Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-13 / 41. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŰ 323 könyvéből is sokat olvastam. Még többet tanultam. Abból a könyvből, mely az élet malomkövei közt íródik, telik meg. Hát van miből meríteni, Írni. Csak olvassátok. Mester. Az uj gazdasági cselédtörvény. Fölmondás nélkül való szakítás, Nagyon kivételes esetekben felmondás nélkül is joga van a gazdának is, meg a cselédnek is arra, hogy szakítsanak egymással. A gazda megteheti ezt a következő esetekben: ha a cseléd vagy családtagja a gazdát, annak családtagját, vagy intézkedésre, felügyeletre jogosult megbízottját tettleg bántalmazza, fenyegeti, vagy ellenük izgat, lázit, vagy ezek valamelyikének testi épsége, élete vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt kövét el, vagy kísérel meg; ha a cseléd vagy családtagja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt tett és nem téritette meg; ha a cselédet bűntett vagy pénzvágyból eredő vétség miatt jogerősen elitélték, vagy nyolc napnál hosszabb elzárásra jogerősen elitélték; ha a gazda félrevezetésével hamis elbocsátó igazolvánnyal, vagy hamis cselédkönyvvel állt szolgálatba; ha a gazdának családtagjait rosszra csábítja; ha a gazda nevére, gazdája tudta nélkül, pénzt vagy árut vesz kölcsönbe, ha égő gyertyával, lámpással, tűzzel vigyázatlanul bánik; ha e törvénybe ütköző s a gazda sérelmére elkövetett kihágásért három Ízben jogerősen elitélték. Felmondás nélkül elbocsátható ugyancsak a cseléd sőt még kártérítésre is kötelezhető, ha a kötelességének teljesítését megtagadja, vagy ha a cselédtársait erre biztatja, emellett cselekménye még szigorú büntetés alá esik. Viszont a cseléd elhagyhatja felmondás nélkül a szolgálatot, ha a gazda, annak családtagja, intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottja: a házi fegyelem alá nem tartozó vagyis nagykorú cselédet tettleg bántalmazza, ha a cselédnek, vagy családtagjának testi épsége élete vagy vagyona ellen büntetendő cselekményt követ el vagy kísérel meg; a cselédnek vagy családtagjának tulajdonában szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból jelentékeny kárt okozott; a cselédnek vagy családtagjának erkölcsét veszélyezteti,, a cselédet vagy családtagját tiltott cselekményre hívja fel; a cselédet vagy családtagját olyan szolgáltatás teljesítésére szorítja, melynek kikötése e törvény értelmében tilos (lásd itt a »Miről tilos szerződni« és »A aseléd családja« cimü fejezetekben felsorolt tilalmakat) ; a cseléd bérét vagy egyéb járandóságát visszatartja, anélkül, hogy követelésének megállapítása végett, az eljárást a hatóságnál megindítaná; ha a gazdát vagy megbízottját e törvénybe ütköző s a cseléd sérelmére elkövetett kihágásért háromizben jogerősen elitélték; a cselédet hatósági figyelmeztetés után is éhezésnek teszi ki azáltal, hogy rossz ételt vagy kelleténél kevesebbet juttat neki; ha bánásmódjával cselédjének életét, egészségét s testi biztosságát veszélyezteti. Az ilyen felmondás nélkül való szakítás azonban csak úgy érvényes, ha a rá szolgáló ok megtudásától számított nyolc nap alatt a szakitó fél a másikat az ok közlésével értesíti. Ha a másik fél a szakítást jogtalannak tartja, nyolc nap alatt kell panaszt tennie a hatóságnál. Ha az egyik fél a szerződés teljesítését jogtalanul megszünteti, a másik fél hatósági határozat nélkül nem köteles arra, hogy a szerződés további teljesítését utóbb elfogadja. Ha a cseléd felmondással vagy felmondás nélkül, de jogosan bontotta fel a szerződést, akkor is csak a valóban megszolgált bérre és járandóságokra van joga; de ha azért távozott, mert élete, egészsége, erkölcse vagy vagyona ellen vétett a gazda, akkor joga van a cselédnek a hátralévő időre járó egész bérére és minden járandóságára. Kilépés. Elbocsátó bizonyitvány. Helykeresés. Bármely okból szűnt is meg a szolgálati viszony, a cseléd köteles a kilépés előtt a rábízott tárgyakról pontosan beszámolni csak azután követelheti törvényesen kijáró bérét. Kilépéskor a gazda beírja a szolgálat teljesítését a cselédkönyvbe, s a könyvecskét visszaadja a cselédnek. Ha valótlant ir a gazda a könyvbe, akkor a cseléd panaszára a hatóság kiigazítja a rovatot. A cseléd minősítésére vonatkozó adatot, nem szabad a cselédkönyvbe beírni. Ha a szolgálati időből már csak hat hét van hátra, a Cseléd kivánatára a gazda köteles neki elbocsátó bizonyítványt adni s ebben fel kell tüntetni, hogy a cselédnek van cselédkönyve s hogy mikor szűnik meg a szolgálati szerződése. Ha a gazda a bizonyítványt ki nem adja, akkor a hatóság ád helyette igazolványt. Az elbocsátó bizonyitvány kiadása után a szolgálatból való kilépésig a gazda köteles a cselédnek a munkaszüneti napokra és azonfelül az éves cselédnek két munkanapra is szabadságot adni, hogy helyet kereshessen. Ha a szerződés úgy szűnt meg, hogy a cseléd jogos okból felmondás nélkül lépett ki a szolgálatból, és más gazdához még nem szegődött be, a legközelebbi községig vagy a cseléd kivánatára azzal egyenlő távolságig az elbocsátó gazda tartozik az elköltözéshez szükséges igaerőt adni. TANÁCSADÓ. A m.-szigeti elmegyógyintézet építkezései nehány nap alatt már teljesen befejeztetnek, ugv hogy a betegek még e hóban betelepithetők lesznek. Dr. Hegyi Mózes osztályos főorvos már elfoglalta állását s a m.-szigeti. főispán a két segédorvost is kinevezte. Az ápoló és szolgaszemélyzet félfogadása szempontjából a jelentkezések már elfogadtatnak s egy részük a közelebbi napokban kineveztetik, hogy teendőikre kioktassanak s az intézet berendezésénél segédkezzenek. A gépész már felfogadtatott s négy irgalmas nővéren kívül egy főápoló, négy osztályápoló, négy osztályápolónő, egy kapus, egy kertész, egy éjjeliőr, egy hivatalszolga, két fürdő és fűtőszolga, három mosóleány, egy szabó, egy cipész és egy asztalos fognak alkalmaztatni. A szolgaszemélyzet egy része a vármegyei közkórház telepén is teljesít szolgálatot. Az illetményekre nézve úgy a közkórháznál, mint a m.-szigeti alispáni hivatalnál értesülés szerezhető. A jelentkezők az ottani közkórház igazgatóságához forduljanak. Érdekes döntvény. A közig, bíróság kimondotta, hogy ha valamely községi képviselőtestületi
