Magyar Földmivelö, 1907 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-14 / 28. szám
MAGYAR FÖLDM1VELÜ tűnni és azért a miniszter a jelentés számszerű adatait csak a legnagyobb föntartással teszi közzé. Nagy baj, hogy gyümölcs is általában kevés lesz, hogy a késői kapások fejlődésükben elmaradtak és a korai tengeri és a burgonya már erősen érzi az eső hiányát. Számokban kifejezve a növényzet julius elsejei állapota alapján ítélve, a miniszter 33,122.800 métermázsára becsüli a búza hozamát (junius 15.-én 31.73 millió volt a becslés, tavaly végső eredményben 53,73 millió métermázsa termett). 10,306.500 métermázsára a rozs hozamát (junius 15. én 10.14 millió, tavaly 14.15 millió termett) 12,812.100 métermázsára az árpa hozamát (junius 15.-én 12.68 millió volt tavaly 15.18 millió termett) és 11,270.900 métermázsára a zab hozamát (junius 15.-én 11.49 millió métermázsa volt a becslés, tavaly 12.73 millió termett). Az ország termése a monarkia belső szükségletét tehát nem fedezi és előbb-utóbb kényszerítve leszünk a vámkülföldről hozni gabonát. Uj búza a tőzsdén. A gabonatőzsdén 1000 métermázsa 78 klgros uj búza budapestre szállításra 22 korona 40 filléren kelt el. A tizenegy forintos búza árát alacsonynak mondják azok, akik a termés hozadékát kevesebbre becsülik, mint a hivatalos kimutatás. A készáru üzlet szilárd irányzata a malmok vételkedve a kész búza árát 10—15 fillérrel emelte. Adóleengedés burgonyavész esetén. A köz- igazgatási bíróság kimondta, hogy burgonyával bevetett szántóföldeknél a burgonyavész által okozott kár adóleengedésre alapot nyújtó elemi csapás. Gyüjtöttél-e csak egy előfizetőt is a mi Föld- mivelönknek ezen esztendőre? MI ÚJSÁG? A gyermek. Néhány év előtt történt, hogy Bartucz János és Breszticz Rózái hódmezővásárhelyi házastársak a gyermekeiket a szegedi gyermek menedékhely gondozására bízták, mert ők nem tudták őket eltartani. A mint aztán soruk jobbra fordult, minden esztendőben visszakértek egy gyereket a szegedi menedékhelytől. A minap aztán újra megjelentek a szegedi gyermekmenedékhely gondnokánál. Fixmer Ferencnél és azt mondták, hogy most már az ötödik gyereket is magukhoz akarják venni. Bartuczék különben most is szegényes gúnyában, mezítláb jelentek meg és éppen nem látszott meg rajtuk a jómód. Fixmer gondnok igy szólt hozzájuk: — Viktor leányukat, aki ötesztendős, az igazgatóság még féléves korában kiadta Horváth István és neje makói lakosoknak, akik örökbefogadni is akarják a gyermeket. Bartuczék hevesen tiltakoztak ez ellen és visz- szakövetelték az ötödik gyermeket is. írtak Hor- váthéknak, akik azt válaszolták, hogy inkább az életüktől válnak meg, mint a gyermektől. De mivel Bartuczék követelték a gyermeket, Horváthék a sok sürgető levélre csakugyan bejöttek a gyerekkel. Az első találkozás a gondnoki irodában történt. Hor- váthné roppant fölindulással kézenfogva vezette a mitsem sejtő ötéves gyermeket. Ez csinosan föl volt öltöztetve, apró kis sárga cipő, fehér szalagos, csipkés ruhácskája volt s széles karimáju szalmakalap alól omlottak ki szőke fürtjei. Kék szeme gyöngéd223 séggel nevelő-anyjára tapadt és egy pillantást sem vetett édes anyjára, akit nem ismert. Végre Horváth István igy szólott Bartucznéhoz: — Mondjanak le a gyermekről, én örökbefogadom, ráhagyom az összes vagyonomat. Bartuczék hallani sem akartak róla. — Adok maguknak ezer koronát. Barluczék tagadóan