Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-10 / 6. szám

MAGYAR FÖLDM1VELŐ

47

De Isten őrizzen, hogy oly tekervényesek, eltorlaszoltak lennének az élet utjai, melyszerint férfi és nő ne találkozhatnának a csendes, megelégedett házas életre.

Hiszen, a nemzet a családokon épül fel. A nemzet egész léte a családokban leli gyökerét.

Ami népünk életében a családi élet felépítésében — igaz — két meglehetős nehéz kerékkötő van. A három éves katonai szolgálat és a nagy mérvű kivándorlás.

Reménykedve halljuk, hogy már a katonai szolgálatot illetőleg történni fog valami. Régi-régi kívánsága ez azoknak, kik ismerik és tudják a nép bajait. A kivándorlás csökkenése is be fog következni, ha a kormányzattól beterjesztett törvényjavaslatok életbe lépnek és igy megnyílnak majd a kereseti források e sok vért veszteit hazában is.

Annyi bizonyos, hogy a házas élet megerősítésére, szélesebb körűvé tételére egyedüli eszköz a falusi jólét emelése. E nagy társadalmi munka körébe tartozik természetesen ifjaink és leányainknak helyes irányú nevelése.

Vissza a faluba! Hangzik a jelszó széles e hazában !

Vissza a régi, egyszerű és boldogabb ételhez, nevelési rendszerhez, hangoztatják mindazok, kik a nép felemelésén, megmentésén fáradoznak.

Mihelyest a kereseti források megnyílnak, mihelyest anyagilag gyarapodni fogunk: a házasságok is más képet és számarányt fognak felmutathatni.

Az otthonnak megmentése, megteremtése, a földmives osztály megerősödése: okvetlenül magával hozza majd a családi élet megerősödését is.

És erre nagy szüksége van a nemzetnek.

A jó házassághoz nem okvetlenül kell a gazdagság, a pénz, a mód. Józan, egészséges, munkabíró és szerető generációra van szükség. Jól nevelt leányokra, gazdasszonyokra, házi nőkre. Akik ismerik és teljesíteni tudják az édes anyai kötelességeket. Akik hűségesek, férjüknek valóban fele segítségük, őrangyaluk és a család fentartó lelkei.

Hatalmas példák mulatják, hogy ez a birtok, ez a kincs többet ért és ér, mint bár mely nagy birtok, bár hány hold föld vagy bár milyen nagy gazdagság.

A józan, munkás családi élet hozza a legnagyobb kamatot: a megelégedést. iMkszi.

— Hitelszövetkezetek működése. A mai

nyerészkedési céllal alakult hitelszövetkezetek nagy gazdasági és szociális hivatásáról közlünk néhány konkrét adatot. Mátraverebély 1051 lakosnak csak 240 holdja van, a határ többi része úri birtok, melyet az ottani szövetkezet támogatásával tagjai bérelnek. Más irányban úgy hat a szövetkezet a gazdasági bajok orvoslására, hogy a lakosok által más községekben vásárolt 1047 hold földre fölvett drága takarékpénztári kölcsönöket olcsóbbakra konvertálja, s ezzel lehetővé teszi a vásárlókra nézve birtokuk megtartását. Az ország másik részében Bihar vármegyében a brát- kai hitelszövetkezet az ott próbálkozó szociálizmussal is sikerrel képes megküzdeni. A földmivelésügyi miniszter mind a két szővetkezfetet jelentős anyagi segítségben részesítette.

— A Széchenyi Szövetség Cibakházán.

Sikeres népg3'ülés volt legutóbb Cibakházán a nagy vendéglő termében, ahol mintegy háromszáz fónyi gazda és földmives közönség előtt a Széchenyi Szövetség kiküldöttei, Gallé, Sahandl és Hronyetz beszéltek azokról a dolgokról, amelyek a falusi népet ma leginkább érdekelhetik. A szövetkezeti mozgalom, fogyasztási és földbérlő szövetkezeteken kívül földmives munkások és kisgazdák józan és békés szervezkedésének a szükségességét hirdették s emellett oly sikerrel leplezték le a népámitó szociáldemokrata izgatókat, hogy a beszédek hatása alatt egy szentesi kubikos munkás azonnal szót kért s igazat adva az ifjaknak, fölhívta munkástársait, hogy okulva a szentesi munkások sorsán, ne fizessenek pártadói a népámitóknak. A kisgazdák közül

Kovács János beszélt a földbérlő szövetkezet megalakításáról. A nép közt a jegyzőn kívül Mohács István tanító végez szép munkát.

