Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-21 / 29. szám
230 MAGYAR FÖLDMIYELŐ golásával és szállításával járó költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelnék, az illető birtokoshoz eső legközelebbi vasúti állomásra teljesen díjtalanul szállíttatnak. KIS GAZ DA. Csendes aratás. Az ország minden részéből érkezett tudósítások alapján megállapítható, hogy az idén csendes aratás van. A nép immár belátja, hogy a békés egyezséggel, munkával többre megy, mint a sok keserűséggel, csalódással járó sztrájk segítségével. Hogy itt is olt is akadnak, akik a szerződést, melyet szabad elhatározásukból Írtak alá, megszegik. Azon nem kell csudálkozni. Hiszen mig emberek lesznek a földön, lesznek kivételek is. Van félreértés és marad izgatás is mindenkoron. Baj, hogy sok munkás maradt munka nélkül. A szerződést nem akarták a kellő időben aláírni. Aminek aztán szomorú következménye, hogy munka nélkül maradtak. Mint azt alábbi tudósításainkból sajnálattal láthatjuk. Fájdalom, a csendes aratás ezúttal nem éppen jó aratás is. Az ország nagy részében még a tűrhető középtermésen is alul marad az eredmény. Hogy a búzának magasabb ára fogja e pótolni a veszteséget: azt mi már többször kifejtettük, meg- világositottuk. Egyébként a beszerzett értesüléseinket az aratásról következőkben adjuk: Makó. Makóról jelentik: A közigazgatási bizottság Návay Tamás főispán elnöklésével ülést tartott, melyen bejelentették, hogy az aratás rendben megkezdődött és hogy remélhető, hogy akadálytalanul fog lefolyni, A gyönge termés folytán az idén kevesebb munkaerőre van szükség. A mezőhegyesi 7444 tartalékmunkást sem a megyében, sem az országban nem vették igénybe és közülök 1400-at hazaszállítottak. Orosháza. Orosházáról Írják: A megyében megkezdődött az aratás. A termés a lehető legsilányabb, olyik helyen még a bevetett magot sem hozza meg. Az orosházi járásban az aratás ezideig még rendben folyik és Berthóty István főszolgabíró a legnagyobb figyelemmel kiséri. Csor- váson igen sok munkás maradt szerződés nélkül, szertelen követeléseik miatt, de Orosházán, Szenteternyén, Gádoroson és Szénáson is elég nagy azok száma, kik a legnagyobb dologidőben inkább henyélnek, semhogy a gazdák igen méltányos ajánlatát elfogadták volna. A sámsoni bérgazdaságban Hunyadból 300 és Hevesből még 200 aratót voltak kénytelenek hozatni, mert az itteni munkások követelései teljesithetetlenek voltak. Torontálmegyében sok aratóember munka nélkül maradt és pedig azért, mert tavasszal hallgattak az izga- tók csaholásaira s nem kötöttek szerződést. Azt hitték, hogy náluk nélkül nem forog a föld. A vége az lett, hogy más vidékről jöttek munkások szerződni, a megyebeliek közül pedig most soknak felkopik az álla. így jár az, a ki elhagyja magát bolonditani. Szatmárvármegyében az aratás csendesen folyik. Itt ott próbálkoztak egyes csoportok a szerződés szegésre, de jobb érzésük mégis — győzött. A munkát felvették. Beregvármagyében semmi zavargás nem történt — tudomásom szerint — az aratás körül. Torontálvármegyének egyik községéből Írja a *Szö- vetkezés* a munka és kenyér nélkül maradtak küldöttséget menesztettek a szocialista központhoz, mely tekintettel arra, hogy ebbe a reájuk nézve semmiképen sem kellemes helyzetbe a pesti urak tanácsának buzgó követése folytán jutottak, felkérik ezeket a nagyrabecsült pesti urakat, pártvezéreket, hogy szíveskedjenek rajtuk segíteni. De szép szónál egyebet nem kaptak. Az egri káptalan uradalmából érkeztek sztrájk hírek. Azt hisszük itt is kölcsönös megegyezés történt a munka folytatására és bevégzésére. A gazdák és a kamatlábemelés. Az Osztrák magyar Bank kamatlábemelésével kapcsolatban az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a kötelékében álló szövetkezetekhez körlevelet intézett. E körlevél igy szól: Miután olyan nagy pénzdrágaság állott be, hogy mi is valószínűleg kénytelenek leszünk a szövetkezetek által nekünk fizetendő kamatot emelni, tanácsosnak látszik, hogy a szövetkezeti vezetők kölcsönért a szövetkezethez forduló tagokat, minden most nem okvetlen szükséges kölcsön felvételéről további intézkedésig lebeszéljék, akár vagyonszerzés, akár kölcsönkonzervió, akár pedig ingók beszerzésére terveztetett is a kölcsön. Mikor kaszáljunk? A kaszálás idejének meghatározása tudvalevőleg időjárási s növénynövekedési viszonyoktól is függővé van téve és ismeretes, hogy az igy kerülő takarmány tápláló értékét eldönti a talaj minőség, annak trágyaerőben léte s igy a növényzet állása, minősége, de egyben — és pedig igen jelentékeny mértékben — a takarmánynövények érettségi foka is. Minél fiatalabb az ily növény, annál gazdagabb, könnyen emészthető, jól kihasználható táplálóanyagokban. Ki ne tudná a mezőgazdák körében, hogy a növényzet előrehaladottabb fejlődési fokán, t. i. virágzás után, kevesebb táplálóanyagot nehezebben emészthető formában tartalmaz, mert azok a növény magképzésére fordittatnak és azzal csakhamar kiperegnek, a táplálásra elvesznek s a növényszár maga elvénülve, elfásodik és emiatt emészthetővé válik. Minél korábban kaszálunk (természetesen kellő figyelemmel a hozamra is), annál könnyebben emészthető, értékes fehérjében annál gazdagabb takarmányt nyerünk. Az időpont tehát a kaszálásra a helyi viszonyokhoz mérten az, amikor a réten legtöbb növény van és már virágzásnak indult. Ez a szabály nem is ismeretlen hazaszerte. de vajmi sokan hanyagolják el mégis. A rétnek idejében való lekaszálása a sarjunak is kedvez s hogy pedig a kaszáló , gyűjtő- és forgatógépek tetemesen elősegítik éppen az idejében való és jutányos kaszálást, gyűjtést, azt külön hangsúlyozni is felesleges. mi újság? A villám. Az idén ugyancsak gyakori látogatásokat tett hazánkban a gyújtó és ölő villám. Zivatarok hire érkezett az egész országból és olyan pusztításokról írnak, minő ritka esztendőben volt. A zivatarokat persze rendkívüli hűvös idő követte. Utasok beszélik, hogy a Tátrában havazott is. Nagyjából ide szögzünk egy néhány hirt a villámok látogatásairól, ami hir éppen kezünk ügyébe esett az elmúlt héten. A földmivelésügyi magyar királyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerint jégeső és vihar volt a következő helyeken: Bácsujlakon Bács-Bodrogmegye németpalánkai járá-
