Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-11-29 / 47. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 375 — Tűz a Zichy—Rubido uradalomban. Somogyme- gyében a Nágocs község mellett fekvő Zichy—Rubido pusz­tán hétfőn veszedelmes tűzvész pusztított. Több, mint tizen­négyezer korona kár esett terményekben, gazdasági épüle­tekben és eszközökben. Biztosítás révén azonban megtérült minden. — A haragos bosszúja. Ösztreicher Márton és Timb Juon duruzsai, nagysomkuti melletti lakosok régibb idő óta pörösködtek és hadilábon állottak egymással. Most, hogy a bíróság Timbnek adott igazat, Ösztreicherben föltámadt a bosszú s éjnek idején rágyújtotta a házat. A hirtelen föl­csapott lángokból alig tudták Timbet és családjait kimen­teni. Össtreichert, ki mindent bevallott, a csendőrség fogja. — Ki a legény a csárdában. Onyisa Vaszalie kabola- pataki lakos több társával a korcsmában mulatott. Az ital hatása alatt — mi sem természetesebb — verekedésre került a sor, melynek folyamata alatt Onyisa György összes társait kiverte Koncz Vaszalie kivételével, a kivel nem boldogult olyan könnyen. Végre azonban ezen is győzött, mert derékon kapva a forró kályhára ültette fel, a hol Koncz Vaszalie félig megsült s ily állapotban szállították be a kórházba. — Tűz. Késmárkról jelentik: Szászteleken Sisenko gazda csűrében tűz támadt, mely az orkánszerű viharban rohamosan terjedt és az egész községet, a felvégi korcsma kivételével, teljesen elhamvasztotta. A nagyobbrészt fából épült házak földig égtek. A tűznek két emberélet is áldozatul esett. Majdnem az összes háziállatok és az idei termés elpusztult. A tűz oltását lehetetlenné tette, hogy a szárazság miatt a kutakban és a patakban nem volt viz. Az egész falu lakos­sága koldusbotra jutott. A vármegye alispánja a kárvallot­tak érdekében segitóakciót indított meg. — Tűz volt Dusa községben is, a hol a gabonatermés és a takarmánykészlet pusztult el. A kár huszonötezer korona. — Cigány-iskola. A krasszószörénymegyei Langfeld község arról nevezetes, hogy ott egész falualja cigány lakik. Ezek a cigányok rendesen letelepült, államföntartó elemek, kőházakban laknak, van köztük kereskedő, sőt a korcsmáros is cigány. Csak iskolája nem volt még a langfeldi cigány­telepnek, noha az iskolázásra köteles cigánygyermekeknek száma folyton növekszik. Most azonban ez sem fog hiányozni, mert Krassószörény vármegye, mint a Nemzeti Iskola irja, Berecz Gyula tanfelügyelő indítványára külön cigány-iskolát állít föl a landfeldi cigányoknak, a kik előtt ezzel a diplo­más pályák is megnyílnak. — Vérmérgezés. Lengyel Zsigmond mátészalkai gazdaember saját könnyelműségének lett áldozata. Pár nap­pal ezelőtt tehénfejés közben a borjú megharapta az ujját. Lengy’el ezt nem vette komolyan, sőt be sem kötözte, úgy nyitott sebbel végezte napi teendőit. Valami ártalmas anyag kerülhetett a nyitott sebbe, mert rövid idő múlva a keze dagadni kezdett, úgy annyira, hogy mikor már az orvos vette volna kezelés alá, nem lehetett rajta többé segíteni. — A malom kerekei közt. Végzetes szerencsétlenség történt a Löwensohn Dávid senyeházi (Vasvármegye) gőz­malmában. Az üzemben lévő gép egyik kereke elkapta Gergál József molnársegéd kabátjának a sarkát és egy pil­lanat alatt föltekerte a munkást, teljes erővel vitte körül a tengelyen mindaddig, mig nagynehezen a jeladásra meg nem állt a gép. A szerencsétlenül járt molnárt eszméletlen állapotban, roncsolt tagokkal, súlyos belső sérülésekkel szállították a szentgotthárdi kórházba, ahol élet és halál közt lebeg. — Pörvesztes község'. A bácsföldvári tanítók kere­setet indítottak a község ellen, mely sem az elégtelen, ré­gebben megállapított fűtési átalányt felemelni, sem az isko­lák fűtését házilag végezni nem akarta. A szolgabiróság ugyan a dijlevél betartását határozta el; ebben azonban a tanítók nem nyugodtak meg, hanem Bernhard Ferenc ve­zetésével beperelték a községet a járásbíróságnál. A járás­bíróság és a törvényszék is helyt adott a tanítók panaszá­nak. így tehát a két bíróságnak kellett a községet kioktatni arról, bogy manapság harminc korona nem elegendő a tantermek fűtésére és azt nem lehet kívánni, hogy a tanító sajátjából fedezze a hiányokat. — Legalkalmasabb ajándék. Egy postacsomag tokaji (gyógy) bor, 8 korona árban, utánvét mellett. 