Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-16 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

251

gondolkodik, érez, akar. Aki nem hisz — az legtöbbször ezek egyikét sem teszi. Hitetlen, mert ma ez — divat. A divat pedig komolyan nem gondolkodik, nem érez [és nem akar.

*

Mi az élet? Ki tudná ezt megmondani. Egy bizonyos. Hogy minden körülmények közt nem a mi vagyonunk. Istené, családunké, a hazáé, a kötelességeké. Azért a ki azt eldobja, ezeknek a tulajdonosoknak még a koporsónál is reklamáció joguk van. Az élet szerintem szent teher, vigyük, viseljük ünnepélyesen.

Mester.

Törvényjavaslat a családi otthonról.

Günther Antal igazságügyminiszter a végrehajtási törvény tárgyalásánál a képviselőházban bejelentette, hogy a családi otthonról szóló törvényjavaslatot még ebben az ülésszakban be fogja terjeszteni. Az igazságügyminiszter a törvényjavaslatnak a minisztériumban már előkészített előadói tervezetét az igazságügyi közgazdasági testületekhez és szervezetekhez most megküldötte azzal a kéréssel, hogy a tervezetre és annak kapcsán a kérdés törvényhozási szabályozásának irányelveire nézve azok véleményüket nyilvánítsák s az igazságügyminiszterrel lehetőleg mielőbb írásban közöljék.

Az igazságügyminiszter e törvényjavaslata öt fejezetben és 65 §-ban szabályozza a családi otthont. Az első fejezetben az otthonalapitás feltételei foglaltatnak. E szerint otthont alapíthat az a magyar honos, akinek házastársa van, feltéve, hogy a házasfelek ágytól és asztaltól elválasztva nincsenek, aki kiskorú törvényes gyermekeinek gondját viseli, aki atyátlan és anyátlan kiskorú törvényes unokájának gondját viseli. Az otthon az alapitó tulajdonában levő csak oly fek- vőségekbol alapítható^ melynek értéke a 8000 koronát meghaladja, az otthon az alapitó családja által lakott házból vagy abból és oda egyazon község határában levő oly földrészekből is állhat, melyeken lakóház nincs. Családi hitbizományhoz tartozó fekvőségek- ből, valamint többek közös tulajdonában álló fekvő- ségből otthon nem alapítható, házastársak a kizárólag közös tulajdonokat képező fekvőségből együtt alapíthatnak otthont.

Akinek egy otthona már van, az egy másik otthont nem alapíthat. Jelzáloggal terhelt fekvőségből otthon nem alapítható, mely általános szabály alól azonban két esetben enged a törvényjavaslat kivételt és pedig kivétel gyanánt tekinti azt a zálogjogot, mely amortizációs követelés javára áll fenn, melynél tehát a törlesztési járadékok pontos fizetése esetén a tőke egyszerre való kifizetésének szüksége nem szokott felmerülni, kivétel továbbá azon zálogjog, mely nem tőkére, hanem pénzjáradékra irányul és melynél a pénzjáradék évi összege a fekvőség értékének négy százaléknál nem nagyobb. Ugyancsak az első fejezet mondja ki (10. §) az otthon létrejöttének szükséges kelléke gyanánt, hogy az alapitó az illetékes telekkönyvi hatóság előtt alapitó jognyilatkozatát élő szóval jelenti ki és hogy a telekkönyvi hatóság a telekkönyvben az illető fekvőségre nézve az „otthon“ minőségét feljegyzi.

A javaslat második fejezete (11 —17. §§) az alapító eljárást főbb pontjaiban rendezi és alakjogi természetű szabályokat tartalmaz. Az alapitói nyilatkozatban a nyilatkozó elő és utóneve, állása, (foglalkozása) lakása feltüntetendő s kijelentendő, hogy van-e már otthona, valamint megjelölendő az a családi viszony, mely őt az alapításra feljogosítja, pontosan feltüntetendők azok a földrészletek, illetve részlethányadok, melyekből az otthont alapítja, az értéke és értékmegállapitás alapja, a netáni jelzálog-teher vagy pénzjáradéki dologi teher létében az ok, amiért a teher az alapítást nem akadályozza. A jognyilatkozat alapján a telekkönyvi hatóság a telekkönyvben feljegyeztett az otthon e minőségét, ha t. i. kellően megállapította, hogy az alapításnak a telekkönyvi feljegyzésen kívül megkívánt minden előfeltétele fen- forog. Ha a telekkönyvi hatóság meggyőződik, hogy az alapításnak olyan akadályai vannak, melyek köny- nyen el nem háríthatok, úgy a kérelmet, mely az alapításra vonatkozik, indokolt írásbeli végzéssel utasítja el. Ha pedig az alapítási kérelemnek hely adatott s az otthon e minősége a telekkönyvben feljegyeztetik, úgy erről a telekkönyvi hatóság hirdetményt bocsát ki s ezen hirdetmény, hirdetményi lapjában és saját hirdetményi tábláján s a szokott módon az illető s a szomszédos községekben is közzéteszi.

A harmadik fejezet (18—45. §-ok) három csoportban adja az otthonalapitás specifikus jogi hatását. Az otthonnak voltaképeni jogi természetét, mely azt más fekvőségektől megkülönbözteti. Ezen fejezet két része oszlik: 1. A készpénzbeni követelés behajtására irányuló végrehajtás tekintetében a beálló hatást szabályozván, második részében pedig tárgyalja azokat az eltéréseket, melyek a közönséges magánjoggal és telekkönyvi eljárásban a jogügyleti rendelkezés terén állanak be, végül az örökösödés tekintetében a közönséges örökösödési joggal szemben beálló eltérésekről is ugyanezen harmadik fejezetben intézkedik. Fontos intézkedése a javaslatnak, hogy ha a törlesztési jelzálog, illetve a pénztárjáradéki jelzálog vagy dologi teher az alapítás után jött létre, az otthon csak a törlesztési terv értelmében hátralékos törlesztési részletek, illetőleg a hátralékos járadékok miatt vonható végrehajtás alá, de a végrehajtás ki nem terjeszthető az egyébként fizetetlen tőke, illetőleg a ne- taláni járadékok megváltási tőke tekintetében. Az alapitó ellen fennálló személyi követelés miatt az otthon csak úgy vonható végrehajtás alá: 1. ha a követelést az alapítást megelőző időben alkalmazzák; 2. ha a követelésnek jogalapja: a közadó vagy más nyilvános teher viselésének törlesztési kötelessége; b) a tartásnak törlesztési kötelessége; d) tiltott cselekmény, de élelem, tüzelő- vagy világitószereknek az alapitó és háznépe részére a keresetindítást megelőző 1 éven belül olyanoktól történt szállítása, a kik ily tárgyakat kicsinyben árusítanak, úgyszintén az alapitó vagy háznépe gyógyításának vagy eltemetésének céljára ugyanily időn belül teljesített munka, szállítás vagy szolgálat; d) az otthon épületének emelése vagy javítása, az otthon földrészeinek megművelése vagy javítása, a megművelhető, illetőleg az alapitó vagy családja által az otthon űzött ipar folytatásához szükséges gépek, szerszámok vagy más eszközök szállítása, amennyiben mindez esetben a munka, szolgálat vagy szállítás a keresetindítást megelőző egy éven belül történt. Azonban az otthon még ezen meghatározott előfeltételek esetén is csak annyiban vonható végrehajtás alá, amennyiben a végrehajtást szenvedőnek