Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-02-16 / 6. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1908 február 16. 6. szám. HÉTRŐLHÉTRE. ITTHON. A delegátusok, az az országos bizottság Bécsben csütörtökön kezdették meg teljes ülésüket. Mindjárt az első ülésen megragadták a delegatus tagjai az alkalmat, hogy a külügyminisztertől, Aehrenthal úrtól számon kérjék azon nyilatkozatok értelmét, melyeket az osztrák delegációban tett. A külügyminiszter nevében Eszterházy Pál csakugyan megkorrigálta a külügyminiszter félreérthető és félreértett szavait, jobban mondva közjogi tévedéseit. Ausztria és Magyarország ugyanis két külön független állam és ha vannak is közös szervek, ezeknek közössége nem gátolja a két államnak teljes államjogi önállását kifelé és befelé egyaránt. E közjognak teljes tisztázása érdekében szóltak az első nyilvános ülésen Sághy Gyula, Holló Lajos stb. stb. A következő napok nyílt ülésein kiváló figyelmet és érdeklődést keltett Mailáth József gróf beszéde, melyben kívánatos és dicsérendő dolognak tartja, hogy a külügyminiszter a magyar belügyminiszterrel egyetértőleg akar különösen a kivándorló magyar munkás nép védelmében szélesebb körű intézkedéseket tenni. Ez csak akkor fog sikerülni, ha a konzulátusokban olyan szervezet lesz, melynek lelke nemzeti érzéssel és tartalommal van elláiva. Beszéltek még Wekerle miniszter, Ugrón Gábor, Szemere Miklós és mások. Az országgyűlés a delegációnak, országos bizottságnak teljes ülései miatt szünetelt. Az országos bizottság üléseinek végeztével a ház szabály módosilás kérdése fog homloktérbe jutni. Mint a iapok jelentik, Andrássy Gyula gr. belügyminiszter pártközi értekezletet hiv össze ez ügyben. Pius pápa a sajtóról. A Katholikus Sajtóegyesület, megalakulása alkalmából, hódoló föliratot intézett X. Pius pápához, a ki most Prohászka Ottokár székesfehérvári püspökhöz és Esterházy Miklós herceghez, az egyesület elnökeihez hosszabb választ intézett. Levelében mindenekelőtt örömét fejezi ki, hogy a Katolikus Sajtóegyesület megalakult, majd hosszasabban foglalkozik a sajtó hivatásával. Korunk, úgymond, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy a sajtóról neveztessék el: igen sajnálatos azonban, hogy a sajtó nem mint az igazság és az erények legalkalmasabb terjesztője hatalmasodott el, hanem mint fonák visszaélés, mely a törvények védelmében elbizakodva, szítja és táplálja a vallás ellen folyó harcot, kárhozatos erkölcsöket szül és terjeszt, gvülölséget ébreszt a polgárság körében, zabolátlan szenvedélyeket gerjeszt és napról-napra szerte hinti mindazt, a mi csak alkalmas az emberek gondolkodásának és lelkének megrontására. Látván a veszedelmet és tudatában hivatásunknak, mely az egész nyáj őrzésére, a rossz legelőktől való távoltartására és jó táplálék nyújtására kötelez minket, nem mulasztottuk el kezdettől fogva figyelmeztetni az országokat, népeket, társulatokat és egyeseket, hogy lássanak késedelem nélkül a munkához, ha a Krisztus vérével vetett hitet és a belőle fakadó erényt meg akarják őrizni. És volt alkalmunk az örvendezésre, melyek közül jól esik megemlékeznünk — az elismerés és buzdítás kedvéért — Ausztriáról, hol a legnagyobb buzgalommal támogatták törekvésünket és közös javaink épségének védelmezésére szervezvén az erőket, bőséges reményt nyújtottak arra, hogy a káros hatásokat nemcsak szükebb határok közé szorítani és mcggyön- giteni, hanem valaha győzelmesen elhárítani is lehetséges lesz. Hála legyen Istennek, hogy az ő drága kegyelméből most újabb és pedig a legélénkebben óhajtott örömet szerez nekünk Magyar- ország. Erős a bizalmunk, hogy szándékolok nagy eredményeknek lesz forrása, melyeknek erejével Magyarország képes lesz és legyen is, az őseitől, de különösen Szent Istvántól átvett dicső örökséget megvédelmezni. Az iskolák feliratai. Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter a közigazgatási bizottságokhoz és az egyházmegyei főhatóságokhoz az iskolák felirataira vonatkozólag a következő körrendeletét intézte :
