Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-08-02 / 30. szám

HfiTBŐIrHÉTOE. ITTHON. Küzdelem a rabló bankárokkal. Szeri-száma azoknak az úri számba menő alakoknak, kiket ná­lunk, főleg a szék és fővárosban bankároknak hív­nak. Ezek egy napon üzletet alapítanak és sokszor krajcár nélkül kezdik meg az operációt: a csalást, a rablást, hihetetlen merészséggel és furfanggal. Há­lójukat nem csak itthon vetik ki hiszékeny embe­rekre, gazdákra, telhetetlen étvágyú tőkepénzesekre, de most már külföldre is elér a kezük. Ott is lép­delik a magyar becsületet és gázolnak a nemzet jó hírnevében. Most is a múlt heteken hurukra ke­rültek effajta rablóbankárok közül többen. Egyik nyomban agyonlőtte magát, a többit letartóztatták, de csakhamar sikerült nekik megszabadulni a bör­tönből. Minap azonban fordulat történt ez ügyben. A budapesti rendőrség nem nyugodott. Erélyesen folytatta a vizsgálatot és kézzelfogható bizonyítékok alapján letartóztatta a bankár urakat, becsületes (?) nevük szerint való Neumann Miksát és a; operá­ciókban hűséges három társát. Rengeteg fdjelentés érkezett a rendőrséghez, melyből napnál dlágosab- ban kitűnik, mily hallatlan manipulációdat vittek végbe ezek a rabló bankárok nemcsak itthon, de külföldön is, különösen Németországban hol egy újság rántotta le a leplet róluk és óva intette Né­metország lakóit, hogy óvakodjanak a nagyar ban- bároktól. Szép dolog ugy-e bár? Külchösen most, mikor a magyart a mi hálátlan nemzetiségeink napról-napra feketébbnél-feketébbre festik a kül­földön. Dehát itt Magyarországon a na*y börze sza­badság, a szabad kereskedelem szédít« eszméje dü­höng. Ideje már, hogy látva-láthatnál azok is, kik eddig behunyták a szemüket és bedigták a fölöket. A jó madarak most az ügyészség fogházában elmél­kednek és védőikkel tanakodnak, h«gyan lehetne a kelepcéből kibújni vagy legalább a hurkon tágítani. Károlyi Sándor szobrának leleplezéséről a »Szövetkezés«, mint ez ügyben lrgilletékesebb té­nyező a következő megszívlelendő orokat Írja : Nagy ünnepre készül Magyarország földmivelő népe. Ez év őszén leplezzük le a fővárosban a nagy gazda­vezérnek, néhai Károlyi Sándor grófnak a szobrát. A szoborleleplezés már az eddigi tervek szerint is a szövetkezeti mozgalom és az agrárius társadalom hatalmas ünnepe lesz, a melyhez fogható agrárünnep még aligha volt Magyarországon. Most midőn jelez­zük, hogy a szövetkezetek nagynevű apostolának az ércszobrára néhány hónap múlva a föld népének ezrei tekintenek föl, hangsúlyozottan hívunk föl minden nemesen érző magyar földmivelőt, minden gazdát, az összes szövetkezeteket és az összes gazda­köröket, hogy készüljenek október 21.-ére, midőn Károlyi szobráról lehull a lepel. A mi ünnepünk, milliók ünnepe lesz ez a nap, a melyen a megbol­dogult nagy szellem emlékének kell fölelevenedni minden faluban s nem szabad egy testületnek sem elmaradni a leleplezés hatalmas ünnepéről. Készül­jünk serényen az ünnepre, melynek méltónak kell lenni Károlyi emlékéhez, hogy lássa mindenki a Kárpátoktól az Adriáig. A magyar föld népe ünnepli halhatatlan vezérét! KÜLFÖLDÖN. Alkotmány Törökországban. Abdul Hamid szultán alkotmányt adott népének. Ez a világ ese­mény most. Olyan események történtek, melyek ha­tása alatt a szultán alkotmányos kormányzásra ha­tározta el magát. És ezzel az elhatározással Török­országnak uj korszaka következik, ha a török viszo­nyok nem hagynák a világot bizonytalanságban. Hi­szen az alkotmányos kormányzás sem megy ám oly könnyen oly országokban, hol az abszolutizmus, az egyeduralkodás örök idő óta gyökeret vert. Példa Oroszország, Perzsia. Mindkettőnek volna alkot­mánya, de csak papiroson. Abdul Hamid szultán is már másodszor ad alkotmányt népének. Mindig szo­rult helyzetben. Most is igy van. Ha a hullámok csendesülnek, majd jönnek újra a rendeletek, me­lyek az alkotmányt újra — a papiroson hagyják. A pápa és az osztrák katona. Amikor 1865-ben még fiatal plébános volt a Padua melletti

Next

/
Thumbnails
Contents