Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-01-27 / 4. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 31 HÁZI-ASSZONT. A romló hordóskáposzta megjavítása. Ha a hordóskáposzta nincs kellőleg lenyomva, összesaj­tolva vagy megsózva, igen könnyen megromlik, amit abból vehetünk észre, hogy a lévén felül penészes hártya képződik. Mindenekelőtt a penészt eltávolít­juk és a lé közé félliter jó pálinkát kell töltenünk, valahányszor a káposztából főznivalót kiveszünk. Ezt legfeljebb négyszer-ötször kell ismételnünk és a káposzta ismét ehető lesz. Pár háztartási jó tanács. 1. Forró viz a legtöbb gyümölcsfollot kiveszi. És pedig legjobb a dologgal úgy eljárni, hogy az illető foltra szitán át csurgatjuk a forrásban levő vizet. 2. Az érett szőlő levétől a vászon tinta- vagy rozsdafoltja eltűnik, szintúgy megtisztul a tintás kéz is; nem minden tintától ugyan, de a legtöbbtől még is. 3. Ha a mosólébe egy kanálnyi terpentint keverünk, a ruha vakító fehérségű lesz. 4. Rozsdás vasalót kitünően rendbe lehet hozni közönséges sárga viasz és só segélyével. Az eljárás ez: egy darabka viaszt ru­hába göngyölve, ezzel bedörzsöljük a tüzes vasalót, melyet aztán egy sóval behintett papíron huzgálunk végig, erre a vasaló lapja tükör tisztaságú lesz. 5. Petroleum a legkeményebb lábbeli bőrét is meg- puhitja. 6. Ugyancsak a petroleum kitűnő tisztitó és fényesitő szere a cinből készült eszközöknek; az eljárás mindössze az, hogy egy gyapjúszövet rongyra néhány csep petróleumot öntünk s azzal dörzsöljük meg a tárgyakat. A fényezett bútorokon mutatkozó foltot is ugyanilyen módon, legjobban kivehetjük petróleummal. 7. Hideg esővíz kevés szódával ke­verve, mosható szövetből kiveszi a zsirfoltot. mi újság? — Rákóczi szobra. Mióta a nagy fejedelem hamvai Kassán pihennek, azóta még élénkebb lett a moz­galom, amely Kassán egy szép lovassszoborral akarja meg­örökíteni a fejedelem emlékét. A szoborbizottság, metynek már eddig is száznegyvenezer korona áll rendelkezésére, e célból országos gyűjtést indít. Az adományokat a kassai polgármesterhez kell küldeni. — József főherceg a tüdőbetegek virág­szálára. Ismeretes dolog, hogy a püspöki kar a tüdőbetegek győgyitóházára templomi gyűjtést rendezett, mikor a társadalom a virágszál jeligéje alatt áldozott ez emberbaráti célra. A templomi adományok most érkeznek a József Főherceg Szanatórium Egyesülethez s ezek sorá­ban van az az ezer korona, melyet József főherceg és Auguszta főhercegasszony a kistapolcsányi hívek adomá­nyával együtt ajánlott fel e célra. A templomi gyűjtésekből eddig tizenkétezer koronát meghaladó összeg folyt be. — Egy telepes község boldogulása. Sza­párfalva községet még a nyolcvanas években telepítette a kincstár, amikor is egy-egy család tiz holdnyi ingatlant ka­pott előnyös törlesztések mellett. Ez a község az egyetlen magyar ajkú község Krassószörénymegyében. Darányi mi­niszter most elrendelte, hogy miután a község határában végzett erdőirtás ezt lehetővé tette, az összes telepesek bir­toka tizenhat holdra egészittessék ki. Ezt az uj földet a bir­tokosok holdankint 200 koronáért kapják s négyszázalékos kamattal törlesztik negyven év alatt. — Gazdák értekezlete. A Beregmegyei Gaz­dasági Egyesület elnöksége utján összehívott megyei gaz­dák a múlt pénteken népes értekezletet tartottak a vár­megyeház dísztermében, melynek egyedüli tárgyát a gaz­dák szervezkedése a munkásszükséglet biztosítása céljából képezte. Az értekezltt Darányi Ignác földtnivelési minisz­tert táviratilag üdvözölte. A miniszter az üdvözlést távirati utón köszönte meg. — Nyolcszázezer elvesztett munkanap. A kereskedelemügyi miniszter most tette közzé az 1905. év­ben előfordult ipari sztrájról és munkakizárásról szóló ki­mutatást. A kimutatás szerint az 1905. évben Magyarorszá­gon 335 sztrájk volt; e sztrájkok 2154 üzemet érintettek s 39,742 munkás vett bennük részt; a sztrájk által munká­jukban megállított munkások száma még további 4002 fő­vel szaporodik. — A sztráj kólók csaknem 800.000 munkana­pot és közel 3 millió korona munkabért vesztettek el. — Megégett osalád. Borzalmas szerencsét­lenség történt Dánosd biharmegyei községben. Pászk Má­tyás korcsináros házában éjjel, a mikor az egész család aludt, a kályhából szikra pattant ki s a fából épült ház csakhamar lángba borult. Pászk, a felesége, özvegy édes­anyja és öt gyermeke benne égtek a házban. Másnap a ro­mok között nyolc elszenesedett holttestet találtak. — Osszeégett gyermek. Károlyi István gróf postaréti tagjában, Kiss Lajos juhásznak 2 éves fia, amig anyja a kutnál, apja pedig a nyájnál járt, a tűzhelynél ját­szadozva, a hasán tenyérnagyságu égési sebet kapott, mely­ben a minap nagy kínok között meghalt. — Az alkohol áldozata. Kocsár Stefán zugói lakos múlt szerdán kissé többet vett be az ördögitatból, mint a mennyit 60 éves kora elbírt volna, minek az lett a következménye, hogy szeszmérgezés következtében az utón összeesett s kiadá lelkét. — Szomorú halál. A szigorúra fordult téli időjárás megkívánja a maga áldozatát. Penészlek környékén az őrjárat hóval befedett, tökéletesen megdermett ember holttestére bukkant. A talált iratokból kitűnt, hogy a megfa­gyott Hrupaska János hecskei születésű drótostót. Az élesz- tési kísérletek sikerteleneknek bizonyultak. — Gólya az utcán. Sipos Juliánná csekei illetőségű 19 éves nó a napokban bement Szatmárra, hogy valami munkát kapjon. Mikor e célból a Zrinyi-utcán járt, hirtelen szülési fájdalmak vették elő s egy egészséges leány gyermeknek adott életet. A beteg nőt a mentők beszállitot­■ ták a közkórházba ápolás végett, hol úgy az anya, mint az újszülött jól érzik magukat. — A malom kerekei közt. Zsombolyáról jön e hir: Beller Jakab ó-besenyei malomtulajdonos a ma­lom kerekeit vizsgálta, de elcsúszott és a kerekek közé esett. Csak egyes darabokban szedték ki testrészeit a ro­mok alól. — Veszett kutyák garázdálkodása. Tren­csénből Írják : Vágbeszterce, Vághéve, Nagyugyics és Alsó- mostenec községekben veszett kutyák megmartak 14 em­bert. akiket a budapesti Pasteur-intézetbe szállítottak. Pár nap múlva egy vághévei bérlő istállójában egy ökrön tört ki a veszettség és az ökör megharapta Szemere Sándor állatorvost és a béresgazdát, akiket szintén felszállitottak Budapestre. A fentemlitett községben most az összes kutyá­kat és macskákat elpusztítják. — Rákóczi utolsó éjszakája Magyaror­szágon. Rákóczi Ferenc semmi biztosítékot nem lá­tott a bécsi udvar jóakaratában s a bomló kuruc hadba a melyei a pestis naponként tizedelt, külföldi segítséggel akart lelket önteni Nagy Péter orosz cárba vetette minden reményét, azt hitte, hogy a magyarországi nagy nyomorú­ság idejűn is sikerrel fölveheti újra a harcot. Ez a hit és reménység töltötte el Bercsényi Miklóst is. Rákóczi a Pálffy- val való találkozás után, a ki békére és egyezségre iparko­dott hangolni a fejedelmet, sietett az orosz cárhoz. Mun­kácsról indult ki egy ködös februári napon a vereckei szo­ros felé. Korán ráesteledett. Csak Patpolóc faluig ért. Elha­tározta, hogy az éjszakát itt tölti és másnap reggel kél át a határon. Akkor nem is sejtette, hogy hazáját soha sem fogja többé látni. A kis rutén község gyönyörű vidéken van, de falusi kunyhónál más nem volt benne. Az egyik kuny­hóban ütötte föl éjjeli szállását a nagy fejedelem. Bizony csak egy kecskelábu bükkfa-asztal volt az ágya. Hogy aludni nem igen aludt, látszik abból, hogy az asztalra ráfaragta neve kezdőbetűit. A kuuyhótulajdonos, Dusár János szegény-

Next

/
Thumbnails
Contents