Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-09-13 / 36. szám

286 MAGYAR FÖLDMIVELÖ esetekben, a hol megállapítható, hogy a folyamodó bármely okból maga is képes volna felkarolni érae­keit, a helyzet érdekében mellőzzék a javaslatokat. A kifejtendő tevékenységet megelőző helyszíni szemle utján állapítsák meg, mely helyi szemlét az illetékes állattenyésztési felügyelő, a fősipán és alispán közbe­jöttével és az illető vármegyei gazdasági egyesület küldöttjének részvételével teljesíti. A segítés mértéke a kisgazdákkal szemben, a leirat szerint, a szükséges takarmány beszerzési árából 30 százalék elangedése. Mig a 70 százalékot a kisgazdák vagy készpénzben azonnal, vagy törvényhatósági jótállás mellett két esztendő alatt kamatmentesen fizethetik vissza a kincs­tárnak. Miniszteri intézkedés szerint a takarmány be­szerzése és irányítása középponti kezelés utján az illető gazdasági egyesületek által lesz teljesitendŐ. Lé­nyeges intézkedést tartalmaz a leirat negyedik része a gépekkel való segítés dolgában, meiylyel a nélkü- lözheteilenül szükséges takarmányelőkészitő gépek birtokába juttatja a gazdákat. Ez esetben a miniszter a beszerzési és szállítási költségek bizonyos részét tárcája terhére vállalja el, ha ebben az irányban a vármegyei gazdasági egyesületek véleményes jelenté­süket idejében a miniszterhez juttatják. A leirat egyéb intézkedések során közli azután a kereskedelemügyi miniszter által a magyar államvasutak vonalaira meg­adott szállítási kedvezmények .módozatai. Utal egyúttal a pénzügyminiszter ama nagyfontosságu és nagy szük­séget pótló intézkedésére is, a meiylyel a földmive- lésügyi kormányzat kérése folytán gazdasági szeszfő­zőkben az 1908—1909. évi üzem tartam alatt termelt szeszmosléknak forgalomba bocsátását megengedte. Jelzi a miniszter azt az elhatározását is, hogy a gazda­közönségnek a különös tenyészértékkel biró x/2—2 éves üszők, más vidékbeli és takarmánynyal rendelkező gazdáknál leendő elhelyezése körül is segítségünkre kivin lenni, sőt a takarmánynyal biró vidékek gaz­dáit hajlandó 2 és fél százalékos kamatos és három év alatt visszafizetendő kölcsönnel is segíteni, hogy a takarmányhiány által sújtott vidék jó tenyészanyagá- ból bevásárlást tehessenek. Kevesebb a tengeri és burgonya. A föld- mivelésügyi miniszter most teszi közzé a hivatalos vetésjelentést, mely a szeptember i-jei állapotot tün­teti fel. A jelentés szerint az idei tengeritermés rosszabb lesz a tavalyinál, mert mig a múlt esztenbőben 39.53 millió métermázsa tengeri termett, addig az idén 38.91 millió métermázsa tengeritermés várható. A burgonyatermést még mostohábbra becsüli a minisz­ter jelentése, mert a tavalyi 48.49 millió métermázsá­val szemben az idén csak 36 22 millió métermázsa burgonyára számíthatunk. Augusztus hó második fe­lében többnyire változékony időjárás uralkodott. Első szakában inkább esős, hűvös, második szakában inkább száraz meleg volt, de amelyet tetemesebb éjjeli lehű­lés is kisért. Az esőzések, melyek helyenkint, főleg az ország északi és nyugati részein nagyobb mérvű csapadékot eredményeztek, a még kinn lévő növények, u. m.: tengeri, burgonya, répa, kerti vetemények, mesterséges takarmányok és rétek fejlődésére nagyon előnyös befolyást gyakoroltak, de