Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-24 / 12. szám

90 xMAGYAR FÖLDMIVELO gednek azon követelésekből, melyeket helyet­tük mások cirkalmaztak ki. De azt is tudjuk, olvassuk, hogy nagyon sok munkaadó már biztositotta aratását. Szerződést kötöttek más munkásokkal, más vidékről való emberekkel, akik jobbnak lát­ják a kevesebbet, de biztost, mint a remény­beli — bizonytalant. Hát akik könnyen veszik a munkásnép sorsát és nem mélyednek bele a beáll­ható nagyon, de nagyon szomorú következ­ményekbe. azok igy gondolkodhatnak: — Mindenki saját szerencséjének ko­vácsa. Joga van valakinek dolgozni akarni vagy nem akarni. xMinden embernek adott a jó Isten eszet. Használja fel, hogy jól meg­bírálhassa a maga sorsát, jövendőjét. Aki munka nélkül marad, magára vessen. Jól van jól, igy — mondjuk — kívülről nézve a dolgot, igazság vagyon ez Ítélkezés­ben. De még sem úgy áll a dolog. .Mert az embernek nem csak rideg esze van, mellyel szárazon Ítél. Van szive, érzelme is, mely aggódó részvéttel fordul a félreve­zetett munkás nép felé és részvéttel latolgatja: — xYIi lesz azokkal a munkásokkal, akik talán nem is egészen önhibájukból munka nélkül maradnak. Mert, hogy ilyen munká­sok temérdeken lesznek, több, mint bizonyos. Ki fog rajtuk segíteni? Ki lesz a felelős, hogy ép és egészséges emberek, kiknek egész vagyonuk tisztán munkaerejükben fekszik, kenyér nélkül maradnak. Minden jóérzésü polgárnak azon kell örülni, ha a megelégedés általános a nép kö­rében. Ha társadalmunk minden tagja bol­dogul. Ha meg van a mindennapi kenyere. kz elégedetlenség felkavarja a társadalmat, melynek hullámverései édes mindnyájunkat fájdalmasan érinthet. És ez az elégedetlenség már most kezdi a szikrákat elvetni a családi tűzhelyeken. Nekünk értesüléseink vannak, hogy ott a munkások tűzhelyein sajnálatos benső har­cok dúlnak. A bizonytalanság és aggódó két­ség harcai. Az asszonyok, az anyák könyes szemekkel kérlelik, puhítjuk az embereket, a férfiakat, hogy ne hagyják őket a vak bizonytalanság körmei közt. Azok a jó lel­kek sírva kérik igen az embereket, ne hagy­ják el, ne engedjék másoknak az otthoni munkát, melyet más években csendes meg­adással, becsületesen elvégeztek. Nekünk ér­tesüléseink vannak, hogy maguk az embe­rek, az aratási szerződés megkötésétől tar­tózkodó munkások titokban közeledtek és közelednek is egyes munkaadókhoz. De nem mernek szint vallani. Félnek, tartanak egyes vakmerőbb társaiktól, a hamisan felfogott és magyarázott — adott szótól. Hát hol van itt a munka szabadsága ? Hát hol van itt az ember függetlensége ? Szabad e ilyeneknek történni? És miben bíznak azok a munkások, kik még ma is makacsul vonakodnak az aratási szerződést megkötni? A gazdákban már nem bizakodhatnak. Azok is szervezkedtek. Azok is védik magu­kat. A napról-napra való példa mutatja, hogy segítenek magukon, ahogyan tudnak. Az erőszakra számítanak ? Veszélyes fegyver, mellyel önmagukat tehetik tönkre. Mire jó az az erőszak? Hogy szelet vetvén, vihart arassanak. Az igazságszolgáltatás nyo­mon követi majd minden legkisebb törvény­telen lépésüket. Mi hasznuk lesz belőle ? Ne­kik és családjuknak? Akik e térre léptek a múltban, azok keservesen vallják be, hogy bánják, nagyon bánják — amit tettek. Késő bánat! A késő bánat nagy okulás. De nem ke­nyér. Az elvesztettet nem pótolhatja vissza. Csak az élet további útjára ad tanulságot. Ezt gondolják meg azon munkások, kik még ma is tartózkodnak, makacskodnak az aratási szerződés megkötése dolgában. SZÖVETKEZZÜNK-EGYESÜL JÜNK! A Hangya közgyűlése. Minap tartotta meg Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt a Magyar Gaz­daszövetség Központi Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezete a Hangya rendes évi közgyűlését, melyen mintegy 250 vidéki szövetkezet képviseltette magát. Balogh Elemér vezérigazgató bemutatta az igazgató­ság és felügyelő bizottság jelentését és a zárószá­madásokat, melynek alapján a közgyűlés elhatározta, hogy a 74.647 korona 14 fillérre rugó tiszta fölösleg­A legjobb minőségű háztartási és gazdaság:! cikkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ---------------------------------- ményezői forduljanak útbaigazításért a ---------------------------------­„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ..................... IBTTID^IPIEST- --------------............:■■■■;= (K ötelékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek.

Next

/
Thumbnails
Contents