Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-22 / 38. szám
298 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ban elhagyottaknak nyilváníttassanak és nevelésükről az állam gondoskodjék; b) a cigányok kóborlása betiltassék és szigorúan büntettessék és a kóborlásba visszaeső cigányoktól a lótartás is megvonassék, házalási és vándoripari igazolványokat egyáltalában ne kaphassanak ; c) 'minden kóborló cigány illetősége megálla- pittassék s letelepülésre kényszerittessék. Akiknek illetősége ki nem mutatható, a hatóság hivatalosan állapítsa azt meg oly módon, hogy illetőségi hely az a község legyen, ahol a cigány legtovább tartózkodott. Hogy amiatt a községeket kiadás ne terhelje, az ily kényszerilletőségből származó költségeket vállalja az állam magára; d) a külföldi illetőségű kóborcigányok kérlelhetetlenül kitoloncoltassanak és a jövőben az ország határain be ne bocsáttassanak; e) a kóborcigányok ügyének adminisztrációja országosan központosittassék, azaz ezen ügynek kezelése és nyilvántartása egy központi hatóságra bizassék. A külföldön. Oroszországban nagy a sóinség. A sószállitás megakadt; attól lehet tartani, hogy a lakosságnál nagyon is érezhető lesz a sóinség. — Pusztító zivatar Franciaországban. A múlt héten Párisban és Franciaország számos vidékén óriási zivatar pusztított. Remiremont közelében a villám egy réten agyonsujtott egy 17 éves fiatal embert, St.-Efienne' közelében egy 4 éves kis leánykát. Beziers közelében a szőlőkertben dolgozó, munkások és munkásnők a zivatar elől egy kunyhóba menekültek, ahova a villám lecsapott és megölt egy 62 éves asszonyt, több gyermek veszélyesen megsebesült. Különösen a szőlőtermő vidékeken pusztított nagyon a vihar. — Angliában kevesebb a ló. Az angol földmi- velésügyi miniszter Highwycombeben beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy ez évben Angolországban 10.00ü-rel kevesebb csikót neveltek, mint a múlt évben. A lótenyésztés állandó csökkenése nagy veszélyt képez. A hadügyminisztérium és a föld- mivelésügyi minisztérium együttes tanácskozásainak eredményétől sikert remél, amennyiben gyakorlati javaslatokat fognak előterjeszteni, amelyek meg fogják javítani a viszonyokat. — Bányakatasztrófa Amerikában. A mexikói Las-Esperantes bányában bányalégrobbanás történt. A katasztrófa következtében huszonöt ember meghalt és százharmincegy megsebesült. A robbanás következtében tűz támadt, úgy hogy kétszáz munkás a bányában rekedt. Bár azonnal megkezdték a mentőmunkálatokat, nem hiszik, hogy a bezárt bányászok közül csak egyet is élve ki fognak tudni menteni. — Nagy vasúti szerencsétlenség Amerikában. Óriási vasúti szerencsétlenség történt Amerikában. Vasárnap reggel Kanaan közelében (New-Hampshires) Quebek és Boszton között kirándulókkal megtelt expresszvonat összeütközött egy tehervonattal. Eddig huszonöt holttestet húztak ki a romok alól, s mintegy negyvenen megsebesültek. A két vonat egy kanyarulatnál ütközött össze és mindkét lokomotív lezuhant a töltésről. Az életüket vesztett utasok legnagyobb része az első és második kocsiban üli. A halottak legnagyobb része nő. A sebesültek közül többeknek sebe oly súlyos, hogy életbenmaradásukhoz kevés a remény. A parcellázás áldozatai. Aki a pécsi agrárprogrammot csak felületesen, sőt amúgy futólagosán olvasta vagy olvassa: könnyen kockázhatja azt az Ítéletet, hogy a parcellázásról egészen megfeledkezett. Pedig nem úgy van. Nem feledkezett bizony meg. Csak tessék jól, gondolkozva olvasni. És rájöhet akárki emberfia, hogy igenis benne van a parcellázás is. Hát hol van ? Mindjárt a második pontban: „az aprárpolilika legfontosabb feladata — mondja a második pont, — hogy szem- előtt tartsa a földbirtok megoszlását is. Legyen az megfelelő, hogy a nemzet nagy tömegét, a földmivelő népet jogosan és okosan kielégítse, óhajtandó helgzetbe és munkakörbe juttassa.“ Azon eszközök és módok közt, melyekkel az agrárprogrammnak e törekvése megvalósítható: kétségtelenül nem utolsó helyen van a parcellázás. Az agrárprogram tehát nem feltétlen hive a parcellázásnak, jobban mondva a most már egész mániává lett földszerzésnek. Sőt a földbirtokok ilyetén való megoszlása ellen állást foglal és határozott irányt jelöl, mikor rövid tömörséggel, de annál többet jelentő értelemmel köti a föltételeket, melyek mellett az agrárpolitika „szem előtt tartsa a földbirtok megoszlását.“ Legyen az t. i. megfelelő, hogy jogosan és okosan elégítse ki a nemzet nagy tömegét, hogy óhajtandó helyzetbe és munkakörbe is juttassa. A parcellázás azonban nálunk kezd nem okos alakot és módot követni. A parcellázással főleg a spekulációra alapított parcellázással nálunk a kisembert éppen nem óhajtandó helyzetbe és munkakörbe juttatták és juttatják. Sőt a parcellázásnak már áldozatai is vannak. De igen sok áldozata, mint arra ami lapunk már évek óta esetről esetre rámutatott. Most újra áldozatot kiván a nem okosan művelt parcellázás. Megbízható helyről halljuk, hogy Lőcse vidékén nagy arányokat öltött a parcellázás. A kisgazdák, akik minden áron földhöz akartak jutni, erejükön túl, drága áron vásá-
