Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-08-09 / 31. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 244 nak és a népnek akkor még közös törekvéseik is voltak. Nem sokkal későbbi időből való órákon még ugyanezt a mondatot találjuk, de már megfordított sorrendben, mert ekkor már a királyt csak a nemzet függelékének tekintették. Csakhamar azonban mind a kettő eltűnik és helyét egy hérosz alakja foglalja el. Napólnon állva, Napóleon ülve, a két angol megkoronázta három szögletü Napóleon-kalap, Napóleon koronával a fején, körülötte e szavak: „Mi az, amit el nem érnek?“ a császári koronát a fejére elhelyező Napoleon stb. váltakoznak ezután az órák lapjain, mig végre lassankint teljesen eltűnnek a festett számlapok az órákról. VASÁRNAP DÉLUTÁN A levegő meghódítása. Csevegés a léghajóról. Mostanában naponkint írnak és pedig bőségesen írnak az újságok a levegő meghódításáról. Az az a léghajóról, melynek diadalát úgyszólván remegve várjuk — a nemzetek. Érdekes, hogy szerkesztőnknek a nép fiaitól érkeznek levelek, melyben arra kérik, írjon valamit a léghajóról, tehát a levegő meghóditásáról. A levél Írói talán nem emlékeznek már, hogy lapunk igenis már régebben tájékoztatta ez idegfeszitő, túl érdekes kérdésről olvasóit. Bagossy Bertalan gimnáziumi tanártól hoztunk annak Idejében érdekes cikket, ily címmel: „Mikor a levegőben fogunk hajókázni“. No de mindegy. Bizonyos, hogy ma a léghajó a levegőben van nem csak izgató kisérletkép. De azon értelemben is, hogy millió és millió tekintet várja a percet, mikor gróf Zeppelin kísérletei meghozzák a hirt. — Győzelem 1 — A levegőt meghódította az ember! — Most már kétségtelen. Hozta is ezt a hirt már talán százszor is a táviró. Ma is. De csakhamar utána siet a szomorú valóság. — Még nincs győzelem! — Még ez a csavar, az a csavar. így meg úgy. — De már holnap biztos. E hírekkel is úgy vagyunk tehát, mint azzal a vendéglővel, melyre ki vagyon Írva: — Ma pénzért, holnap ingyen. * * # Tizenöt év jártán a világ tekintete Edison Tamás laboratóriumára, az az feltaláló műhelyére figyelt. Világra szóló találmányok műhelye volt az ő műhelye. Ma már gr. Zeppelin fényes sikerű léghajós kísérletei után kapkod... A Bodeni part gyújtó pontja a kísérletezéseknek. A léghajós kísérleteknek. így van az emberiség a természet tüneményeivel. Egyszer a villany, másszor a dróttalan táviró, majd a tenger alatt járó hajók sikerei foglalkoztatják a nyugtalan emberi elméket. Eddig la a világtengerek mélységes mélységében szállottak le a háburoskodó nemzetek, hogy ott vívják elkeseredett harcukat. Talán azért, hogy ne lássák mégis az embert elborzasztó csatamezőket, hullatömegeivel és pirosló vérrózsákkal. Most a levegő ég óceánjában vívják majd öldöklő háburuikat. És azt hiszik, hogy a véres csaták borzalmai megenyhülnek, vagy a vérmesebbek: teljes tökéletes világbékéről álmodoznak. És van valami bizonytalanság, valami újnak, rendkívülinek sejtelme a léghajó diadalának érzetétől. Elsőül a szemfüles anglus rázta a fejét, és aggodalmaskodott, mikor spektálja a német kormányozható léghajó kísérleteit és diadalmának lehetőségét. — No se baj, gonnolja. ’Iszen a vele barátságban levő francia is kezdi érteni a léghajó titkát. Majd csak kiszivárog valahogy a német és francia léghajó — titok. A német meg csak mozog tovább. Megmozgatja tőkéjét, százezernyi alaptőkével alapítja meg a levegő közlekedési eszközeinek társaságát. Mert rettenetes az ő Zeppelin grófjuk. Félszázadig szolgálja a német hadsereget. Ezen idő alatt mindig a maga eszméjén fundálódik. A léghajón. Ez a tüzes eszme először a megostromlott Párizs falai alatt szökik leikébe. Azóta nem nyugszik. Az első léghajó 1900 év nyárán készült el. Nyolc évi kísérletezés után reményt nyújtott arra, hogy a léghajó kormányozhatóságát immár megoldotta. De baleset érte újra a léghajót. A baleset okának ma sem tud végére járni. Javítgatta, fódozta, újította. Nem ért semmit. Biz’ azt a léghajót többé nem használhatta. Öt esztendő telt bele, mig a szükséges pénz újra összegyűlt, hogy uj módú szerkezetű léghajójával sikerhez juthasson. 1906 jan. 17-én tehát másodszor száll fel.. _ Most pedig más baj akadt. Odafenn a magasban, a hullámzó levegő-tengerben olyan széláramlat járt, amilyenről Zeppelinnek fogalma sem volt. A természet uj titka jelentkezett tehát. Hány és milyen fog még jelentkezni? Volt ugyan ennek a kísérletnek is egy eredménye. A léghajó szárazon szállott le, anélkül, hogy megsérült volna. Tehát lám, mondotta, be- bizonyosult, hogy nem áll irigyeim az a híresztelése, hogy. léghajóm csak a viz tükrén vetheti ki horgonyait. Az ám, de mikor már a léghajó szárazra szállt, vihar keletkezett az éj folyamán és annyira megviselte a léghajót, hogy a gróf széjjel szedette. Zeppelint ez az uj csapás nagyon megrenditette. Már már elbúcsúzik a reménységtől, hogy diadalt arat. De újra pénzt teremt és megépíti a harmadik léghajót — javítva, tökéletesítve az eddigi tapasztalatok alapján. A német parlament a császár biztatására most fél millió márkát szavaz meg Zeppelin kísérletezésére. Ebből a pénzből építette föl a gróf a nagy uszócsarnokot. Az 1907. évi szebtember 24-től 3o-ig tartó kísérleteivel már fényesen bebizonyította, hogy hajója kormányosának kényekedve szerint a legnagyobb pontossággal, zavartalanul kormányozható; minden pillanatban szállhat vagy emelkedhetik s ötven kilométeres közepes sebességgel, még erős légáramlatokkal is megküzdve, méltósággal szeli a levegő-eget. Gyorsaságával felülmúlja a tengeri hatalmak bármelyik gyorsjárásu páncélosát. A röpülés tartósságával is túlszárnyalta vala-
