Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1907-07-14 / 28. szám

MAGYAR FÖLDM1VELÜ tűnni és azért a miniszter a jelentés számszerű adatait csak a legnagyobb föntartással teszi közzé. Nagy baj, hogy gyümölcs is általában kevés lesz, hogy a késői kapások fejlődésükben elmaradtak és a korai tengeri és a burgonya már erősen érzi az eső hiányát. Számokban kifejezve a növényzet julius elsejei állapota alapján ítélve, a miniszter 33,122.800 métermázsára becsüli a búza hozamát (junius 15.-én 31.73 millió volt a becslés, tavaly végső eredmény­ben 53,73 millió métermázsa termett). 10,306.500 mé­termázsára a rozs hozamát (junius 15. én 10.14 millió, tavaly 14.15 millió termett) 12,812.100 métermázsára az árpa hozamát (junius 15.-én 12.68 millió volt tavaly 15.18 millió termett) és 11,270.900 métermá­zsára a zab hozamát (junius 15.-én 11.49 millió métermázsa volt a becslés, tavaly 12.73 millió ter­mett). Az ország termése a monarkia belső szükség­letét tehát nem fedezi és előbb-utóbb kényszerítve leszünk a vámkülföldről hozni gabonát. Uj búza a tőzsdén. A gabonatőzsdén 1000 métermázsa 78 klgros uj búza budapestre szállításra 22 korona 40 filléren kelt el. A tizenegy forintos búza árát alacsonynak mondják azok, akik a ter­més hozadékát kevesebbre becsülik, mint a hivata­los kimutatás. A készáru üzlet szilárd irányzata a malmok vételkedve a kész búza árát 10—15 fillér­rel emelte. Adóleengedés burgonyavész esetén. A köz- igazgatási bíróság kimondta, hogy burgonyával be­vetett szántóföldeknél a burgonyavész által okozott kár adóleengedésre alapot nyújtó elemi csapás. Gyüjtöttél-e csak egy előfizetőt is a mi Föld- mivelönknek ezen esztendőre? MI ÚJSÁG? A gyermek. Néhány év előtt történt, hogy Bartucz János és Breszticz Rózái hódmezővásárhelyi házastársak a gyermekeiket a szegedi gyermek menedékhely gon­dozására bízták, mert ők nem tudták őket eltartani. A mint aztán soruk jobbra fordult, minden eszten­dőben visszakértek egy gyereket a szegedi mene­dékhelytől. A minap aztán újra megjelentek a sze­gedi gyermekmenedékhely gondnokánál. Fixmer Ferencnél és azt mondták, hogy most már az ötö­dik gyereket is magukhoz akarják venni. Bartuczék különben most is szegényes gúnyában, mezítláb je­lentek meg és éppen nem látszott meg rajtuk a jó­mód. Fixmer gondnok igy szólt hozzájuk: — Viktor leányukat, aki ötesztendős, az igaz­gatóság még féléves korában kiadta Horváth István és neje makói lakosoknak, akik örökbefogadni is akarják a gyermeket. Bartuczék hevesen tiltakoztak ez ellen és visz- szakövetelték az ötödik gyermeket is. írtak Hor- váthéknak, akik azt válaszolták, hogy inkább az életüktől válnak meg, mint a gyermektől. De mivel Bartuczék követelték a gyermeket, Horváthék a sok sürgető levélre csakugyan bejöttek a gyerekkel. Az első találkozás a gondnoki irodában történt. Hor- váthné roppant fölindulással kézenfogva vezette a mitsem sejtő ötéves gyermeket. Ez csinosan föl volt öltöztetve, apró kis sárga cipő, fehér szalagos, csip­kés ruhácskája volt s széles karimáju szalmakalap alól omlottak ki szőke fürtjei. Kék szeme gyöngéd­223 séggel nevelő-anyjára tapadt és egy pillantást sem vetett édes anyjára, akit nem ismert. Végre Horváth István igy szólott Bartucznéhoz: — Mondjanak le a gyermekről, én örökbefo­gadom, ráhagyom az összes vagyonomat. Bartuczék hallani sem akartak róla. — Adok maguknak ezer koronát. Barluczék tagadóan rázlák fejüket. Mig Hor­váth