Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-11-08 / 44. szám
MAGVAK FÖLDM1VELÓ 349 de ha mégegyszer megismétlődnék ez a jelenet, rágondolva annak borzalmára, azt hiszem, képtelen volnék megtartani hidegvéremet. G A Z P A. Tiltakozó népgyülés a boritaladó ellen. Nagyarányú tüntetés volt az melyet a magyar szőlősgazdák rendeztek Budapesten. Nyolcezer szőlősgazda jelent meg, képviselve valamennyi borvidéket, a tokaj-hegyaljai, ménesgyoroki, gyöngyös- visontai, badacsonyi, versed borgazdák népes küldöttséggel képviselve. Már az elsők egyike volt a Buda- eörsiek népes csapatja élén fuvózenekarral, tölgyfaleveles zöldgalyakkal a kecskeméti gazdák százas csoportja, Szappanos István országos képviselővel. Szintén százas küldöttség jelent meg Páka Károly polgármester vezetésével Nagykőrösről. Külön vonaton jöttek a szeg- szárdiak, Szabó Károly országos képviselő vezetésével. A gazdasági egyesületek közül: a veszprémmegyei, Ováry Ferenc országos képviselő vezetésével, a honti, temesi, biharmegyei, Telegdy József vezetésével és a marostordai vettek részt. Az elnöki emelvényen a rendkívüli sokaságban tudósítónk följegyezte Barabás Béla, Bernát István dr., Szilassy Zoltán, Kmely Károly, Molnár Ákos dr., Török Kálmán országos képviselők, Szabó Zoltán, Dsida fehértemplomi tanácsos, Bokor Pál tanácsos, a szegedi gazdasági egyesület elnöke, Hock János országos képviselő. Zselénski Róbert gróf üdvözli a népgyülésre fölutazott szőlősgazdákat. Mikor a filokszefa elpusztította a szőlőket, a kormánynak tervszerű és nagyarányú munkásságával, melyet a rekonstrukció érdekében tett, odavezetett, hogy ma több szőlő terem, mint a filokszera előtt. Az államnak ezt a munkáját azért emelem ki — mondja a szónok — mert ebből azt következtetem, hogy a túltermelésnek káros következménye nagy részben az állami beavatkozásnak tekinthető. És ebből a helyzetből viszont az következik, hogy a kormánynak minden rendelkezésre álló módot meg kell ragadnia, hogy a borárak túlságosan ne romoljanak. A földmivelésügyi kormány mindent megtett a szőlő- termelés föllenditésére. Egyik jelentős intézkedése volt Darányi földmivelésügyi miniszternek (Lelkes éljenzés.) a borhamisítók ellen való erélyes föllépés. (Tetszés.) Tallián Béla miniszterségére esik az olasz borvámklauzula eltörlése. Mindkét dolog hathatós eszköz volt a borárak olyan színvonalon való tartására, a midőn a termelő .még nem veszteséggel dolgozik. Azonban az idei nagy árhanyatlás még egy lényeges intézkedést sürget: a boritaladó eltörlését. (Nagy helyeslés.) A bor nemzeti ital. A borfogyasztást emelni, a pálinkát visszaszorítani, — mélyreható föladat. A belső bor- fogyasztás akadálya a boritaladó. (Úgy van! Nagy tetszés.) El kell törülni, mert a termelőt deficit réme fenyegeti. Föl kell szavunkat emelni és kérésünket a kormánynak meg kell hallgatnia. Különösen az ellen kell erélyesen állást foglalni, hogy valahogy ez az adó ne adassák az állami föladatok egyrészének ellátása rekompenzációképpen a városnak és községeknek mert ez még több visszaélésre vezetne és még súlyosabb helyzetbe juttatná a gazdákat. A mai népgyülé- sen mutatkozó erő benne azt a reményt érleli, hogy az ügy diadalt arat. (Élénk tetszés és éljenzés.) Szabó Kálmán indítványára a népgyülés elnökévé