Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-20 / 42. szám
334 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vastagabb ágakat mázoljuk be mész, hamu és hig marhatrágyából készült péppel. Ha ezt évről-évre igy csináljuk, ezernyi féregpetét, bábot pusztítunk el és a fát megoltalmazzuk kínzóitól. Aki igy cselekszik, annak fáin mindig kevés lesz a hernyó, kevés lesz a férges gyümölcs. Emellett — főleg — majd tavasszal a hernyózást se mulasszuk el. Aztán van olyan fajta hernyó is, mely petéit népi a fa törzsére, a héj alá, hanem a vékonyabb ágakra rakja. Ilyen például a gyűrűs pohok, mely a vékonyabb ágakat petéivel körül- karikázza. Ezeket a petével körülkarikázott ágakat is ősszel vagdaljük le és égessük el. A fák törzsének az említett keverékkel való bemeszelése főleg a rovarok ellen hatásos; de csakis úgy, ha a törzsről leváló héjat és mohát előbb levakartuk és lekeféltük. Ez a bemeszelés a fagy ellen is jó, mert megakadályozza a fagyfollok keletkezését. Sokan azt hiszik, hogy a bemeszelés a nyul- rágás ellen is használ. Ez ellen bizony semmit se használ. A nvul ellen nincs más védekezés, mint a kerítés, vagy az. ha a fák törzseit náddal, rőzsével bekötjük. Ha minden óvóintézkedésünk dacára a fát a nvul megrágja, a sebeket éles késsel simára vágjuk és a kisebb sebeket ojtóviasszal, a nagyobbakat pedig marhatrágya és agyag keverékkel mázoljuk be. Ha azonban a fát nagyon megrágta a nyúl, semmi sem segit rajta, az ilyet legokosabb kivágni és másikkal pótolni. Ősszel kezdjük el a gyümölcsfák trágyázását. Főleg sovány földön, ha azt akarjuk, hogy gyümölcs- termésünk legyen, elengedhetetlen a trágyázás. Kötött talajon, ahol a trágya lassabban emésztődik, elég minden harmadik, negyedik évben trágyázni; homok földön pedig, ahol a trágya gyorsan emésztődik, gyakrabban, de kisebb adagokkal kell trágyázni. A gyümölcsfára jó trágya a ganaj, kierjedt emberi ürülék, komposzt, hamu, szuperfoszfát, Tho- massalak és csilisalétrom. A ganaj, ürülék, komposzt magában alkalmazandó, legfeljebb hamut keverjünk közé. A csilisalétrom vagy szuperfoszfáttal, vagy Thomassalakkal. A csilisalétrom csak a fa növését mozdítja elé, a másik kettő a termést gyarapítja. A ganaj-, ürülék- és komposzt trágyát sohase alkalmazzuk közvetlen a fa törzse mellé, mert a nagyon meleg trágyában a rovarok elszaporodnak, hanem a fa koronájának csurgása irányában csináljunk egy-egy köralaku kis árkot és ebbe tegyük a trágyát.------ István gazda. Ős zi- és kajszinbaracknak való trágya. Ez a két gyümölcsfa legjobban szereti az olyan tehéntrágyát, a miben nincs szalma. Az ilyen trágyát vízzel péppé hígítjuk fel és egy kevés sót is téve bele, úgy vesszük használatba. Tapasz a fák sebeire. Hogy a faágak le- fürészelése folytán előállott sebek kárt ne tegyenek a fában, nagyon jó azokat erre való tapasszal bekenni. Ez a tapasz úgy készül, hogy 1 rész összetört mésztörmelékkel 1 rész fahamut, egy nyolcad rész folyóból vett homokat és 2 rész tiszta marhatrágyát jól összekeverünk, félhüvelyknyi vastagon a sebre kenjük és aztán fahamuval behintjük; vagy 2 rész friss tehéntrágyához 1 rész finom szitált mésztörmeléket, 1 rész fahamut és egy kevés finom homokot, a tömeget jól összekeverjük, azzal a fa sebeit vékonyan bekenjük, azt finom hamuval behintjük. melyhez egyhatod rész égetett csontlisztet keverünk, minek folytán a tömeg meg fog ke- ményedni. HÁZI-ASSZONY. Hamisított méz felismerése. Különösen nagy városokban sok olyan mézet árulnak, mely hamisítva van. A hamisított méz könnyen felismerhető a következőképpen : Néhány kanálnyi mézet keverjünk jól össze ugyanannyi borszesszel, a keveréket üvegben melegítsük fel és pedig, hogy el ne repedjen úgy, amint a befőtt gyümölcsöt szokás, vagyis állítsuk melegedő vízbe. A felmelegitett, majd lehűlt méz, ha valódi, nem hágy üledéket, a hamisított méznek ellenben fehér üledéke lesz. A jó tej megismerése. Hogy a tej vízzel meg van-e hamisítva, az meglehetős biztonsággal megtudhatjuk úgy, ha a gyanús tejbe egy tiszta kötőtűt belemártunk s azután függőlegesen tartva, lassan kihúzzuk. Ha a tej hamisítatlan, akkor tapadni fog belőle valami a tűre, ha pedig vízzel van keverve, akkor a tej rögtön lefolyik a tűről s az egész tisztán kerül ki belőle. Néha azonban hamisítás nélkül is nagy viztartalomu a tej, különösen ha a tehenet kizárólag zöld takarmánnyal táplálják. Sőt egyes tehenek teje, a legjobb tartás mellett is mindig igen vizes marad. miujsáh? A nap már lemenőben ... Az agg király napja lemenőben. A királyi nap mielőtt búcsút venne a nagy természettől, még egyszer visszamosolyog, visszatekint. A költő szerint mikor a nap lemenőben, tüzet rak a fellegekben. Mily megrendítő, mily fönsége- sen szép búcsuzás ez. Az ősz király is birodalma fellegei közt tüzet gyújt népének szivében. A szeretet a ragaszkodás e tüze közt hajlik lemenőre, bucsuzóra az ő élete. * * * * És mily érdekes, megrendítő évforduló közt lesi, várja a király hű népe az ő életének halálra vagy jobbulásra való fordulását. Ma, mikor e sorokat írom, éppen 60 éve, hogy a szép, délceg ifjú, Ferenc József először lépett a nyilvánosság elé. Az első szerep! Az utolsó napok. A küzdelmes percek halálra, vagy jobbrafordulásra. Istenem! A királyok is emberek. Mikor megszűnnek királyokként élni... meg kell halniok, mint az emberek meghalnak. .. . 1847 volt. Októberi szép nap, talán éppen olyan, mint ma. Ferencz József király, akkor még mint főhercegi trónörökös jött Budapestre, hogy részt vegyen a Pestvármegye főispánjává kinevezett István főherceg beiktatásán.
