Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-07-26 / 29. szám

MAGYAR FÖLDMIVELO

231

sikerült, mert búza 4 mm. helyett átlag 6 mm.-t fizet. A tengeri gyönge, valamint a többi kapás is.

Vingai járás. A tengeri igen gyönge. A búza kát. holdankint 8 mm., árpa 9 mm., zab 10 mm. A minőség kitűnő.

Temesvár. A szárazság és hőség folytán a tengeri nagyon szenved. A cséplési eredmény 6—7 mm. holdankint.

Versec. A búzatermés 8 mm., a rozstermés 7 mm., az árpatermés 8 mm., a zabtermés 6 és fél mm. átlagosan. A minőség szép, de a búzában sok az üszők. A tengerinek jó eső kell, a mi ha nem késik, még jó termés lesz.

Zalaegerszeg. A héten esett eső a tengeri és burgonya fejlődésére rendkívül jól hatott. Ha a héten újabb kiadós eső lesz, akkor nyári zöldtakarmány is lesz. A cséplést megkezdték. Az eredmény közepesen alul van. A búza legtöbb helyen apadt.

Zenta. A még mindig tartó szárazság folytán a tengeri nagyon szenved. A soványabb földeken a tengeritermés 50 százaléka már elveszett. A jobb földek még bírják pár napig a szárazságot. A búza cséplése folyik. Az eredmény 6 mm. holdankint. A minőség elsőrendű.

Fehér rabszolgák Amerikában. Sokat Írtak már azokról a keserű tapasztalatokról, melyeket európai bevándorlók Amerikában szereznek. Most ismét oly esetről értesítenek, hogy hét európai hónapokig volt kénytelen kényszermunkát végezni, s a ragyogó ígéreteknek e szánandó áldozatai nemrég tértek vissza Newyorkba. Októberben az épülőfélben levó Rorth-Carolina-vasuttal oly szerződést kötöttek, hogy ez napi 12 korona fizetéssel írnokoknak alkalmazza ókét, Reményekkel eltelve mentek le délre Altapasba, honnan még hat óráig utaztak erdős hegyvidékeken keresztül. Mikor célhoz értek, nyomban kiábrundultak. A bevándorlókat négerekkel együtt szállásolták el s ágynak nem kaptak mást, mint csupasz deszkát. A felügyelő semmibe sem vette tiltakozásukat s revolverrel kényszeritette őket, hogy az alagútba menjenek s ásóval és kapával dolgozzanak. Kettőnek sikerült megmenekülnie, de később elfogták s visszavitték őket s a kerületi főnökhöz hurcolták, ki minden kihallgatás nélkül húsz napi megláncolásra Ítélte őket. így megláncolva visszavitték a szerencsétleneket a telepre, hol követ kellett törniök. Végre sikerült levelet irniok Washingtonba az igazságügyi osztályba, pár nap múlva egy államügyész jelent meg a telepen, a sheriffet s több hivatalnokokat rabszolgatartás miatt vád alá helyezték, a char- lottei törvényszék pedig a vasúttársaságot 15,000 korona pénzbüntetésre Ítélte.

MI ÚJSÁG?

Tüzek minden felé ...

Ahogy aratás ideje bekövetkezett : a veres kakas is pontosan meg szállj a az ország különféle vidékeit. A nép nagy munkában van. Az ő életének ideje következett el. Elhagyja tehát otthonát és a községekben csak a tehetetlen öregek és gyermekek maradnak. Gyakran a gyermekek vigyázatlansága okozza a veszedelmet. Fájdalom, ma még távol vagyunk attól, hogy minden községben működjék a gyermekmenhely. Sokat irtunk róla, hogy mi ennek oka-foka. A gyermekek magukra hagyatva valósággal üstökénél fogva hozzák a szerencsétlenséget a községekre. De nem csak a gyermekek. A felnőttek lelkiismeretlensége, a gazdák merészsége és köny- nyelmüsége is öreg forrása a tűzveszedelmeknek. A rendőri szabályok, a tűzbiztonsági intézkedések papiroson maradnak. Nem hajtják végre. A bírók sem törődnek vele. Kerülik a kellemetlenkedéseket. Csak mikor az óriási veszedelem megtörtént, akkor látják megrémült ábrázattal és vádló lelkiismerettel: ime kellemetlenség helyett beütött a szerencsétlenség, a nyomor, a pusztulás. Mit szóljunk a tűz biztosításokról. A gazdák nagy része sajnálja azt a kis áldozatot, amivel Isten áldásának, a föld termésének biztosítást, önmagának, családjának nyugalmat szerezhetne. És ha a szerencsétlenség megtörténik és látja a szegényebb kis gazda, hogy a rendes, nagyobb gazdaságban a biztosítás révén megtérül a kár: akkor zúgolódik és káromolja az eget. hogy csak a szegényt sújtja ostorával. Pedig régi szó, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít.

