Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-12-08 / 49. szám

390

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

készült hurkák és kolbászok előállításánál a következőket figyelembe venni: 1. A hurkák töltéséhez csakis egészséges husi használjunk és kölönösen ne olyan májat melyen a legkisebb beteges tünet, mint csomó, daganat mutatkozik. 2. A májas és véres hurkákhoz szükséges húst lágyra főzzük úgy nehezebben romlik meg. 3. A hurka töltelék ne legyen nagyon hig, hogy a levegőn vagy füstben hamarább kiszáradjon. 4. Mivel a vékony hurkák hamarább száradnak ki, mint a vastagok, azért nem tanácsos a disznó gyomrát hurkatőltésre alkalmazni. Mennél vékonyabb a bél, annál kevésbbé kell a kolbász romlásától tartani. 5. A hurkákat addig hagyjuk füstölni, mig száraz és kemény lesz. Ez óvóintézkedések elhanyagolásában és avval, hogy a fával ész- szerütlenül takarékoskodnak, miáltal a hurka kevéssé füstölődik meg, óriási bajokat okoznak az emberek maguknak és ez az oka, hogy most sokkal tömegesebben fordul elő a kolbász mérgezés. Enyhe télen még szükségesebb az erős füstölés, mert a langyos idő még inkább elősegíti a rothadást. A közönséges megsavanyodott hurka ugyan nem méreg és igy megtörténhetik, hogy káros hatás nélkül is elfogyasztható. De ez semmiesetre sem egészséges, mert a gyomorban emésztetlenül marad. Ha az ember mégis abba a helyzetbe jut, hogy ilyen romlott, mérges kolbászt evett és ha utána undor, rosszullét és gyomorfájás áll be, úgy rögtön orvost kell hívni és ha ezt nem kaphatja, mindjárt úgy vegyünk rögtön hánytatót, szükség esetében egy evőkanálnyi konyha só vagy mustárpor is megteszi. Utána 13 gramm glaubersót adjunk a betegnek s inni cukrosvizet nyers tojás fehérével.

Miért kell a husi besózni 9 Ezt már a gyerek az iskolában hallja: hogy ugyanis a só a húst az elállásra alkalmassá teszi, a rothadástól megóvja. Sokan azt hiszik, hogy erre a célra a füstölés való. Az is, de ha a só át nem eszi a húst, ha belsejébe is be nem hatol, magától a füstöléstől megromolha- tik az : ellenben a sótól erősen átvetett hús, szalonna, egyidejűleg a füstölés nélkül is eltartható. A besó- zásra való só minél finomabb, annál jobb, mert hamarább olvad, gyorsabban beeszi magát. A besózandó húsról meg az áll, hogy minél melegebb, annál könnyebben veszi be magába a só levét, ezért siet az értelmes hentes a hús besózásával. Ha a húst hosszabb ideig besózás nélkül tartjuk, izomszálai oly szorosra tapadnak össze, hogy a só-lét nem bocsátják magukba és a hús ennélfogva már a sózóban megavasodik, későbben pedig könnyen megkukacosodik. A hús elrakása a sózó-edénybe úgy célszerű, ha a vastagabb darabok alul, a vékonyabbak felül esnek, hogy amazokat a só leve jobban átjárhassa. A berakásnál minden egyes darab erősen meg lesz sózva, hogy mindenfelől érje a só, azután, ha már levet eresztett, azzal napjában néhányszor meg kell locsolni, hogy a legfelső részek se száradjanak ki. A vékony húsnak, szalonnának elég két hétig a sóban maradni, a vastagnak, sonkának négy-öt hétig. A besózás után a hús füstre kerül. A szalonnát szellős, száraz helyen anélkül is el lehet tartani, de biztosabb azt is négy-öt napra kéménybe tenni. A hús vékonyabbja két, vastagabbja négy-öt hétig marad a füstön.

H AZI-A SS ZON Y.