1908. évi ki­tűnő asztali bor literje 50 és 60 fillér. Kapható Tolcsva, Zemplénm. Sztareczky Géza bortermelőnél. ___ HÁZI-ASSZONY. Eg y régi recept az ecetes bor ellen. Mai világban már mindent olyan tudományos ruhába buj­tatnak, hogy a magunk fajtájú falusi emberek nem tudunk belőle elég okosak lenni. Hej pedig a mi régi öregeink, akik sokat tapasztaltak, nagyon sok célszerű és egyszerű módot tudtak például az ecetes bor ellen is. Egy ilyen receptet ajánlok én most a boros gazdák­nak. Ecetes borod van ? Egy hektoliternyit számítva végy egy-egy ivópohárnyi tiszta búzát. Pörköld ezt meg, mint az asszonyok a kávét szokták. Aztán öntsd amolyan hurka alakú vászonzacskóba, hogy könnyeb­ben a hordóba csúsztathasd azt a hordó kádján keresz­tül. A borba mártott búzás-zacskót kösd meg madzag­gal s az akona ráveréssel hagyd függni a — hordóban. Ezután rázd fel a bort jól. Két óra leforgása után húzd ki a zacskót és borod meg van — gyógyítva. Mi ez eljárásnak a titka ? A kivett pörkölt búza mind magába szívja az ecetet (vagy mint a tudósok mond­ják, ecetsavat). Ha nem hiszed, lökd oda azt a búzát a tyúkoknak. Inkább éhen fognak elhullani, de nem nyúlnak hozzá. A hónaposretekről. Aki kertjében hónapos retket akar termelni, de ez azon apró- bogarak miatt, melyek a retek leveleit át ■ szokták lyukgatni, nem sikerül, akkor jó lesz a retket hagymamaggal vegye­sen vetni, kétannyi hagymamagot, mint retket számítva ; jól összekeverve s úgy elszórva. így is lesz ugyan a retek levelén egy-egy lyukasztás, de nem oly sok, hogy a gyökér kellő nagyságra ki ne fejlődhessék. Különben a retektermelésnél legfőbb az, hogy gyökere állandóan nedves földben legyen Az is elterjedt szo­kás, hogy salátamaggal vegyesen vetik a retket. Ez azonban ritkán sikerül. Példa a baromfi jövedelmezőségére. Egy közönséges fajtájú baromfiakat tartó tiroli tenyésztő közli, hogy 8o sajáttenyésztésü tyúkja egy év alatt ii.310 tojást és 100 csibét adott. A legtöbb 195, a legkevesebb 50 tojás volt. Bevett állatért és tojásért 870 koronát, kiadott eleségre 670 koronát, kitett tehát a jövedelem (egyéb kiadásoktól eltekintve) 160 koronát drb. kint tehát 2 koronát. Mint mondja, nagy város közelében, hol tojás és csibe keresettebb, jobban fizetett s piacra állítása kevesebb költséget okozó, bizonyára még nagyobb jövedelemre is lehet számítani. Vaseszközök rozsdásodása ellen. A fényes vaseszközök, kivált ha nincsenek folytonosan haszná­latban, igen könnyen kapnak rozsdát, amit aztán nagyon nehéz letisztítani. Hogy a megrozsdásodást elkerüljük, a következőképen járunk el: Keverjünk csontolaj közé egy kevés petróleumot, egy darab gyapotrongyot mártsunk bele-s ezzel dörzsöljük be a vaseszközt, midőn azt egy darabig nem szándékozunk használni; előbb azonban egy száraz rongygyal törül- gessük tisztára a vastárgyat. Ha már a rozsda bele­kapott volna a vasba, vegyünk homokot, hintsük be azzal az olajos rongyot s úgy folytassuk a dörzsölést, mig csak a rozsdafolt ki nem kopott. Németország tojásfogyasztása. A német piac szükségletének ellátásában Oroszország, Magyar- ország és Ausztria osztozkodtak. Oroszország 660.982 mm., Magyarország és Ausztria pedig 589721 mm. tojást küldött. A Balkán-államokból az idén sokkal kevesebb áru érkezett, mint tavaly. A behozatal ösz- szesen 1,494.552 mm.-ra rúgott 145 millió márka értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents