Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)

1908-01-26 / 3. szám

MAGYAR FÖLDMIYELÓ 23 zsolásaiba benyomul és a szövetekben üszkösödésre vezető gyuladásl indít meg. A védekezés mindenek előtt abban áll, hogy a kocákat a lemalacozást kö­vető időben s főleg közvetlenül a szoptatás után védjük az erősebb hideg behatásától; azután pedig, tekintettel az utóbb említett lehetőségre abban, hogy a bimbókat valamely, nem nagyon kellemetlen izű és nem mérgező fertőtlenítő kenőcscsel (pl. 1. r. resorein 1U. r. zsírral) bekenjük. Kikből lesznek az összetartó polgárok? Az olyan gyermekekből, kikről ez a kis történecske szól : »A tanító ur megígérte, hogy csiitörlökön jutalomból kirándulásra viszi az erdőbe az egész iskolát, mert meg volt vele elégedve. Csütörtökön reggel azonban Lajos apja kijelentette, hogy Lajosnak fát kell hordania, nem mehet sétálni. Erre az egész osztály elmeut Lajosékhoz; segítettek neki, a fát hamarosan behordták s Lajos aztán mehetett a többiekkel. Valamennyien örültek, Lajos is örült s a tanító ur megdicsérte őket és azt mondotta : — No lássátok fiaim, az ilyan gyermekekből lesznek az összetartó polgárok! H ÁZI-A SSZON7. A kotlók elültetéséről. Hogy a kotlóstyukok elültetése minél jobban sikerüljön, szükséges a kö­vetkezőket szem előtt tartani: A fészek alját rövid puha zabszalmából készítsük, olyan szélesre, hogy a tyuk testének és farkának elegendő legyen, mert ha farkát kotlás közben nem tarthatja a tyuk kényel­mesen, sohasem ülhet nyugodtan. Á kollóstyukoknak különösen helyet kell rendezni a fészken ülésre: a tyúkól, hol a tojóstyukok mind együtt vannak, erre nem alkalmatos, mert nagy lárma a kotlósokat egyre zavarja. A költő-ólakban külön rekeszek legyenek egy-egy tyuk számára; a kotlósok egymásra nagyon irigyek, különösen mikor ülnek, s egyik a másikat a tojásról elkergeti. Eleinte a kotlók uj lakhelyü­kön unják magukat; némelyeket a tojáson mara­dásra némileg kényszeríteni is kell; mások nagy zajt ütnek, holott a kottásnak minden jelét mutat­ják; az ilyeneket legjobb kiereszteni, s mielőtt a tojások kárba mennének, más kotlót kell választani. Eleinte néhány régi tojást teszünk a fészekbe, ételt, italt melléje, hogy oda csalogassuk a tyúkot s csak ha már 2—3 napig ült s a fészek egészen átmele­gedett, rakjuk alája a kiköltendő tojásokat. Mihelyt ülve marad a tyuk az alárakott tojásokat majd cső­rével, majd lábával, sőt még hasával is igyekszik a maga kényelme szerint elrendezni, s amennyire csak lehet, kiterjeszkedik, hogy a tojásokat mind betakar­hassa. A kotlók megültetésére legjobb az esti idő, mikor az ülésre és nyugalomra különben is termé­szeti hajlamuk van. Némelyek erre nem ügyelve, tyúkjaikat nappal is akármikor megültetik, mikor a tyúkok a fészket többnyire elhagyják s kifelé vá­gyakoznak, hogy ezt meggátolják, mindenkép lebo­rogatják a tyúkokat, hogy sötétben legyenek, holott épen ez által még jobban elriasztjuk az üléstől. A fészkenülő tyúkokat napról-napra nézzük meg; gon­doskodjunk, hogy mindig legyen előttük friss szem- eleség s tiszta viz. MI ÚJSÁG? Mit jelent a kamatláb-leszállítás? A hivatalos kamatláb leszállítását az érdekelt pénzügyi körök vegyes érzelemmel fogadták — Írja a «F. U.« A kételkedők még mindig nem hisznek a gazdasági viszonyok javulásában és a kamatláble- szállitásnak más jelentőséget tulajdonítanak. A pénz­piac javulását egyéb nagyjelentőségű körülmények kedvező bekövetkeztétől várják. A vezető pénzügyi körök felfogását legjelesebbül tolmácsolja az a két nyilatkozat, melyet két előkelő pénzintézet igazga­tója kijelentett, u kamatlábleszállitástól várható ja­vulásról. Az egyik nyilatkozat, amely annál érdekesebb mert az amerikai viszonyokkal is közelről ismerős és a gazdasági téren elismert szaktekintély tette, igy szól: — Előre látható, hogy a nemzetközi