rázlák fejüket. Mig Horváth alkudozott a napszámos-párral, Horváthné elsietett a leánykával. A menedékhely előtt várakozó kocsin elrobogott. A regény másnap délelőtt Baksa Lajos dr. főkapitány előtt folytatódott. Bartuczék követelték a gyermeket. Most velük volt másik négy gyermekük is. Piszkosak, rongyosak voltak. Látszik, hogy kenyeret is alig tudnak nekik adni. És követelték az ötödik gyermeküket is. Bizonykodtak, nogy ők most már eltartják mind az öt gyermeküket, mert az Isten megsegítette őket. Bartuczné erővel fölkapta az ötéves Viktort, aki nevelő anyja felé tárva karját, sikoltott. Horváthné ekkor leborult a földre és férjével együtt zokogott, a mikor már látták, hogy hasztalan minden kapacitálás. Bartuczné megillető- dött. Száraz volt a hangja, a mint kézen fogva odavezette a kis leányt Horvátnéhoz: — No, ha úgy szeretik, vigyék . . . A napszámos-pár pénzt nem fogadott el. — Nem kell pénz, ne mondják, hogy eladtuk a gyermekünket. Ha eddig fölnevelték és olyan naj gyón szeretik, neveljék tovább is. S kétfelé széledtek búcsúszó nélkül. — Darányi Ignác üdvözlése. Darányi Ignác földmivelési miniszter Királyhelmecről a következő üdvözlő táviratot kapta : »A bodrogközi mezőgazdasági ipart és kereskedelmet pártoló szövetség a mai napon tartott első közgyűléséből Nagyméltóságodnak egyhangú lelkesedéssel hálás köszönetét szavazott ama erkölcsi és anyagi hathatós támogatásáért. amelyben a szövetség hazafias és közirányu törekvéseit részesiteni kegyeskedett, mely által már az első évben is lényeges eredményeket tudott elérni. Mailáth Jó- zsefué grófné. — Negyven éves találkozó. A székesfehérvári gimnázium 1867-ben érettségizett növendékei a múlt héten tartották 40 éves találkozójukat. Az ünnepségre 12-en mentek el. A jubilánsok között volt dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, Schmidt József nyugalmazott államtitkár és Wetzel Gyula a szabadalmi biróság elnöke. Wekerle Sándor miniszterelnök a délelőtti gyorsvonattal érkezett meg, az egybegyült iskolatársak fogadták. A pályaudvarról az egy- begyült társaság a gimnáziumba ment. Itt üdvözölték Vajda Ödön zirci apátot, ki annak idején tanáruk volt. Foller István földbirtokos üdvözölte a tanítványok nevében Vajdát, aki az üdvözlésre meghatottan válaszolt. Azután a ciszterciták templomában ünnepi misét mondott Vajda Ödön apát. Délben a jubilánsok tiszteletére bankett volt. Wekerle miniszterelnök aznap este hat órakor utazott vissza Budapestre. — Harangszentelés. Királyhegyalja nagyközség görög katholikus templomának uj harangját junius 30-án szentelték be. Az ünnepségen megjelent Ferdinánd bolgár fejedelem gyermekeivel, a kiket Tomory Géza fó- szolgabiró és Hering Sámuel uradalmi erdőmester fogadott. A harang keresztszülői tisztére Cyrill herceget és Eudoxia hercegnőt kérték föl, mit a fiatal herceg szép magyar beszéddel köszönt meg. Az ünnepség befejeztével a fejedelem szép magyar beszédet intézett a közönséghez és azt a magyar király és a magyar haza éltetésével fejezte be. A fejedelem részt vett az istentiszteleten és gazdagon megajándékozta a község szegényeit. — Árpád-megye. Honszerző Árpád vezér halálának ezredik évfordulója alkalmából érdekes eszmét vetett föl Kelemen Béla főispán. Fölterjesztést intézett Wekerle Sándor dr. miniszterelnökhöz, hogy az Árpád-mille- niumi törvényjavaslatban egy uj megye szervezése dolgában tegyen előterjesztést.