Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-05-31 / 21. szám

lt>6 MAGYAR FÖLDMIVELÓ kikelése között megfigyelni, akár honnan szerezték is be a nem impregnált répamagot, kéri a Mauth- ner Ödön magkereskedése Budapest. Rottenbiller- utca 33., hogy tapasztalatukat közvetlenül vele kö­zöljék. Miután az idei pontos megfigyelésekre a Mauthner-cégnek, úgy a tiszta igazság, mint a köz­érdek szempontjából szüksége van, nagyon kéri, előzetes köszönetének hálás kifejezése mellett, hogy a tényleges adatokat nyolc nap alatt akár levelező­lapon is, vele tudassák. A gazdák szőlőkaró szükséglete. Még min­dig sok gondot okoz a gazdáknak az a körülmény, hogy szőlőkaró szükségleteiket csak nagy ügygyel- bajjal tudják beszerezni. A földmivelésügyi minisz­ter évek óta azzal jár a gazdák kezére, hogy az állami erdőkben millió számra készítteti a szőlőka­rót s ezenkívül ebben az évben felhívta a magáno­sokat, hogy a mennyiben szőlőkaró-készletük volna, jelentsék be hozzá az eladási árral együtt. A föld­mivelésügyi miniszter felhívására igen sok erdőgaz­daság beküldte szőlőkaró készletének adatait s erről a minisztérium kimutatást szerkesztett. A földmive­lésügyi miniszter az ekként elkészített kimutatást készséggel bocsájtja a gazdaközönség rendelkezésére s azokért a legegyszerűbb ahhoz a szőlészeti és borászati felügyelőséghez Írni, a melyhez az illető gazda legközelebb lakik. GAZBA. Házi állatjaink és a viz. Mióta az ember él, mindig tudta, hogy a viz fürdésre egyike a természet legnagyobb jótétemé­nyeinek. Kivált, ha a vizet napsugár melegítette. Fárasztó munka, sok ülés, gyalogolás, szoros ruha csakhamar azt a vágyat éleszti, menjünk a vízbe. És a tudomány ezt a vágyat igazolja. A felhevült test hűsitésre szorul; a portól és izzadtságtól eldu­gaszolt pórusokat meg kell nyitni, hogy rajtuk ke­resztül a rossz lég a testből ki, a jó pedig a testbe be szabad utat nyerjen. De még e szellemi frisse­ségre is nagy befolyása van a fürdőnek. Hálás is az okos ember a jó Istennek, ha gyakori fürdésre neki módot engedett. De nem csak az ember, az állat is vágyik a víznek ezen jó hatására. Annak egészsége is meg­kívánja a vizet. Sőt nagyon is megkívánja. És az a gazda, ki erre ügyet nem vet, rosszul cselekszik; nem lesz állatjaiból annyi haszna, mint a másiknak, ki figyel a természet törvényeire. Még messzire is elhajtandó az állat, hogy usztatásra alkalmunk legyen. Az usztatásnak általános szabálya, hogy csak egészséges állatnak való. Legjobb ideje a reg­geli vagy esti órák. A viz ne legyen 20 fok celzius alatt (10 fok Reumur szerint). Elég rá 10 perc. Az állat ne vesztegeljen a vízben, hanem mozogjon. Ha észreveszszük, hogy dideregni kezd, azonnal ki kell hajtani. Usztatás után ismét mozogni kell az álla­toknak. A lovat pedig legjobb istállóba vinni für­dője után, ott szalmával jól megcsutakolni, aztán betakarni. A sertés kivált nagyon megkívánja a fürdőt; ha soká nem lesz része benne, rosszul emészt. A kutya is nagy barátja a víznek, csak a macska az egyetlen házi állat, mely hadilábon áll a fürdéssel. Ne is szorítsuk rá, nem kívánja a ter­mészete. csak nyalakodással tisztálkodik. Vemhes vagy szoptató állatokat nem kell úsztatni. Szobában tartott madaraknak is kell a viz. Akaszszunk kalitkájukra kis fürdőkádat, melyet üvegfallal bádogból olcsón lehet venni a boltban. A vizet mindennap váltsuk ki, állottat adjunk bele. A kanári madarak ilyen fürdő nélkül el is pusztulnak. Erdőben vagy mezőn élő éneklő madarat senki se tartson fogva kalitkában, mert ha még olyan jól ápolja is, sokat szenved a kis pára. Meg aztán kár is elzárni őt, ki a szabadban annyi hasz­not tudna hajtani, a gyümölcsfákon, szőlőn és vetésen egyaránt. Rühös malacok. Rühös malacok orvoslására legalkalmasabb a 2 százalékos kreolin-fürdő. 181 da­rab malac fürösztéséhez 400 liter 34 fokra felmele- gitett 2 százalékos kreolinoldat (400 liter viz -j- 8 ki­logramm kreolin) szükséges. A részletes orvoslási í eljárás megállapítása céljából állatorvoshoz tanácsos fordulni és a fürösztést annak jelenlétében végre­hajtani. Mindenesetre azonban a megfürösztött ma­lacokat a meghűlés ellen szükséges megvédeni akképen, hogy azokat a fürösztés után bőven meg­almozott istállóban tartják a teljes megszáradásig. Eredeti tartózkodási helyökre a malacokat csakis a hely alapos megtisztítása és fertőtlenítése után ta­nácsos bocsátani. Legjobb egyébiránt az orvoslást az idősebb sertésekre is kiterjeszteni, mert a ma­lacok mindenesetre azok által lertőztettek be. Negyedik kapálás a szőlőben. Ezt a ka­pálást úgy kell végrehajtani, hogy a föld a tőkétől a sorok közé széthuzassék akként, hogy a talaj a sorok között hullámos legyen; továbbá, hogy a tő­kék nyaka körül oltványoknál az oltás helyének kezdetéig mélyedés legyen. Ezáltal az lesz elérve, hogy nem sározódnak be a fürtök és a nap gyen­gülő melege jobban kihasználható. Szükség esetén a kapálást ismételni kell, mert elgyomosodni hagyni ; a szőlőt nem szabad. MI ÚJSÁG? Vörösmarty Mihály a Szózat költőjének szobrát avatják... Tehát áll a szobor! Az a szobor mellyel a nemzet talán késett. És azért késett, hogy alkalmatos, nagy történeti idő alatt emelkedjék magasra a fő- és székváros szivé­ben egy fehér márványszobor... mely most és kü­lönösen most kiáltja oda a magyarnak — Hazádnak rendületlenül légy hiue ó magyar! Ne mondjátok, hogy a véletlen dolga az, mely­szerint nagy, aggodalmas idő, vészes fellegek után a király nevében a királyi herceg szivének egész melegségével... ugv ahogyan csak a testvér szólhat testvéréhez fenséges király-himnus költőjének szó­zatát, mint a tízparancsolat szózatát mondja oda a nemzetnek: — Hazádnak rendületlenül, légy hive ó magyar! Ne mondjátok igen, hogy a véletlen az, mely­szerint ez a szobor a nemzet nagy költőjének, az alkotmányt védő bujdosó költőnek szobráról éppen

Next

/
Thumbnails
Contents