Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-18 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 261 — Azt bizony senki emberfia nem viszi. — Pedig viszik! — Inkább tulajdon kezemmel fojtom meg. — Elég. így beszél a keresztény, vallásos ember? Megvér az Isten! — Megvert már engem. Nem kell, hogy jobban megverjen. Es sirt... mint a gyermek... — Látod ember — szóltam biztatóan — nem tudod a magad javát felfogni. Nyomorúság marad itt az élet reád ... — Hát egész hatvan esztendő alatt nem az volt? — Nem fogsz segélyt kapni se a várostól. Az öcsém ruháját sem kapod többé ... — Nem bánom; eszem vájogot... Csak itt maradjak. — Mondom, hogy itt maradsz. — Itt maradok! — kiáltotta kiderült ábrázattal. — De ne tessék elkésni a dologgal... — Nem késem ... — Hónap megtudom ? — Megtudod. — Eljöhetek? — Eljöhetsz. ♦ * * Másnap eljött... Megnyugodott. De mégsem egészen hitt... Másfél évtizede, hogy ez történt, amit itt leírta m. Piku — mondom ma is él. És úgy él, mint egész életében. Szatmáron született, itt töltötte életének minden idejét. Volt néhányszor Mária-Pócson. A vidéken meglátogat egy-egy. régi »komáját* — ennyiből áll az ő kóborlása. Hogy mit szól... a cigányok mostani rémüléséről, nem tudom. Még nem beszéltem vele. ISMEBETEKTÁR A. A tengerfenék csodái. John Murray, a hires angol tudós számítása szerint az Atlanti-óceán legnagyobb mélysége 27.366 láb, a Csendes-óceáné 18.582, a Déli-tengeré 25.000 és az északi jegesóceáné 9000 láb. A tengerben annál erősebb a viz nyomása, mennél mélyebb. így például két angol mérföldnyi mélységben egy négyszög hüvelvknyi területen a viz súlya két tonna. A természettudósok eddig még nem tudták megállapítani, hogy a viz nyomása mekkora a tenger különböző mélységeiben. A hőmérsékletét már megpróbálták ugyan mérni, de odáig sohase jutottak, hogy a tenger fenekének hőmérsékletét megismerhették volna, mert a vízbe eresztett, rendesen vastag üvegcsőbe zárt hőmérőt, még mielőtt a tenger fenekét érte volna, az óriási viznyomás szétzúzta. Azt Írja Muray, hogy nincs a világon emberkészitette tárgy, a mely a tenger mélyére bocsátva, a fölismerhetetlenségig össze ne lapulna. A tenger óriás viznyomása a legerősebb acélhajót is csak úgy összezúzná, mint a papirskatulyát. A hajóroncs is csak addig sülyed, a mig súlya megegyezik a viz nyomással. És az ilyen óriás viznyomás mellett a tenger mélyén élőlény mégis van. Háromszáz láb mélységig megél a növény is, azontúl azonban csak a millió és millió csodálatos alkotásu tengeri állat. És ezek az állatok egymást falják. A nagy a kisebbet, az erős a gyengét. Sőt itt a tengeri szörnyek fején fényszórófajta villamos fény van. A tenger mélységének csodás állatvilága ma még jórészt ismeretlen s talán a buzgó Murraynak köszönhetjük, ha majd kép és irás szemlélteti mind azt, a miről ma még a tudományos világ is csak nagyon keveset, úgyszólván semmit se tud. * Hogyan alszik az emberiség? Az emberiség legnagyobb része nem alszik ágyban. Európa déli országaiban az emberek a háztetőkön alszanak és nagy melegek idején megöntöztetik magukat úgy, ahogy a virágokat szokták megöntözni. A lappok iramszarvasbőrből készült zsákokban alszanak, amelyekből csak a fejük látszik ki. A hinduk sürü fátyolba bárkolják a fejüket és igy alszanak. Ezzel védekeznek a moszkitók csípései ellen. A chinaiak deszka-ágyakon alszanak, amelyekre a világért sem tennének vánkost. Az orosz muzsik állatbőrbe burkolózva alszik a kályha mellett. A német paraszt nemcsak dunnával takaródzik, de dunnán fekszik is. Egyáltalában az ágy divatja nem is olyan régi keletű. Igaz, minden időkben aludtak ágyban az emberek, de hogy az alsóbb néposztályok, a szegényebb emberek is hozzájutottak az ágyhoz, annak alig van száz esztendeje, * Mester avató ebéd a 17. században. Nagyon sok érdekes és tanulságos okirat fekszik a kecskeméti gazdag levéltárban, melyek közül az alábbi »menü*, mely a kecskeméti érdemes »kovács céh* jómódjára és egykori nagy tekintélyére vet élénk világot, szintén csak azt igazolja, hogy az akkori boldog időkben milyen messzehirü erős »céh* volt a kovácscéh, amely elengedhetetlennek tartotta, hogy az »ifjú mester* a mesteravató disz- ebédet a következő szigorú pontossággal készítse elő: »Az újonnan beállott Ifjú Mester tartozzék Mester-Asztallal, a melly illyen dispositióval és or- dóval légyen. Az Uj Mester főzessen hat tál étket; Első tál étek légyen Káposztás Hús egy Disznóórjá- val egészen fejestül, melly között légyen négy koncz. Második tál étek Tyúk édes lével, mellyben légyen tiz Tyúk. Harmadik tál étek Riskásával két koncz- czal, kiben légyen tíz Tyúk. Negyedik tál étek Fekete lév, négy jó kövér malaczczal. Ötödik tál étek Sült két jó öreg kövér fersal Pecsenye, és két jó öreg kövér Malacz töltve, ugyan ezen sült tál étek mellett légyen két Bélés, egyik malazsa szőlővel, másik Riskásával sült. Hatodik Gyümölcs tál étek; úgymint: Perecz, Dió, Mogyoró, elegendő. És mindezek mellé az eledelek mellé azon Uj Mester azon a napon elegendő Bort, olyant, valamellyet Kovács Mesterek szeretnek, tartozik adni. Ezt is végeztük egész Gzéhül, hogy arra az napra, mellyen az Uj Mester mester-asztalát megadgya, rendelünk két látó mestereket ü mellé, kik ez leirott rend, és mód szerint az megrendelendő eledelekre jó lelki- ismeret szerint vigyázzanak és az ebédet elkészítessék. Annakokáért mind az Disznó órja, mind az Húsz Tyúkok, mind az Hat Malaczok és két fersál Pecsenyék ollyanok légyenek, mellyeket az arra
