Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-30 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 271 hanem a mondott körülmények közt mégis kifizeti magát. A háromszori fejés. A háromszori fejés előnye abban áll, hogy több és zsírosabb tejet kapunk. Ezt kísérletek oly kétségbevonhatatlan módon bebizonyították, hogy ezen kételkednünk többé nem lehet. Már régébben megfigyelték, hogyha a tej rövidebb ideig marad a tőgyben, zsirdusabb, mint hogyha hosszabb ideig összegyűl a tőgyben és abból azt a következtetést vonták le, hogy a vajtermelés szempontjából előnyösebb, ha a tehenet naponta háromszor fejjük meg, mint hogyha csak kétszer fejnők meg. A napi tejszol- gálmány figyelembevételével azt találták, hogy háromszori fejés esetén nemcsak mintegy 14 százalékkal több tejet kapunk, hanem a zsírtartalom is háromszori fejés esetén 4.1 százalékot tesz ki, mig kétszerinél csak 3'5 százalékot. Ezzel áll összefüggésben az a tény is, hogy a reggeli tej mindég zsirszegényebb, mint az esti tej, mert a reggeli utolsó fejés utáni szünet nagyobb volt mint délután és este. Ha a gyakorlatban mégis sokan azon a nézeten vannak, hogy kétszeri fejés elégséges, annak oka abban rejlik, hogy némely gazdaságban kényelmesebb kétszer fejni vagy pedig az, hogy a tej vevőjének alkalmasabb, ha naponta csak kétszer kell a tejet átvennie; ennek folytán a vevő hamar kész azt a nézetet terjeszteni, hogy a több szolgálmány nem ellensúlyozza a több munkát. Az a kérdés, hogy az állat szempontjából mi egészségesebb : a kétszeri vagy pedig a háromszori fejés, általában nehezen dönthető el, mert az állat háromszori fejés esetén erősebb tejszolgáltatásra késztetik, minek folytán egészségét is erősebben vesszük igénybe. E tekintetben azonban megfontolandó, hogy gazdaságilag mégis helyesebb, hogy az egyes állatok rövidebb ideig éljenek és őket a legnagyobb tejszolgáltatásra késztessük, mint az, hogy az állat talán nehány évig tovább éljen és mi eközben megelégszünk közepes tejszolgáltatással is. Ma ujsAg? Mikor leszünk boldogok ? Irta Bodnár Gáspár. Okos kis leányka, kedves, mint a tavasznak első hasadása, reá mereszti édes anyjára szép kék szemeit — aztán ezüst csengésű hangján kérdezi: — Mamukám, mikor leszünk boldogok ? Mamuka szinte zavarba jön a fogós kérdésre ... és csak pillanatok múltával válaszol... — Édes angyalom, halála előtt senki sem lehet boldog. A leány elhalványodik... szemei meredten tapadnak a földre... aztán nagysokára imigyen szól: — Hát meg kell halni az embernek, hogy boldog legyen ? — Meg kell halnia, mondja a jó anya a múlandóság bus sejtelmével... ... Gyász borul a kis családra. A kegyetlen halál elragadta a munkás családapát szerető övéinek édes köréből. Meghalt... ott nyugszik künn a csendes temetőben. És mikor megjő a szép tavasz, első virágaival, mosolygóbb napsugaraival, kedvesebb madár dalaival, üdültebb határaival... anya és gyermeke koszorút visznek drága halattjuk sirhalmára. És megerednek könyei a kesergő özvegynek. — Miért hagytál itt? hangzik reszkető ajkairól a panasz. Kis leánya ismét rámereszti kék szemeit anyjára és aztán lágyan szálló hangján vigasztalja: — Édes mamukám, hiszen te mondád, hogy halála előtt senki sem boldog. Apuka meghalt... boldog ... ne zavarjuk siti nyugalmát 1 — A Felső-Tiszai vármegyék hitelszövetkezeti szövetsége f. évi közgyűlését augusztus hó 26.-án Sóstó fürdőn tartotta. A közgyűlés szellemi vezetése gróf Mailáth József kezében van, kinek neve már előre is biztosította a közgyűlés fényét, sikeres lefolyását. A terjedelmes tárgysorozatból kiemelendőnek tartjuk, hogy az elnöki előterjesztéseken és a titkári jelentésen kívül előadást tartottak Bernét István a gazdaszövetség igazgatója, Szikszay András ref. lelkész és Lukács József a perbenyiki hitelszövetkezet pénztárnoka, előbbi a szövetkezeti törekvésekről, utóbbi az alkohol következményeiről. — A közgyűléssel éppen egyidő- ben lapunk zárta lévén, annak eredménydús, sikeres lefolyásáról bővebb tudósítást nem hozhatunk. Azonban a jövő alkalommal pótolni fogjuk. — Kitüntetett kisgazda. A földmivelésügyi miniszter Roth Ádám kiskéri gazdasági munkást hosszas és hű szolgálatának elismeréséül 100 kor. jutalomban részesítette és elismerő oklevéllel tüntette ki. Nagyszámú ünneplő közönség jelenlétében Radich Aladár szolgabiró és Schmjedt Oszkár elöljáró buzdító beszédeket tartottak. — Megjutalmazott napszámos. Gergely József nagydobosi napszámost, aki 40 év óta dolgozik becsületesen, jutalomra ajánlották Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek. E hő 16-án adta át Dienes Dezsó szolgabiró a miniszter jutalmát Gergely Józsefnek: egy díszoklevelet és 100 koronát aranyban, amely alkalommal az egyszerű napszámos tiszteletére az egész község fel volt lobogózva és a községháza fel volt díszítve. A kiérdemelt jutalom átadásakor a közönség lelkesen megéljenezte a minisztert és az ünnepeltet. — Családfő nem mohét Amerikába. Egy kétségkívül üdvös újítást fog megteremteni a kormány a kivándorlási törvény revíziójával, a melynek egyik nevezetes intézkedése az, hogy jövőben a család fenntartók családjaik hátrahagyásával Amerikába nem mehetnek ki. Ez az újítás az ország szegény lakosságára nézve annál is üdvő- sebb lesz, mert a kivándorlás arányszámjai között meglehetősen első helyet foglal el, és a mi a legsajnálatosabb a kivándorlók rendesen a családapák, a kik anyagi hiány miatt egyedül vándorolnak ki és családjukat hátra hagyják a bekövetkezendő nyomornak. — Gazdasági kiállítás. A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület Abauj, Szepes és Zemplénvármegyék gazdasági egyesületeivel együttesen Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter védnöksége alatt és gróf Teíeky Józsefné a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének díszelnöksége alatt Eperjesen 1908. évi október hó 3, 4, 5. és 6.-án baromfi, gyümölcs, kertészeti és méhészeti kiállítást rendez. — A falusi tejszövejkezetek. A földmivelésügyi minisztérium kiadásában most jelent meg a kimutatás a falusi tejszövetkezetek működéséről az 1907. évben. E szerint 1907-ben volt az országban vajtermelésre berendezett 651 tejszövetkezet 62.156 taggal, a kik 98.237 üzletrésszel bírtak. A tagok 84.406.745 liter tejet szállítottak és készítettek 2.711.028 kilogram vajat. A szövetkezetek bevétele 10.186.904 korona volt. Hogy mily óriásit haladt a tejszövetkezetek ügye tiz év alatt, mutatja az, hogy 1897-ben volt 43 tejszövetkezet 2767 taggal és 5937 üzletrésszel, a melyek 4790.132 liter tejet szállítottak és 191.254 kilogram vajat készítettek. A bevétel pedig 539.282 korona volt.
