Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-01-13 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 11 gyorsabb, szinle meglepő lendülettel fejlődött tovább a hitelszövetkezetek fája. A mozgalom Pest vármegye területéről átcsapott az ország más vidékeire is, minek folytán már 1894-ben megalakulhatott a »Hazai szövetkezetek központja, mint szövetkezet« az egész országra kiterjedő működési körrel. A fejlődés harmadik, leggyümölcsözőbb időszaka 1899-ben kezdődött, amikor — mint tudjuk -- a mai Központ immár nemcsak a közvélemény általános érdeklődése. hanem a törvényhozás és kormány támogatása mellett is megkezdte működését. Ha végigtekintünk a húsz éves fejlődés történetén, s látjuk, hogy ma már a központ kötelékébe 1956 szövetkezet tartozik, amelyeknek 6168 község területén félmilliónyi tagjuk van; hogy ezek a szövetkezetek jelenleg körülbelül 150 millió koronánvi tőkét forgatnak a kisemberek gazdasági éleiében: büszkén gondolunk a múltra és bizó reménységgel a jövőbe. A szövetkezeti eszme és intézmény nagyrahivatottságának fényes bizonyítéka ez a 20 éves történet. Ha a szövetkezetek tagjait teljesen áthatja az a tudat, hogy kitartó erős munkával, türelemmel és önzetlenséggel jövő boldogulásokat feltalálhatják a szövetkezésben, s ha azok, akiket társadalmi helyzetük s műveltségűk erre kijelöl, a szövetkezetek vezetésében az önzetlenséget ismerik el vezércsillagjokul: tökélesedés utján el fogunk jutni oda, ahová vágyunk, egy oly világba, amely a nép boldogulásának feltételeit a mainál jobban biztosítani képes, ügy legyen! Szövetkezeti házinyultenyésztés. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a fővárosnak házinyulhus- sal leendő élelmezése céljából, tagjai körében mozgalmat indított a házinyultenyésztés felkarolásának érdekében s örömmel tapasztalhatjuk, hogy a mozgalom sikere máris biztosítva van, amennyiben a szövetkezet nagybirtokos tagjai közül tekintélyes számban jelentkeztek azok, akik a tenyésztést 50 — 100 sőt 200 anyaállattal hajlandók megkezdeni. Az ezek által termelendő piaci áru (évenkint körülbelül 40,000 drb.) már az árusítás megkezdésénél napi 100 drb. hizlalt házinyul piacrahozatalát teszi lehetővé. A főváros közélelmezés ügyének érdemes vezetősége is felismerve a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete ez újabb vállalkozásának célirányosságát és közélelmezésügyi fontosságát, azt messzemenő támogatásban hajlandó részesíteni. A tevékeny szövetkezet a nyultenyésztési üzem sikeres keresztülvitele és a legnagyobb arányban leendő fejlesztése érdekében, állattenyésztési osztályában külön nvultenyész- tészi szakosztályt állított fel, amelynek vezetésével Mahler Károly gyakorlott házinyultenyésztőt bízta meg. Értesülésünk szerint a nagyarányú tenyésztő és hizlalótelep berendezését már megkezdették s a közeli hetekben ott beállítandó néhány száz darab tenyésznyul, valamint a hizlalás alá kerülő ezrekre menő piaci áru nyüzsgő tömege, a fővárosnak egy uj, érdekes különlegességét fogja képezni. így haladunk lassanként előre, amig a szövetkezeti eszme minden irányt és tért meg nem hódit magának. A nászmenet beosztása a meghívott vendégek sokasága szerint váltakozik. A tulajdonképpeni násznéphez tartoznak a menyasszony és vőlegényén kívül,a két násznagy, az első a vőlegény, a másik a menyasszony násznagya), a négy, hal, vagy tizenkét nyoszolyólány