— Gazdasági munkások jutalmazása. A

földmivelésügyi miniszter Kádár Miklós nagysomkuti, Do- mucza László lippai, Ferenczi Ferenc komlódtótfalusi, Szilágyi László krasznabélteki, Darabán János apai, Szála Tódor nagysomkuti gazdasági munkásoknak elismerő oklevelet és egyenként 100 korona jutalmat engedélyezett. A jutalmakat Nagykárolyban nagy közönség jelenlétében ünnepélyesen osztotta ki Falussy Árpád főispán, szép beszédben méltatva a kötelességtudásnak és hűségnek magyar erényét.

— A hó. Felső-Zemplénből Írják. Itt már harmadnapja hull a hó. Nem hírlapi nagyzolás, hanem valóság, hogy a mezőket 8 deciméter vastag hólepel borítja. Madár, nyúl pusztul, a fácánok a falvak udvaraiba menekülnek és a tyúkokkal, libákkal vegyest keresik az ennivalót. A vadászok boszankodnak, hogy az övig érő hó minden mesgyét, utat eltüntetett s igy a vadászat lehetetlen. Az élelemhiány a farkasokat is a falvak, városok közelébe kergeti, hol jobbnak hiányában a kutyákat tépik szét. Az is érdekes, hogy Velejtén, Kázméron Kohn Náci birtokán lovak fagytak meg az istállóban. Mintha a jégkorszak beköszöntött volna 1

— Esküvön. Pap (a menyasszonyhoz): Igé- red-e, hogy hűséges kisérőtársa leszesz uradnak?

Menyasszony : Nem Ígérhetem meg, kérem, mert férjem kéményseprő.

— A gyilkos tél. Érdekes útban volt része a minap Pejacsevics Albert grófnak. Rákosfalva közelében kocsizott éppen, mikor valami feketeséget vett észre az utszéli hóban. Megállította a fogatát s a kocsissal megvizsgálta a dolgot. Ekkor látták, hogy a feketéllö rongy egy öreg embert takar. Csakhamar kikaparták a hóból s élesztőséhez fogtak, de eredménytelenül. Az öreg ember teljesen megfagyott. Fölvették a kocsira s bevitték Rákosfalvára, hol az elüljáróság megállapította, hogy a megfagyott ember Kiss Flórián hetvenhároméves napszámos.

— Lefűzés. Halálos betegnél volt az orvos.

— Doktor ur, — mond a beteg — legjobb orvos a

halál.

— Miért ?

— Mert csak egy vizitet csinál!

— A nagy hó nyomorúsága. Trencsénben

a zord hideg következtében a szegény munkásosztály és a kisebb hivatalnokok nagy szükséggel küzdenek a fűtő anyag drágasága miatt. Most ismét több napig esett a hó és a közlekedési akadályok miatt tűzifa sem fuvarozható kellő- mennyiségben és helyenként erdei munkások sem kaphatók kellő számban. Az alpesi vidékekről is mindenünnen rengeteg havazásokat jelentenek ; sok helyen éhség fenyegeti a lakosokat.

— Jó vigasztalás. Nagyon szakadt az eső, mikor vitték a rabot a vesztőhelyre; panaszkodva mondja a szemközt ülő lelkiatyának :

— Ebben a nehéz járatomban is milyen rossz idő van !

— Sohase busulj fiam, én még kutyábbul vagyok, mint te; mert neked csak ki kell menni, de nekem vissza is kell jönni.

— Mekkora hideget bírnak el élőlények ? Nem kell

igen nagy hőmérséklet csökkenés ahhoz, hogy az emberi élet megszűnjék. De némely állat szinte hihetetlen hideget bir el a nélkül, hogy ez az életére káros volna. így például a csiga könnyen kibír hetven-nyolcvan fok hideget is. Egyes kísérletezők a százlábút tették mesterségesen előállított hatvan foknyi hidegre és az állat még mozgott. A békát tökéletesen jéggé lehet fagyasztani a nélkül, hogy megártana neki és a kígyó is könnyen elbír negyven fok hideget. Növénynél még kisebb lehet az életre és csírázó képességre nem ártalmas hómérséklet. Buzaszem, zab, borsó száznyolcvan foknyi hideg után még kicsirázott. A szivacs és egyes gombafajok csirája még kétszáz fok hideg után is életre képes.