Lehetetlenség mind közölni azon tűzveszedel- meket, melyek mostanában az ország minden részében pusztítottak. Csak éppen néhányat írunk le itt, amiből is nyilvánvaló lesz a veres kakas szapora, mohó pusztítása:

A gömörmegyei Nemesradnót községe, Pósa Lajos szülőfaluja leégett. A község tiszta fajmagyar, szorgalmas, takarékos, becsületes népe egyrészt az aratás nagy munkájával, másrészt a közeli Rimaszombaton a vásáron van elfoglalva. Déltájban ütött ki a tűz s néhány pillanat alatt lángtengerben állott a község. Földig égett a község fele, elhamvadt negyven család fészke és több mint száz gazdasági melléképület. Elpusztította a tűz az élőfákat is, amelyek a községet mintegy kertté tették. -— A nem messze eső Kisrőce virágzó község is a minap virradó éjjel kiütött tűz teljesen porrá égett s az egészből csak öt-hat, a mentésnél megrongálódott ház maradt meg. Mentésről alig lehetett szó. — Makóról jelentik : Mezőkovácsházán Örömi József gazda tanyáján cséplés közben a gépből kipattant egy szikra, aminek következtében az egyik kazal tűzet fogott. Rövid idő alatt 1200 kereszt búza a lángok martaléka lett. — Abaujszántóról jelentik: Ráska községben mialatt a lakosság legnagyobb része a mezőn volt elfoglalva, eddig ki nem derített okból egy gabonával telt csűr kigyuladt. A tűz oly gyorsan terjedt, hogy csakhamar 15 ház melléképületeivel együtt lángban állott. A nagyrészt behordott gabona, ezenfelül több borjú, sertés és szárnyas odaégett. — Debrecenből Írják, hogy Fürst Ödön balmazújvárosi bérletén a cséplőgép kigyulladt és a géppel együtt sok takarmány is elégett. A kár jelentékeny. — Kaposvárról jelentik: Tarany községben tűz ütött ki, amelynek következtében 15 ház leégett a mellék- épületekkel együtt. A kár nagy. — Az uj antalvölgyi üveggyárban nagy tűz pusztított, amelynek tízezer méter tűzifa, a nyers készlettel telt raktár és valamennyi mellékhelyiség áldozatul esett. A kár 180,000 korona. A gyárüzem nem szünetel.

Felhőszakadás és jégeső.

Az ország több vidékéről pusztító felhőszakadás és jégeső hire érkezik. Az alsóvereckei járás területén óriás felhőszakadás és jégeső volt, amely nagy kárt okozott a szegény ruthén népnek. Sok helyen a zuhanó viz földcsuszamlást is okozott. A Latorca és a beléje ömló Verebes folyó nagyon megáradt, a viz több hidat elsodort vagy megrongált. Több ház és istálló összeomlott s az ár magával ragadta a szarvasmarhát, a sikabb területeket pedig telehordta iszappal, kitépett fával, gerendával. Legnagyobb volt a pusztulás Rekesz községben, amely két hegy között egy keskeny völgyben fekszik. Ott hat falubeli asszonyt és négy gyermeket is elragadt az ár, mely több házat és melléképületet összedöntött. A község mostani csapása annál szomorúbb, mert már pünkösd vasárnapján körülbelül egy fél óráig tyúktojás nagyságú jég esett, julius elején pedig dér volt. A hat asszony és a négy gyermek közül, akiket az ár elragadott, két asszony és két gyermek holttestét Szolyván kifogták a vízből. A többieket még eddig nem találták meg. — Kassa. Pozdics, Somogy, Csebb és Natafalva