 4. a rimaszombati, 5. a szatmárnémeti, 6. a jászberényi); sepsi-szt.-györgyi méntelep három teleposztálylyal (ezek : 1. a homoródi, 2. a sepsiszentgyörgyi, 3. a deési). A köztenyésztésre szolgáló, magántulajdont képező mének vizsgálata országosan szabályozva van. A vizsgálatot járáson- kint összeállított szakbizottságok végzik. A magánménesek tulajdonosainak címei nem állnak rendelkezésünkre. Kutyahűség. M. d’Arlaud, párisi mészáros néhány évvel ezelőtt egy szentbernáthegyi kutya elgázolásának volt tanúja a Saint-Michel-téren. D’Arlaud a súlyosan megsérült kutyát magához vette, ápolta és meggyógyította és a kutya azóla rendíthetetlenül hű szolgája volt. D’Arlaud a télen meghalt és midőn hozzátartozói és barátai végsó nyugalomra kisérték, a kutyát a mészáros legényei leláncolták, hogy békében otthon maradjon. Mire a gyászoló nép hazatért, a kutyát már nem találták. Néhány héttel később az özvegy ismét a Bagneux-i temetőbe ment, hogy elhunyt férjének sírköve iránt intézkedjék. A frissen hántolt síron élettelenül hevert a hű kutya, mely bozzá lévén szokva ahhoz, hogy a hegyekben szerencsétlenül járt utasokat a hó alól kikotorja, soká kapargatta a sirdombot, hogy gazdáját kiszabadítsa, de munkájában az éhségtől és hidegtói elpusztult, mielőtt a koporsóig hatolhatott volna. KIS GAZBA. A háziipar fejlesztése. Darányi Ignác föld- mivelésügyi miniszter újabban több gyakorlati irányú intézkedést telt, amelyek a nép háziipari foglalkoztatásának fejlesztésére szolgálnak. Igv, hogy a gazdasági ismétlő iskolák növendékei oktatásába is rendszeresen beállittassanak a háziipar tudnivalói, a jászberényi, mezőtúri és bavanistei gazdasági ismétlő iskolához egy szalmafonó tanítónőt rendelt ki és mindenik iskolának egy szalmakalap-varró- gépet, egy mángorlót, egy vasalót és több, munkához való formát adományozott. Ilyen módon az iskola minden tanulója elejétől végig megtanulja a szalmakalapcsinálás mesterségét. Gondja van a miniszternek arra is, hogy az alakuló háziipari szövetkezeteket a szükséges gépek megszerzésében támogassa. így a nagykámondi kosárfonók termelő szövetkezetének egy fűzfasitó és gyaluló gépet és egy ffizvesszőhámozó-gépet, a bodrogközi kosárfonók szövetkezetének egy fű/.fahasitó és gyaluló gépet adományozott. Gépadományban részesítette a miniszter azonkívül még az Óbecse és vidéke kosárfonó szövetkezetét. A gépek használata egyrészt tökéletesebbé teszi a gyártást, másrészt pedig jelentékenyen csökkenti az előállítási költségeket is. Szürke lovak tisztán tartása. A szürke ló sokszor csúnya sárga foltokat kap a saját szemet-