Cairketenyésztés télen. A baromfiaknak télen sokkal magasabb az áruk, mint nyáron. így pl. a rántani való csirkéket december és január hóban kitünően lehet értékesíteni. E csirkék tenyésztése pedig nem is kerül sok fáradságunkba, ha alkalmas helyiségünk van hozzá. A fődolog, hogy legyen olyan tyukunk, mely akármilyen időben is hajlandó a kottásra s meleg ólban bármikor meg is kotlik. Ilyen fajta tyuk a kokin, csakhogy a sikeres költés céljából a lábtollait le kell vágni, mert ezek gátolják a tojásforgatásban. A pulyka még ennél is jobb kotló, mert meg lehet ültetni, akár kotlik. akár nem, csak két-három napig sötét helyen kell tartani. Pulykával érdemesebb is költetni, mert 30—40 tojást bátran alája rakhatunk. A kiköltött csirkéket a kotlóval együtt olyan ólba kell zárnunk, melynek ablaka és ajtaja dél vagy nyugat felé nyílik. Keletre és északra semmiféle nyílás se legyen az ólon. Az ólat kívülről jó vastagon zsúppal kell bevonni, az ól alját pedig szalmával, a szalmát meg szénával kell behinteni, hogy a kis csirkék jó meleg puha fészekben feküdjenek. A kis csibéket a költés után két napig minden eledel nélkül a kotló alatt hagyjuk, s csak harmadik napon kezdjük meg az etetést, természetesen könnyen emészthető eledellel. Apróra vagdalt zöld takarmányt husporral vagy husrostokkal főzünk össze és melegen, de nem forrón adjuk a kis csibéknek. Minden két órában meg kell etetnünk a csirkéket, bogy gyorsabban fejlődjenek és mielőbb eladásra kerülhessenek. Ajánlatos a téli csibenevelésre nem fajbaromfit, hanem közönséges magyar tyúkokat használni. A faj baromfi fejlődése ugyanis nagyon sokáig tart. mig a magyar tyúkok csibéi már hat hetes korukban piacra vihetők. Három-négy hetes korukban már kaphatnak a csibék a lágy takarmány mellé madáreledelt vagy ausztráliai kölest, később buzaszemeket is. A lágy takarmánynyal való etetést azonban folytatni kell mindaddig, mig a csirkék eladásra nem kerülnek, vagy tavaszszal természetes hustakarmányt nem kapnak. A csibeólban csendnek és nyugalomnak kell lenni.

MIÜJSAÖ?

A kivándorlók ínsége.

Chicagói tudósítások szerint a magyar honos kivándorlók helyzete Chacagoban, hol csaknem kétszázezer magyar munkás van, rendkívül szomorú.

A húsvágók üzemüket korlátozták és több mint negyvenezer munkást bocsátottak el, akiknek tulnyomórésze magyar. Az elbocsátott magyar munkások ahelyett, hogy elutaztak volna, továbbra is ott maradtak, de természetesen hasztalanul kerestek uj foglalkozást. Pénzkészletük fogytával egyenesen a koldulásra szorultak és ez olyan, mérveket öltött, hogy a békebirák egyetlen nap leforgása alatt száznál több magyarországi illetőségű munkást büntettek meg csavargás és koldulás címén. A közigazgatási hatóságok különben is teljes szigorúsággal járnak el most az idegen munkásokkal szemben és azokat, akik egy éven belül érkeztek az Egyesült-Államok területére és foglalkozásuk jelenleg nincs, mint az állam terhére eső elemeket, hazaküldik Európába.

A magyar kivándorlók szánalmas helyzetét legjobban az jellemzi, hogy a husárugyárak ingyenes étel-osztásánál ezrivel verődnek össze. A hus- nagyvágók ugyanis most, a köznyomor enyhítése érdekében, a gyengébb minőségű hús egyrészét ingyen osztják ki a munkanélkülieknek. A kiosztás este 6—7 óra között történik és a környék ilyenkor szinte visszhangzik a magyar szótól. A tolakodás — dacára a rendőrség erélyes közbelépésének —