hátráltatták az el­vétve még folyó cséplési munkákat, sőt néhol a szal­mában lévő gabona kicsirázását is okozták. Magasabb hegyi vidékeken az árpa és zabvetések beérését is hátráltatták. Kedvező hatással voltak az esők a mezei munkálatokra is, mivel a talajnak a szükséges nedves­séget szolgáltatták és az őszi talajt művelő munkála­tokra alkalmassá tették. A talajnak repce alá való előkészítése csaknem mindenütt kedvező körülmények közt volt elvégezhető. A repcét kivétel nélkül min­denütt idejekorán elvetették, sőt a gabonavetéseket is több helyütt. A repcevetések már szépen kelni kezde­nek. A jelentés időszakának végén beállott száraz meleg időjárás kiválóan jó szolgálatot tett a sarju és mesterséges takarmányok betakarítási munkálatainak, a késői tengeri vetéseknek amelyeknek idejekorán való beérése most már várható és végül a szőlőnek, mert a hűvös esős időtől már hasadni kezdenek. Helyenkint az esőzést ugyan jégeső is kisérte, mely azonban csak kevés helyen okozott lényegesebb károkat. Késői zöldtakarmányok. Az idei takarmány- szűk esztendőben fontos kérdés, hogy most még minő későn használható zöldtakarmányfélék vethetők ? Köny- nyebb, homokos földön augusztus hó végén, szeptem­ber hó elején vethető zöldtakarmánynak köles. Kaszá­lásával ne várjuk meg, mig bugáját kihányja, hanem vágják le mihelyt elég magas. Ha vágásakor az idő­járás olyan, hogy már nem lehet szénának szárítani, amit frissiben nem etetünk fel, zsombolyázzuk be. Ugyancsak szeptember hó első felében vethető még fehér mustár. Ezt azonban csakis zölden lehet etetni. Laza homoktalajon csibehurt is vethetünk. Ez még sarjut is adhat. Vethetünk még takarmányborsót őszi­árpával és repcét ősziárpával. A felesleg ezekből is bezsombolyázható. Koronaág kimetszés termő gyümölcsfák­nál. A nyár folyamán minden olyan ágat, amely fö­lösleges, azaz olyan, hogy a koronát tulsürüvé teszi, vagy az ágak egymást keresztezik s ez által a fa bel­sejéhez való jutást megnehezítik, avagy valamely be­tegségben szenved, el kell távolítani. Ezt azon gyü­mölcsfáknál, melyeken termés nincs, meg is tehetjük. Azoknál azonban, melyek terméssel vannak megrakva, csak akkor hajtjuk végre az ágkimetszést, amidőn róluk a gyümölcs lekerül, nehogy az ágnyeséssel a termésben kárt szenvedjünk. A gyümölcsszüret meg­történte után azonban a kijelölt ágat le kell vágni és a törzsön az ejtett seb helyét oltóviasszal vagy más védőkenőcscsel be kell kenni, nehogy ennek elmulasz­tása következtében az ejtett seb korhadásából kifolyó­lag álljon elő újabb baj. HÁZI-ASSZONY. Gyümölcsszedésre alkalmas idő. Leghelye­sebben akkor járunk el, ha a gyümölcsöt száraz na­pos időben szedjük le, mert igy annak nagyobb az ellentálló képessége. Még inkább védjük a megrom­lástól a gj ümölcsöt, ha nemcsak a száraz napos időt, de amellett a déli órát használjuk fel szedésre. A déli órákban (körülbelül 12 —3-ig) a harmat már felszáradt és az esteli nedvesség még nem csapódott le ; a gyü­mölcsnek felülete ekkor teljesen száraz. Leverni a termést nem szabad a fáról, sem pedig lerázni, mert mindkét esetben törődött lesz; hanem kézzel kell megszedni, vagy ha igy el nem érnénk, úgy gyümölcs- szedővel. Ez esetekben épen marad a termés és job-

Next

/
Thumbnails
Contents