pénzpiac helyzete javulni fog és ezzel karöltve a befektetési papírok iránt is nagyobb érdeklődés fog mutatkozni. Az előjelek már is ily irányú fejlődésre engednek következtetni. Az európai gazdasági viszonyok lénye­ges javulása azonban csak arra az időre várható, mikor Amerikában a bizalom visszatér. Már pedig ez messzebbfekvő körülmény. Komoly helyről szer­zett értesülések szerint ugyanis, az északamérikai pénzintézetektől az utóbbi hónapok alatt egy mil­liárd dollárt (5 milliárd korona) vontak ki. melyeket — hogy egy amerikai kitételt használjunk — »ha­risnyába helyeztek« (otthon őrzik a tőkések.) Ha e pénzeknek legalább egy része visszafolyik a ban­kokba, továbbá, ha a tengerentúli bankok nem lesz­nek kényszerítve, úgy mint most, az esetleges ruin-ok szempontjából nagy mennyiségű aranykészletet fel­halmozni és igy Európába is visszatér a kivont aranykészlet, akkor várható csak a pénzpiac állandó és alapos megkönnyebbülése. Ez a nyilatkozat, a viszonyok áttekintésével vi­lágítja meg a pénzpiac helyzetét és ulját vágja a könnyen hívők korai örömének! Ugyanolyan érdekes a másik nyilatkozat is, melyet egyik vezető pénzintézetünk nagytudásu igaz­gatójától nyertünk. A nyilatkozat a következő: — A karaallábleszállitás minden bizonynyal némi megkönnyebbülést jelent a pénzpiacra. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy a viszonyok már alapos javu­lást nyerlek. Ez idő szerint csak megfigyelő álláspontot foglalhatunk el s igy a vezérelv még mindig a tartózkodás. A lezajlott gazdasági válság alatt nagy veszedelem fenye­gette Magvarország pétizp:acát is. Ezért a vezető körök oly méretű óvatosságot fejtettek ki, mely a fenyegető veszélyre való tekintettel, indokolható is volt. Ennek az óvatosságnak tudható be a hitelmegszoritások, amelybeu a jegybankok jártak elől. Hogy a jegybankok és igy az Osztrák-Magyar Bank is ily váratlanul leszállították a kamatlábat, annak egyedüli magyarázata az, hogy a nagy óvatosság következ­tében a pénz fölszaporodott és igy annak elhelyezéséről alacsonyabb kamatláb mellett gondoskodni kellett. De a viszonyok némi javulása is arra az elhatározásra bírta a jegybankokat, hogy eddigi tartózkodásukból engedjenek. Ezért még nem szabad nagyon rózsás színben látni a helyzetet, mert a kamatlábleszállitástól még nem várhatunk mélyreható javulást. Azzal a pénzhalmozattal szemben ugyanis, mely Ausztria-Magyarország pénzintézeteiben fel­gyülemlett, nagyméretű pénzkereslet vár kielégítésre. Ilyen pénzkeresletet idéz majd elő a kormány beruházási tervé­nek keresztülvitele, valamint Bécs város uj kölcsöne is. Egyébként Németországban még korántsem javultak a vi­szonyok. Ennek legcsattanósabb bizonyítéka a Laura-kohó készülő részvénylóke-felemelése. A társaságot a tőkefele­melésre a viszonyok kedvezőtlen volta kényszeríti. Köztudomású, hogy a gazdasági bajokat a tul- spekuláció okozta. Ez volt a kulforrása a reakciónak (visszahatásnak) Intő például szolgálhatnak tehát az imént lefolyt események a jövőre nézve mindazok­nak, akiket illet, hogy vállalataikat minden es­hetőségre számítva, reális alapokra igyekezzenek fektetni és a kezdő javulást ne akarják ismét egész­ségtelen irányban kihasználni. — Az Erzsébet-muzeum megnyitása. Az Erzsébet királyné emlékére a budai királyi várpalotában berendezett muzeum ünnepélyes megnyitása a minap volt az udvar tag­jai és a meghívott fóméltóságok jelenlétében. — Darányi miniszter a biharmsgyei népért. A vaskói járás negyvenhárom községe elpanaszolta Bihar- megye főispánjának, hogy a jószágtartás, — a lakosság egyedüli megélhetési forrása — lehetetlenné vált, mert a legelőket befásitották, az erdőket pedig szántófölddé alakí­tották át. A főispán fölterjesztésére Darányi Ignác földmi- velési miniszter most szakbizottság alakítását rendelte el,

Next

/
Thumbnails
Contents