és vőfély, a két nászasszony (rendesen a násznagyok felesége, de nem kell, hogy az legyen), és a vőlegény és menyasszony szülei. Ezek a következőképpen sorakoznak a menetbe (még pedig jó ezt fölirni és kocsibaszállás előtt a párokat sorrend szerint a szalonban fölállítani, hogy szép rendben menjen a kivonulás és kocsibaszállás.) Első kocsi a menyasszony apja a menyasszony anyjával. Két kocsiban a két násznagy és nász- nagyné, ezután a hány pár van, annyi kocsiban a vőfélyek a nyoszolyólányokkal még pedig rang szerint úgy, hogy az első kocsiban a legutolsó és az utolsó kocsiban a legelső nyoszolyólán}7, a ki a vőlegényt hozza közvetetlen a menyasszony kocsija elótt. A templomba érkezve, a nászkiséret a kapun belül sorban megáll és megvárja a menyasszony megjelenését, a ki megállás nélkül halad a két virágos pálcával előtte járó rendező vőfély nyomában az első vőfély- lyel, utána a vőlegény a nyoszolyólánynyal, azután párosával a többi nyoszolyólány, azután két násznagy és végül a szülők, a kik legelsőnek érkeztek, várják be a menetet. A két pálcás vőfély a szentély bejáratánál (vagy az urasztala rácsozata előtt) két oldalt megáll és maguk elé ereszti az egész nászmenetet. Már most a szentélyben a vőlegény az első vőfélylyel kerül a menyasszony mellé, a vőfélyek pedig a menyasszony bokrétáját, a nyoszolyólány kesztyűjét, imakönyvét átvévé, az oltár jobboldalára állnak, melléjük sorakozik szép tág körben a többi, úgy, hogy az oltár baloldalán a szülők állanak. A két tanú vagyis násznagy, az ifjú pár háta mögött foglal helyet, mellettük kétoldalt a két nászasszony. Az esküvő befejtével a menyasszony és vőlegény még ott az oltár elótt (a pap üdvözlése és távozása után) a násznép felé fordulnak és fogadják az első üdvözlését szeretteiknek. Természetesen első sorban a szülőkét, násznagyokét, azután a többieket. A hazafelé vonulásnál az uj pár megy együtt és elsőnek utánuk a vőfélyek és nyo- szolyólányok, a násznagyok, nasznagynék és végül a szülők. A két^virágos pálcás vőfély (ezeknek nincs nyoszolyólányuk) ekkor is a menet legelején halad, mintegy utat nyitva s ők fogadják a leszálláskor. Gazda gondja. A gazdának ezer a gondja. A gazdának olyan-, nak kell lenni, mint az indusok meséjében szereplő szellemnek. E szellemnek ugyanis ezer szeme van. És még sem elég. Az okos, előrelátó gazda továbbá olyan, mint a harctéren a tábornok. Előre számit fontol. Aztán hátra is néz. Mi volt? Hol volt a hiba? Miért nem sült el a terv? Mi gátolta. Mi akadályozta. Minden gazdaság ugyanis valósággal egy kis harctér. A gazda e harctér vezére, generálisa. Harctér bizony, hol küzdeni kell amint lehetséges az elemekkel, a. férgekkel, bogarakkal. A sok-sok, igazán évről-évre szaporodó gombákkal. Láthatatlan de veszedelmes ellenségekkel. A lelkiismeretlen emberekkel, cselédséggel. A piaci árakkal, papiros búzákkal. A jószágokkal és azokat fenyegető veszedelmekkel. íme a gazda ezer és ezer féle gondja . . . El kell tehát mindent követni, hogy ezt a gondot, amennyire csak lehet enyhítsük, szükebb és szükebb körre szorítsuk. De hogyan? De miképpen? Hát első sorban is az okos gazda azzal vet számot, hogy mi és hogyan volt? Erről kell mindenek előtt tiszta, biztos képet alkotni. Akinek számadásai rendben vannak, aki tud mérlegelni, összehasonlítani, következtetni: annak nem lesz nehéz dolog ezt a képet rámába tenni.