alkudozott a napszámos-párral, Horváthné el­sietett a leánykával. A menedékhely előtt várakozó kocsin elrobogott. A regény másnap délelőtt Baksa Lajos dr. fő­kapitány előtt folytatódott. Bartuczék követelték a gyermeket. Most velük volt másik négy gyermekük is. Piszkosak, rongyosak voltak. Látszik, hogy ke­nyeret is alig tudnak nekik adni. És követelték az ötödik gyermeküket is. Bizonykodtak, nogy ők most már eltartják mind az öt gyermeküket, mert az Isten megsegítette őket. Bartuczné erővel fölkapta az ötéves Viktort, aki nevelő anyja felé tárva kar­ját, sikoltott. Horváthné ekkor leborult a földre és férjével együtt zokogott, a mikor már látták, hogy hasztalan minden kapacitálás. Bartuczné megillető- dött. Száraz volt a hangja, a mint kézen fogva oda­vezette a kis leányt Horvátnéhoz: — No, ha úgy szeretik, vigyék . . . A napszámos-pár pénzt nem fogadott el. — Nem kell pénz, ne mondják, hogy eladtuk a gyermekünket. Ha eddig fölnevelték és olyan na­j gyón szeretik, neveljék tovább is. S kétfelé széledtek búcsúszó nélkül. — Darányi Ignác üdvözlése. Darányi Ignác földmivelési miniszter Királyhelmecről a következő üdvözlő táviratot kapta : »A bodrogközi mezőgazdasági ipart és ke­reskedelmet pártoló szövetség a mai napon tartott első köz­gyűléséből Nagyméltóságodnak egyhangú lelkesedéssel hálás köszönetét szavazott ama erkölcsi és anyagi hathatós tá­mogatásáért. amelyben a szövetség hazafias és közirányu törekvéseit részesiteni kegyeskedett, mely által már az első évben is lényeges eredményeket tudott elérni. Mailáth Jó- zsefué grófné. — Negyven éves találkozó. A székesfehér­vári gimnázium 1867-ben érettségizett növendékei a múlt héten tartották 40 éves találkozójukat. Az ünnepségre 12-en mentek el. A jubilánsok között volt dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, Schmidt József nyugalmazott államtitkár és Wetzel Gyula a szabadalmi biróság elnöke. Wekerle Sándor miniszterelnök a délelőtti gyorsvonattal érkezett meg, az egybegyült iskolatársak fogadták. A pályaudvarról az egy- begyült társaság a gimnáziumba ment. Itt üdvözölték Vajda Ödön zirci apátot, ki annak idején tanáruk volt. Foller István földbirtokos üdvözölte a tanítványok nevében Vaj­dát, aki az üdvözlésre meghatottan válaszolt. Azután a cisz­terciták templomában ünnepi misét mondott Vajda Ödön apát. Délben a jubilánsok tiszteletére bankett volt. Wekerle miniszterelnök aznap este hat órakor utazott vissza Buda­pestre. — Harangszentelés. Királyhegyalja nagyköz­ség görög katholikus templomának uj harangját junius 30-án szentelték be. Az ünnepségen megjelent Ferdinánd bolgár fejedelem gyermekeivel, a kiket Tomory Géza fó- szolgabiró és Hering Sámuel uradalmi erdőmester fogadott. A harang keresztszülői tisztére Cyrill herceget és Eudoxia hercegnőt kérték föl, mit a fiatal herceg szép magyar be­széddel köszönt meg. Az ünnepség befejeztével a fejedelem szép magyar beszédet intézett a közönséghez és azt a ma­gyar király és a magyar haza éltetésével fejezte be. A fe­jedelem részt vett az istentiszteleten és gazdagon megaján­dékozta a község szegényeit. — Árpád-megye. Honszerző Árpád vezér ha­lálának ezredik évfordulója alkalmából érdekes eszmét ve­tett föl Kelemen Béla főispán. Fölterjesztést intézett We­kerle Sándor dr. miniszterelnökhöz, hogy az Árpád-mille- niumi törvényjavaslatban egy uj megye szervezése dolgában tegyen előterjesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents