Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-24 / 47. szám
370 MAGYAR FÖLDMIYELŐ melyJyel a rendet és nyugalmat helyre állitani, a nép jólétét előmozdítani és az oroszbirodalmat erősíteni törekszik. — Pusztító eső Olaszországban. Rómából jelentik, hogy szombaton és vasárnap roppant eső vonult el Rómán, a Campagnán át Toscana nyugati vidékén. Az eső tizenkét óra hosz- szat szakadatlanul tartott s a falvakban magával ragadott embereket, barmokat és termést. Egy kis faluban hat ember fűlt vízbe. Pisa és Róma között leszakadt egy vasúti hid és a vonatok nem közlekedhetnek. Róma és Nápoly közölt is megakadt a vasúti forgalom. A Campagnán, Rómától délnek és keletnek a mezők tengerhez hasonlítanak. Sok ház bedőlt. — Nincs munka Amerikában. A kivándorolni készülőknek megszivlelésül ajánljuk a következőket, csak hallják is meg: A »World« című new-yorki lap külön tudósítót küldött ki Amerika legfontosabb ipari központjaiba, hogy a pénzügyi kr^ichnak az iparra való hatását tanulmányozza. A tudósitó a munkások helyzetéről nagyon szomorú jelentést küldött. Pittsburgban és környékén a legutóbbi hetekben 48.000 munkást bocsátottak el és Chicagóban, valamint más városokban is igen nagy számmal maradtak a munkások kenyér nélkül. New-Yorkban. ahol ezelőtt nagyon érezték a cselédhiányt, ma az állástkereső cselédek csak nehezen kapnak helyet, mert a tőzsdeválság sok embert tönkretett. Az »Iron Age« jelentése szerint a vasipar is nagyon szenved. November elseje óta az amerikai vasipar termelését 10 százalékkal leszállították és még újabb 20 százalékos redukció várható, úgy, hogy a termelés egy harmadával redukálódik. Keresztény szocializmus. Ha körülnézünk a társadalomban és vizsgáljuk az emberek, a társadalmi osztályok törekvéseit, vágyait, reményeit: be kell vallanunk, hogy ma mindenki szocialista. De azt is észre kell vennünk, hogy két irányban, két táborban, tehát két gondolattal, elvvel, eszmével kell mérlegelnünk ma a szocialiskodást. Az egyik tábor le akarja rombolni a meglevő társadalmat. Uj, egészen más alapokon kívánja felépíteni azt a nemzet, ország, vallás és haza nélkül való szociális társadalmat, melyet rajongók, álmodok és az emberiség törvényeit tagadó tudósok vagy tudá- kosok számukra leírtak, elképzeltek, kialakítottak. És tegyük hozzá, melyet követői félreértettek, elcsavartak és a maguk önző javaira alaposan kiaknáznak. Ez a tábor képtelen Ígéretekkel, törekvésekkel üszköt vetett el és vetnek a munkások szivébe. Gyűlöletet vetnek a nép leikébe minden más társadalmi osztály ellen. Szabadságot. egyenlőséget és testvériséget hirdetnek, de tetteikkel azt mutatják, hogy mihelyt erőre kapnak, hatalmat szereznek: erőszak, sőt zsarnokság a fegyverük, a vezetésük. Fájlalni lehet csak e szomorú tévedést. Mert az ilyen törekvésekkel, eszközökkel tönkreteszik azon törekvések sikerét is,, mely a szocializmusban jogos és tiszteletreméltó. röppen azért sokan és mindazok, kik gondolkodni és józanul Ítélni tudnak, el is fordulnak az ilyen szocializmustól. Hiszen az emberiség története, a népek és nemzetek élete hirdeti, de maguk a szociális vezérek hirdetik, hogy az emberiség kebelében, a társadalomban teljes egyenlőség, teljes vagyonközösség, munkamegosztás... fából vaskarika. Leheletlen valami. Azt is bizonyítja maga az emberiség, a nemzetek élete, hogy Isten, haza, vallás nélkül nincs, nem élhet társadalom. Keserves csalódások után látva-látjuk, hogy a társadalmi osztályok egymás nélkül valóságos nyomor és szenvedések karjaiba esnek. S ha látszólag egyik másik felül is kerekedik : csak azért és addig, mig szomorú csalódás és kiábrándulás után még jobban érzik nyomorukat és tehetetlenségüket. A szocializmus is csak akkor lehet boldogítója, segítője, mondjuk ujjáteremtője a népeknek, ha egy közös alapra, fundamentumra helyezkedve fog hozzá a társadalom újjáépítéséhez, a létező távolságok megszüntetéséhez, és ha nem a teljes egyenlőség a törekvése, de a lehető és kivívható arányosság, szereteten alapuló méltányosság és emberileg megközelíthető igazságosság ... Ez alap pedig nem lehet más, mint a szeretet evangéliuma, a kereszténység. Akik tehát valóban óhajtják a szociális berendezkedést, akik nem álmok, de a való élet után szabják törekvéseiket, akik rajta vannak, hogy mindaz ami a szocializmusban jó, kivihető, megtestesitessék .., azok joggal nevezhetik magukat keresztény szocialistáknak. És nevezhetik nemzeti szocialistáknak is. Mert a keresztény hit és a nemzet igaz szereiete az ő törekvésük, munkájuk, reményük alapja, vezetője. Mert a kereszténység és nemzet összeforrt alapjain törekszenek olyan társadalom kiépítésén, hol mindenki — kivétel nélkül — meglelje igazságát, jogát, törvényét. Megkapja munkája után azt, amit minden polgára e hazának joggal megkövetelhet. A keresztény szocialismus tehát valóban nemzeti szocializmus is. És csak addig van itt e hazában jogosultsága, mig az marad.