Zselénski Róbert grófot választotta meg. Drucker Jenő bejelenti, hogy 34 város, 82 borvidék, 39 nagyközség, 27 gazdakör 56 népkör, négy iparkamara, hat vendéglős-testület, 254 bejelentett küldöttség vesz részt és 30.000 aláírással ellátott tiltakozó szó gyűlt be a mai nap során. Bejelentése után előadja a szőnyegen lévő kérdést. A bor gazdsági termék. Nem bir tehát el oly adót, mint az ipari termék. A boradót az abszolutizmus hozta be és szerencsétlen pénzügyi politika tartotta fönn. Reméli, hogy ez a kormány, mely oly sok jelét adta nemzeti érzésének, teljesíteni fogja félmillió szőlősgazdának régi óhaját. Már tiz év óta van felszínen a kérdés. ígértek sokat, de pozitív cselekedetekben nem tettek semmit. Olyan nagy borvám sehol sincs, mint nálunk. Franciaország és Olaszország részint be sem hozta, részben eltörülte a boritaladót. Még a sörfogyasztó Németországban is olyan felzúdulás lenne, hogy a birodalmi kormány erre az adónemre sohasem gondolhatott. Boritaladó van Svájc némely kantonjaiban, a hol szőlőt nem termelnek. De még Ausztriában se oly nagy az adó. íme: Bécsben a boritaladó 8 korona 32 fillér. Budapesten 12 korona 92 fillér. Ausztriában a boritaladó 6 korona 40 fillér, Magyarországban 12 korona 70 fillér. Ausztriában vidéki kis helyeken 1 korona 30 fillér, Magyarországban vidéken 9 korona. Franciaországban, a hol pedig az államnak ez az adónem 173 millió frankot jelentett, 24 óra alatt eltörülték a francia képviselők egyértelmű állásfoglalására a boritaladót. Bizonyítja, hogy az állami büdzsetnek csak bevételeiben t százaléka a boritaladó. Eltörülni tehát könnyedén lehet, mert különben el se lehetne hinni, hogy az állami költségvetés reális. Ha a boritaladót el nem törlik, akkor hazamehetünk, s krumplit ültetünk. Kijelenti, hogy a szőlősgazdák a kérdést nem veszik le a napirendről, mert ennék a kérdésnek a győzelme a magyar szőlőtermelők exisz- enciája. Ezután következő határozati javaslatot terjesztette elő. Tekintette! arra, hogy hazánkban a borfogyasztás általános térhódításának legfőbb akadálya a boritaladó, mely ma már néhol a bor tényleges árát is meghaladja ; tekintettel arra, hogy úgy közegészségügyi, mint közgazdasági szempontból kívánatos, hogy a mi nemzeti italunk a közélelmezésben régi helyét ismét elfoglalja ; tekintettel arra, hogy sehol a világon a bort oly nagy adó nem terheli, mint nálunk, sőt a legtöbb bortemelő államban a bor meg adóztatva egyáltalán nincs, és tekintettel arra, hogy kívánságunk teljesítése nélkül nagy költséggel fölujiiott szőlőink az előreláthatólag évről- évre növekvő termések folytán a legnagyobb válságnak néznek elébe : egyhangúlag kívánják úgy az állami borital adónak, minta községi pótléknak teljes eltörlését ilyen értelemben a képviselőházhoz és a kormányhoz kérelmet intéznek, melyet küldöttségileg nyújtanak át és végre nyomatékosan tiltakoznak az ellen, hogy a boritaladó akár jelen formájában, akár leszállítva, a törvényhatóságoknak, illetve községnek az állam helyett teljesített szolgálatok fejében rekompenzáció ként átadassék. Bernáth Béla tetszéssel fogadott beszédben járult a határozati javaslathoz, s mint a tokaj-hegyaljai borvidék kéviselője, ezen a népgyülésen vázolta a szőlősgazdák helyzetét. Molnár Imre dr. a belső-fogyasztás
