Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-02-09 / 5. szám

MAGYAR FÖLDM1VELÓ 39 egy hold földre valót az egyik mellényzsebében elvihet az ember. — No, majd a termést is könnyen haza lehet hozni a másikban, — felelt az öreg, tapasztalt gazda. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜLJÜNK! A Hangya tavalyi munkássága. A Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetke­zeti Középpontja: a Hangya, most teszi közzé múlt évi mérlegéi, s tevékenységének főbb adatait, a Han­gyához tartozó szövetkezetek száma 127-tel, az évi forgalom pedig 3 millió koronával nagyobodott. A szövetkezetek száma igy 799-re. a forgalom 12 és fél millióra emelkedett. A tavalyi közgyűlés határo­zatából számos reformot vittek keresztül. Ez év márciusában megnyílik a nagyszombati középpont, az erdélyi középpont, melyet két éve létesítettek, 118 szövetkezettel működik és forgalma állandó emelkedést mulat. Hasonló középpontokat még több nagyobb vidéki városban is állítanak föl. A mérleg­számla adatai szerint az árukészletek értéke: 1.231,812 korona, a követelések összege: 1.376,770 korona. A váltótartozások összege: 1.333,099 korona. Ezzel szemben az alaptőke: 1.351,100 korona. A tartalék- alap : 90.081 korona. A mérlegszámla végső összege : 4.593,958 korona 85 fillért tesz ki, a melyből az üzleti felesleg: 95,987 korona. A nyereségből ez év­ben 25,000 koronát vásárlási viszatéritésre fordítanak. Az ellenőrzési költségek a lefolyt évben 108,943 korona 63 fillért tettek ki. A tiszti fizetések összege: 189,138 korona. Propagandára 23,818 korona 49 fil­lért fordilottak. Az üzleteredmény-számla végső összege 561,024 korona 73 fillért lüntelt föl. A szövetkezeti biztosítás terjedése. A szerb nemzeti egyház kongresszusi választmánya Zmejano- vics patriarchahelyeltes elnöklete alatt tartott leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy a kezelés alatt álló összes egyházi vagyont a Gazdák Biztositó Szövet­kezeténél biztosítja. Szövetkezeti házinyulértékesités A házi- nyultenvészlés egy idő óta rohamos lépésekkel ha­lad előre. Az ország minden vidékén újabb és újabb hívei akadnak e mindenütt könnyen űzhető tenyész­tési ágazatnak. Jövedelmezőségre azonban a tenyész­tők csak abban az esetben számíthatnak, ha termé­keiken egész éven át, minden időszakban túlhalad­hatnak. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Bpest, V., Alkotmány-u 31.) házinyultenyésztési akcióját országosan szervezve, módot és alkalmat nyújt arra, hogy a tenyésztők házinyulaikat (akár fajállatok, akár piaci értékesítésre való keresztezések, vagy a tenyésztésből kiselejtezett állatok) bármikor minden mennyiségben értékesíthessék. Felhívjuk tehát a tenyésztőket, hogy eladásra kerülő nyulaikat — ér­dekükben — fenti szövetkezetnél bejelentsék. MI ÚJSÁG? Egy kép — ami társadalmi életünkből. A kassai keresztény szellemű Felvidék újság írja : Az egyik Kálvária-utcai ház lakói minap reg­gel különös jelenetnek voltak tanúi. Egy kis fiú, aki nem vette észre, hogy megfigyelik, a pinceablakon lekandikált a pincébe; óvatosan körülnézett s mi­kor nem vett észre senkit, besurrant a ház kapuján egyenesen a nyitva lévő pincébe. A háztulajdonos azonban látta a gyermek belopózkodását, lábujj­hegyen utána ment s a pincében levő pillérek egyike mögött meghúzódva leste, hogy a gyerek mit csinál. A gyerek egy köteg sárgarépa előtt ült és egy hatalmas gyökeret tartott a kezében. Soká forgatta, végre rászánta magát és beleharapott. Mohón evett, már a második sárgarépát akarta megkezdeni, mi­kor a gazda előjött