Magyar Földmivelö, 1908 (11. évfolyam, 2-50. szám)
1908-04-19 / 15. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 119 MI ÚJSÁG? Széchényiek Őrmezőn. Nagy lelkesedéssel fogadták Őrmezőn Széchényi László grófot és feleségét, Vanderbilt Gladiszt az amerikai bájos hölgyet. A grófi pár a vasúti állomásról az őrmezői kastélyig négylovas díszhintón lovas bandérium Vezetésével tette meg az utat a nemzeti szinü, amerikai zászlókkal és a Széchényi- család színeivel díszített útvonalon. A tulajdonképpeni fogadás a kastély előtt lévő térségen történt. A kastélyt Széchényi István gróf virággal pompásan földíszitette, a park bejáratánál pedig díszkaput állítottak föl. Az ünneplő nép élén a falu plébánosa meleg szavakkal üdvözölte a grófi párt, majd egy fehérruhás leányka bokrétát nyújtott át a fiatal asz- szonynak, akit az egyszerű, de szeretetteljes ünneplés annyira meghatott, hogy zokogni kezdett. A grófot is meglepte feleségének elérzékenyülése s nehány rövid szóval válaszolva az üdvözlésre, karon- fogta feleségét és a kastélyba sietett. Ott a gróf özvegy édesanyja, Széchényi Imréné várta menyét az anyai szív szeretetével. Széchényi László gróf elrendelte, hogy az összegyűlt ünneplő közönséget vendégeljék meg. A községek fiatal legényei lóversenyt rögtönöztek, amelyet végigszemlélt a grófi pár is, s a győztesnek személyesen adta át a nyert dijat. Azután az ifjú pár visszatért a kastélyba, s ott László gróf magához kérette a járási főbírót és a község elöljáróságát, s családtagjainak jelenlétében közölte velük azt az elhatározást, hogy a községi kisdedóvó céljaira 25.000 koronát adományoz. — Érzem, — mondotta — hogy azok a tradíciók, amelyek nevemhez fűződnek, szent kötelességemmé teszik a magyar kuliura lelkes istápolását. Széchényi Istvánra emlékezem vissza, amikor azzal kezdem, hogy ezen a vidéken, ahol nagyobbára tótok laknak, — a magyarosítás munkájához ezzel az összeggel hozzájárulok .. . Persze, ez csak a kezdet kezdete . . . A jelenvoltak lelkesen megéljenezték a grófot, aki ezután bizalmas beszélgetést kezdett. Elmondotta, hogy felesége magyar asszony akar lenni, itt óhajt élni állandóan a magyar levegőben és ő éppen ezért kétszeresen örül, hogy az a fogadtatás, amiben részük volt, megismertette nejével a magyar szivek őszinte és egyenes ragaszkodását. Egészen biztos tervei még nincsenek a grófnak. Mindenesetre szeretné, ha visszaszerezhetné ősei fészkét, ,»— Széchény-várát — azután az egészséges agrár politika mezején tevékeny részt kérne magának a nemzeti munkából . . . Este az ünneplés folytatásaként szerenádot adott a falu népe a grófi párnak. A kastély verandáján ültek a grófék és vendégeik, s a lampionos tömeg félkörben helyezkedett el a veranda előtt. A tömeg háta mögött görögtüz gyuladt ki és a homonnai cigányok rázendítettek a Rákóczi- indulóra. Rövid estebéd után a gróf és felesége visszavonultak, de a falu és környék népének vigassága még sokáig eltartott. — Gróf Károlyi Sándor emléke a Tlszavölgyé- ben. Gróf Károlyi Sándor, mint a Tiszavölgyi Társulat elnöke és mint a magyar gazdaközönségnek hosszú éveken át elismert vezére, mint tevékeny közgazda és politikus erós részt vett a Tiszavölgy ármentesitésének nagy munkájában. Ez a munka az ország legértékesebb részén, a nagy magyar Alfőldön íolyt le és sok millióval gyarapította az alföldi nép keresetét. Nagyon helyénvaló tehát, hogy gróf Károlyi Sándornak, a szinmagyar alföldi vérnek látható emléke is legyen a nagy rónaságon. Darányi Ignác földmi- velésügyi miniszter ünnepies hangon tartott hivatalos köriratban rendelkezik egy ily emlék létesítése iránt. A rendeletben, amely a vizi társulatnak és az érdekelt vízügyi hatóságoknak szól, elrendeli a miniszter, hogy a Tisza folyó 84. számú úgynevezett átvágása a jövőben »Gróf