Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-09-01 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ M. I S © Á. 2s &, 11. A gazda szeptemberhavi tennivalója. A gazdaságban. A hó közepén a rozs vetése már megkezdhető. A terményektől megszabaduló földeket azonnal föl kell szántatni. A tököt a téli etetésre most kell eltenni. Hajdinát és kölest le kell aratni. A sarjukaszálást a réten minél hamarább be kell fejezni. A dohánylevelek törésével se szabad késlekedni, mert mihelyt az esős idő beáll, a dohány, nagvon lassan és rosszul szárad és nagyon sok kárunk lesz benne. A kertben. A korai tavaszi zöldségnek való petrezselymet és murokrépát elvetjük. A korai káposzta- féléket levágjuk. A paradicsom és a paprika leszedendő és ez utóbbit szárításra felfűzzük. A gyümölcsösben. Az érett gyümölcsöt leszedjük, osztályozzuk és télire elrakjuk; szilvát aszalni és lekvárt készíteni belőle most kell. Az átültetendő fák gödreit kiássuk. A szőlőben. A korai fajták érnek, szállításra leszedhetők. Szőlőszállításhoz célszerű, háziiparilag készült kosarakat szerezzünk be. A termést védelmezzük a madarak és a tolvajok ellen. A fajtiszta táblákban jelöljük ki az oda nem valókat, hogy kidobhassuk és megfelelő uj tőkékkel pótolhassuk. Az ojtványokat a takaró földhalomtól mind megszabadítjuk. A pincében. Az uj borokat harmadszor kell lefejteni. Az állatok körül. A juhokat most hágatjuk. hogy februárban fiazzanak. A legelő az állatoknak rendszerint ebben az időben már nem ád elegendő táplálékot, azért az istállóban is kell nekik takarmányt adni. A méhesben. A betelelést ne halogassuk továbbra. A méhcsaládokat most lehet legjobban egyesíteni. Az egyesítésnél arra vigyázzunk, hogy mindig a szebb és fiatalabb anyát tartsuk meg az uj méhcsaládnak. Hogyan tartsuk el a burgonyát? A tapasztalat azt mutatta, hogy a kupacokban elvermelt burgonya csak úgy marad egészséges és jó, ha a kupacokat levegő járja át, szóval ha a kellő szellőztetésről gondoskodunk. Tudjuk, hogy e célból szellőző kürtőket, kéményeket szoktak készíteni. Minthogy azonban az időjárás sokszor ezeken keresztül érvényesíti hátrányos befolyását, más eltartási módról is gondoskodtak a gyakorlati gazdák. Az egyik eljárás abból áll, hogy a burgonyakupacon végig szellőző csatornát! készítünk. Ez a kővetkező módon történik. A vermet keletnyugati irányban ássuk meg. Igv állandó léghuzamot kapunk. Mintegy 3—4 méter hosszúságban a verembe kupalakban töltjük most a burgonyát. Ha ez megvan, ráhelyezünk a kupacra egy nyomtató rudat; ennek belső végére kötelet erősítünk. Ráborítunk most a kupacra szalmát azután pedig 20 cm. vastagon beföldeljük. Ezzel készek is vagyunk. A szellőző csatorna megvan, ha kihúzzuk a rudat, mert a kupacot ily módon tovább rakjuk, illetőleg építjük. A verem két végén ilyformán keletkezett szellőző nyílást szalmacsóvával bedugjuk. Az igy bevermelt burgonyának nem árt sem az eső, sem a fagy. Levegőt pedig eleget kap. Époly jó egy másik eltartási mód is. Ez tulajdonképen szintén az az előbbi elven alapszik. Csatornát készítünk ez esetben is, csakhogy alul deszkákból. Ezt az eltartási módot akkor alkalmazzuk, ha a burgonyát nem rakjuk el vermekbe, hanem csak a föld színén. A deszkacsatornát lehelyezzük a főidbe és rájön azután a burgonyakupac. így el lehet tartani más terményt is, általában a gyök- és gumósnövényeket. A deszkacsatornát bárki maga is megcsinálhatja. Két hosszú deszka és két darab keresztléc kell csak hozzá. Az egyik deszkára rászögezzük a két kereszllécet, a másik deszkát most már csak egyszerűen odatámasztjuk a másikhoz. A keresztléc azért kell, hogy a deszkák felső széle össze ne érjen; mert különben nehezebben hatolhatna csak át a levegő a csatornából a burgonyakupacra. Erre a kupacra is szalmát terítünk és úgy aztán beföldeljük. Hogy azonban a meleg levegő a kupactól eltávozhasson, a kupacban azonkívül 3—3 méternyi távolságban egymástól szalmacsóvát helyezünk el. Végül a legtökéletesebb elrakási mód az. ha az utóbbi kettőt összekötjük. A balatonmelléki szőlősgazdák és a jóg- kárbiztOBÍtás. A Tapolcavidéki Gazdakör kezdeményezésére a Balatonvidék szőlősgazdái népes értekezletet tartottak Tapolcán, a melyen mintegy kétszáz szőlőbirtokos vett részt. Az ülésen Forster Elek nagybirtokos elnökölt és ott volt a Balatonvidék csaknem minden nagyobb szőlősgazdája. Az egybe- gyült gazdák egyhangúlag kimondották, hogy okulva az idei súlyos jégkárokon, a jégkár ellen való biztosítást . különösen a szőlőkultura továbbfejlesztése érdekében most már a legsürgősebb törvényhozói intézkedésekkel is rendezésre várónak tarják, főleg a dijak csökkentése és az ügynöki dijak mellőzése érdekében, hogy a szőlők jégkár elleni biztosítását bizonyos mértékig általánossá tegyék. Ennek érdekében a balatonmelléki birtokosság fölirattal fordul a kormányhoz, egyúttal kéri, hogy a kérdést vegyék fel a pécsi országos szőlőszeti kongresszus tárgysorozatába, az ügy előadásával megbízván Forster Eleket. mi iíjsau? A pécsi katholikus nagygyűlés. A kath. nagygyűlés óriási népet gyűjtött össze Pécsre, a Mecsekhegy aljában. A nagy körmeneten, mely körmenet valóságos hitvallása volt a kath. hívők seregének, szemtanuk állítása szerint felemelő buzgósággal 60—70 ezer ember hömpölygőit. Hatalmas bizonyíték ez. és a gyűlés egész lefolyása, hogy a katholikus hilélel eddigi dermedtségéből éled, nem csak bensőleg, de külsőleg is elevenebb, erővelteljesebb lett. A magyar katholikus világ a támadások közt megújul, a szenvedések közben megifjul .... És mondhatjuk, hogy a többi hitfelekezetek, minden más, de valóban még hittel rendelkező felekezetek féltékenységét sem idézheti elő ez a megújhodás, a lelkek ez ébredése. Hiszen a hitharcok korának el kell mulniok mindazok közt, kik keresztény alapon egyek és egyesülniük, erősödniök kell azon közös mezőn, melyen