a pillérek mögül s rászólt a gyerekre, hogy mit csinál. — Ne bántson kérem, bácsi, — nagyon éhes voltam ! — Hát nem kapsz otthon enni? — Nincs nekünk semmink. Ha apám hoz is egy pár krajcárt haza, az pálinkára kell neki! A jó ember nem bántotta a fiút, pénzt adott neki, hogy vegyen magának valami ennivalót. — Hát mit fogsz most tenni a pénzzel ? — Elviszem haza a papámnak. Már két napja nem ivott pálinkái! A gazda erre természetesen visszavette a pénzt s természetben adta ki a kis fiú ennivalóját. Egy maroknyi hazai földért. Megható kérelemmel lépetl levélben dr. Bárczy István polgármester elé Bliesz A. római katholikus lelkész, az amerikai Connelsville piebánosa. A hazafias plébános egy maroknyi honi földet kér azon hazájuktól távot fekvő magyarok sírjára, akik áldozataivá lettek a connelsvillei bányarobbanásnak. A levél szó szerint a következő: Connelsville, Pa. jan. 17. Nagyságos Bárczy István urnák, Budapest székesfő­város polgármesterének. Nagyságod a hírlapok utján bizo­nyára tudomást szerzett arról a borzalmas bányaiobbanás- ról, mely a múlt évi december 19-én a connelsvillei egyház- községhez tartozó Vau Meter-bányatelepeu, az úgynevezett j l)arr-bányában történt, ahol is a kérdéses alkalommal nyolcvanhárom magyar honfitársunk szenvedett rettenetes tűzlialált. Ezen nyolcvanhárom magyar közül határozottan fölismert huszonhét római katholikus vallásu honfitársunk tetemét a connelsvillei magyar temetőben helyeztük el végső nyugalomra. Itt nyugosznak szépen sorjában és itt fognak elporladni Amerika idegen földjében. Pedig tudjuk mi, akik túléltük őket, hogy máshova kívánkoztak ók éle­tükben és másutt remélték ők, hogy majdan végső pihenőre hajthatják a fejüket, messze innét: a Duna—Tisza tájékán. Mivel azonban a jó Isten másként határozott felőlük, a connelsvillei római katholikus magyar egyházközségben az a kivánalom merült fel, hogy ha itt nyugvó magyar test­véreinknek nem is adatott meg az, hogy édes hazánk földjében pihenhessenek, legalább a honi földnek egy pár porszeme vegyüljön el porladó hamvaikkal. Talán könnyeb­bek lesznek fölöttük Amerika köves hantjai! Alulírott, mint a connelsvillei egyházközség vezető plébánosa, egy­házközségemnek honszerelemtől áthatolt emez óhaját oly tisztelettelteljes kérelemmel terjesztem nagyságodhoz, mél- tóztassék intézkedni kegyesen az iránt, hogy a budapesti köztemetők igazgatósága utján a Rákosmezöről egy ládika honi föld küldessék el címemre ez évi május hó 15-ig, hogy azt az akkor rendezendő hazafias ünnepségünkön a temetőnkben széthinthessük. Kérelmem megújítása mellett maradok nagyságodnak hazafias üdvözlettel igaz hive Bev. A Bliesz. plébános. A polgármester intézkedett, hogy a kérelmet azon­nal teljesítsék. — Emlékezés Deákról. Deák Ferenc halálának jan. 30-án volt harminckettedik évfordulója. A históriai nap em­lékezetéül Justh Gyula, a képviselőház elnöke intézkedésére az ország házának ormára a nagy fekete lobogót kitűzték. — Csernooh és a makói földművelők. A makói földmivelők küldöttsége Csernoch János Csanádi püspöknél járt, hogy felkérje, tekintettel a makói földéhségére, a püs­pök engedje át a püspökség lelei 4000 holdas birtokát kis­gazdákból alakult földbérlő szövetkezetnek haszonbérbe. Csernoch püspök kegyesen fogadta a küldöttséget és bizto­sította őket jóindulatáróról. Egyszersmind kijelentette, hogy kérelmüket alaposan meg fogja vizsgálni, hogy meggyőző­dést szerezzen magának arról, vájjon a szövetkezet helyes alapon áll-e és helj'es irányban működik. Ha orról lesz

Next

/
Thumbnails
Contents