Károlyi Sándor« átvágásnak neveztessék és hogy ennek jelzéséül az átvágás mentén emlékszobor emeltessék. — Kitüntetett gazda. A király Kemenczey András pusztacsévi kezelőgazdának, sok évi hű és példás szolgálata elismeréséül, az -ezüst érdemkeresztet adományozta. — A gyermeknap — számokban. A Gyermekvédő Liga közzéteszi, hogy április 2-án és 3-án a Budapesten fölállított 94 urnában összesen 68.535 korona folyt be. Az urnákba túlnyomó részben aprópénzt dobtak, a mennyiben a papirosbankő és az arany csak mintegy 18,000 koronára rúgott. A pénz számban és súlyban igy oszlott meg: 1 darab ezresbankó, 23 darab papiros száz koronás, 6 darab arany százkoronás. 18 darab ötven koronás, 140 darab husz- kóronás, 5012 darab kétkoronás, 14.976 egykoronás. 71.852 huszíilléres, 98.144 tizfilléres, 304.158 kétfilléres és 17.078 egyfilléres. Azonfelül volt még mindenfajta régi- és külföldi pénz. A kétfllléresek 101 métermázsát, a tizfiUéresek 290 kilót, a huszfilléresek pedig 279 kilót nyomtak. A pénzt két éjjelen keresztül Edelsheim-Gyulay Lipót gróf vezetésével a Gyermekvédő Ligában 64 ember számolta össze, az ellenőrzést pedig a Magyar-Osztrák Bank érempénztára végezte számológépeken. Ezek a gépek 64 embernek két éjjelen át végzett munkáját 9 óra alatt ellenőrizték. A budapesti gyermeknapok eredményéhez járul még a perselygyüjtés és a kereskedők hozzájárulásának kimutatása, a melyen most dolgoznak a Ligában. — Szomorú sorozás. A kaposvári, igali, tabi, lengyeltóti, marcali és csurgói járásokban négyezer hadköteles közül ezernél több elmaradt. A honvédelmi miniszter evég- ből rendeletet intézett Somogy vármegye alispánjához, hogy nyomoztassa ki a hiányzókat. Kitűnt, hogy mind az ezer hadköteles Amerikába vándorolt ki. — Az anyósok. Anyós: De kedves vöm, hol volnának maguk férfiak, ha nem volnának nők ? — Vő : A paradicsomban 1... — Egy község pusztulása. Abauj-Tornamegye Forró nevű községében minap hajnali órában tűz támadt. Félóra múlva a község déli része lángban állott. A lakosság az orkánszerü szélben nem birt a tűzzel. Alig két óra alatt 36 lakóház, 35 melléképület égett le. Sok szarvas- marha elpusztult. A házak közül alig volt néhány biztosítva. — Magyarország dohánytermelése 1907-ben. Az elmúlt évben 87.583 kataszteri hold föld volt dohánynyal beültetve. Ezen területről az országban felállított 35 dohánybeváltási hivatal összesen 628.756 mm. dohányt váltottak be. Termelőknek 26,750.162 korona lett kifizetve, úgy hogy a száz-kilogramonkinti beváltási átlagár 42.54 korona volt, mely átlagár az előző 1906-ik évi átlagnál (38.15 korona) 4.39 koronával magasabb. — Megbokrosodott lovak. Rakaca községben halálos szerencsétlenség érte Obbágy Ferenc t'öldmivesgazdát. Negyedmagával szekerén tért haza egy tanyáról, de a lovak megbokrosodtak és felborították a kocsit, mely mind a négy embert maga alá temette. Obbágy szörnyet halt, három társa pedig, névszerint Ehik Mihály, a szekér gazdája, Búr Mihály és Kaczur János csak hosszas élesztős után tértek magukhoz és most tört tagokkal betegen fekszenek. — József klr. herceg cigányai Szegeden. A rendőrségnek napok óta'feltünt, hogy Szeged környékén héttagú cigány karaván barangolt és a kubikgödrökben ütötte fel tanyáját. A bandát elfogták. A letartóztatott karaván feje Ignácz Bélának mondja magát, de személyazonosságának igazolásául hamis anyakönyvi kivonatot mutatott föl. — Hát aztán miért jöttetek most ide Szegedre'? — kérdezte a kapitány. — Csókolom a kezsit, nagyságos kapitány ur, idevalósiak vagyunk. — Hát aztán mikor mentetek el innen és hol jártatok ? — Alcsuthról jöttünk. Mióta a nagyságos József herceg ur itt hagyott bennünket, árvábbak vagyunk a legárvábbnál. De mióta meghótt a hercegünk, elszéledtünk, ki erre, ki arra... A cigányokat eltoloncolták.
